Vita:Edmond Bordeaux Székely
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
A szócikknek, illetve Edmond Bordeaux Székely némely állításának vitatása szerkesztés
I. A szócikk egyes állításainak cáfolata:
1. „Edmond Bordeaux Székely Székely Sándor, Kolozsvár unitárius püspökének és költőnek unokája.”
Ezt kizárja az a tény, hogy Székely Sándor püspöknek egyetlen fia (gyermeke) érte meg a felnőtt kort, Székely Ádám, aki viszont 1891-ben elhunyt, vagyis E. B. Székely születése előtt több mint egy évtizeddel. Forrás: KERESZTÉNY MAGVETÕ - 26. évf. 3. füzet. (1891. május-június) és Unitárius Közlöny. Kolozsvár, 1891, 130. oldal
2. „Edmond Bordeaux Székely „egyik utóda Kőrösi Csoma Sándornak.”
Kőrösi Csoma Sándornak nem volt gyermeke, tehát E. B. Székely nem lehet Csoma utódja. Lásd
3. „A Filozófia és a Kísérleti Pszichológia professzora is volt a kolozsvári egyetemen.”
Az Interneten elérhetők a kolozsvári I. Ferdinánd Egyetem évkönyvei. Lásd: Ezek közül csak egyben (az 1931-esben) szerepel B. E. Székely neve, akkor is diákként. Tehát a román Ferdinánd Egyetemen nem oktatott, Erdély visszacsatolása után pedig a Ferenc József Egyetemen sem, mivel saját visszaemlékezései szerint ekkor már külföldön élt.
4. „Székely a piaristáknál szerzett klasszikus latin- és görögtudásával lett ferences rendi szerzetes Olaszországban”.
Abszolút semmi valóságos nyoma sincs annak, hogy bármilyen katolikus szerzetesrendnek tagja lett volna. Állítása szerint rögtön érettségi után járt a Vatikánban, utána pedig Franciaországban tanult. Ezt nem tehette volna meg, ha érettségi után belép a ferencesek közé és megkezdi a noviciátust.
5. „Már a Sorbonne professzoraként, 1923-ban - állítása szerint- a Vatikán Titkos Archívumában fedezte fel az óarámi nyelven írt Esszénus Béke Evangéliumot, amelyet egy, a Habsburg-levéltárban őrzött ószláv kézirattal is egybevetve, az majdnem szóról szóra megegyezett.”
a) A Világhálón több helyen említik, hogy mind a Vatikán, mind Osztrák Nemzeti Levéltár tagadja, hogy ilyen esszénus irat lenne vagy lett volna birtokában; a Vatikán Levéltár szerint nem is járt náluk E. B. Székely, ennek forrásaként többek között Beskow könyvét említve (Beskow, Per (May 1983). Strange tales about Jesus. Fortress Press. ISBN 9780800616861.)
b) 1923-ban E. B. Székely még egészen biztosan nem beszélte az óarámi nyelvet. Saját állítása szerint egyedül engedték be a levéltár elzárt részébe, ahol állítása szerint fellelte az esszénus evangéliumot. Ha nem tudott óarámiul, akkor a kéziratot sem fedezhette fel.
c) E. B. Székely 1923-ban érettségizett, akkor biztosan nem lehetett professzor a Sorbonne-on.
6. „János ismeretlen evangéliumának angolra fordításáért az amerikai Cosmovital Church teológiai egyetemen díszdoktorrá avatták.”
Kétséges, hogy létezik-e valójában a fent említett egyetem, mivel csak a Székellyel kapcsolatos írásokban lelni nyomát.
II E. B. Székely néhány más állításának cáfolata:
Székely azt írja az Esszénus Béke Evangélium „fölfedezéséről”, hogy úgy juthatott be frissen érettségizett diákként a Vatikáni Levéltárba, hogy volt osztályfőnöke, „Magiszter Mondik” ajánló levelet írt a levéltár akkori prefektusának, Angelo Mercati-nak, aki az ő gyermekkori barátja (és iskolatársa) volt.- Ezzel az állítással két probléma van: Egyik, hogy Mondik Pál 1864-ben született, Angelo Mercati pedig 1870-ben. Márpedig hat év korkülönbséggel gyermekek aligha szoktak barátkozni egymással; de ennél komolyabb akadály is állhatott barátságuk útjában: Mondik Pál Munkácson született és Munkácson, valamint Ungváron járt iskolába (és a Piarista Rendi Levéltár közlése szerint később, szerzetesként sem tanult külföldön), Angelo Mercati pedig egy hétgyermekes olasz család negyedik gyermeke volt, és Itáliában nőtt fel. Forrás:
A fentiek mellett csak apróságnak számít, hogy E. B. Székely úgy fogalmaz: piarista kolostorban tanult (valójában gimnáziumban), máskor pedig azt írja, „a piaristák híres jelmondata: Ora et labora, imádkozz és tanulj.” Márpedig eléggé köztudott, hogy ez a bencések jelmondata volt. A Piarista rend mottója: Pietas et litterae, vagyis: hit és tudományok.
Keresztes András 2018. február 6., 16:37 (CET)
Székely kéziratos felfedezéseinek ténye vitatható. szerkesztés
{tartalmi segély} Németh Ferenc nemo44 kukaaac hotmail . com
"Már a Sorbonne professzoraként a Vatikán Titkos Archívumában fedezte fel az Esszénus Béke Evangéliumot, melyet János, a tanítvány írt. Ezt egy, a Habsburg-levéltárban őrzött ószláv kézirattal is egybevetette, mellyel az majdnem szóról szóra megegyezett."
Ezt a beszámolót Per Beskow vitatja. Szerinte az egyik megjelölt helyen sincs nyoma annak, hogy Székely ott bármiféle ősi kéziratot talált volna. Magát az eredeti szövegeket Székely soha nem publikálta, csak a maga készítette (állítólagos) fordításukat.
http://www.compassionatespirit.com/strange_new_gospels.htm
"There are three problems with Szekeley’s claims. The first and most significant point is that no one has actually seen any of these manuscripts except Szekeley. The second is that there are serious inconsistencies and other problems in Szekeley’s description of the manuscripts. The third is the content of the manuscripts themselves. Taken as a whole, we can say that not only is there no evidence that the manuscripts are genuine, but that most likely Szekeley’s claims are fraudulent."
Az ott írottakhoz további ellenérvként tenném hozzá, hogy Székely esszénus evangéliuma a Miatyánk szövegét a doxológiával együtt hozza, de ez a változat mai ismereteink szerint nem volt része az eredeti szövegnek. Ld. pl. Bruce M. Metzger: A Textual Commentary on the Greek New Testament (United Bible Societies, 2nd ed., 1994; 7th repr. 2006.), p. 14.: "The absence of the ascription in early and important represtentatives of the Alexandrian (Aleph B), the Western (D and most of the Old Latin) and other (f1) types of text, as well as early patristic commentaries on the Lord's Prayer (those of Tertullian, Origen, Cyprian) suggests that an ascription, usually in a threefold form, was composed (perhaps on the basis of 1 Chr 29.11-13) in order to adapt the Prayer for liturgical use in the early Church. [...]"
Mivel Székely művében a doxológia magától értetődően szerepel, erősen kétséges, hogy csakugyan az általa állítólag megtalált ősi kéziratok alapján dolgozott. Sokkal valószínűbb, hogy egy modern, mindazonáltal szövegkritikaiag elavult (a Textus Receptust tükröző) fordításból némi adaptációval egyszerűen átemelte a Miatyánkot az ő esszénus evangéliumába.
---
Egy másik hely, amely alapján szinte biztosra vehető, hogy Székely maga hamisította ezt a "leletét", az 1Kor 13, vagyis a szeretet himnusza. Az őáltala közölt szöveg a ma ismert görög szövegtől irodalmi értelemben tagadhatatlanul függ, ahhoz képest csupán a maga újesszénus irányzata által indokolt (illetve igényelt) toldásokat, változtatásokat vagy kihagyásokat tartalmaz. A fordított irányú irodalmi függés már csak azért is kizárható, mert Székely szövege a szeretethimnuszban a modern embert szeme előtt tartó, semmi homályosságot nem hagyó, s evégett a kánoni változatban található tömör (képi vagy fogalmi) szövegezéseket a szájbarágóságig megmagyarázó többleteket tartalmaz a kánoni változathoz képest.
A következő részletben (http://www.scribd.com/doc/16305383/Edmond-Bordeaux-Szekely-Esszenus-Beke-evangelium) ## és ### szimbólumok közé téve megjelöltem a többé-kevésbé terjengős betoldásokat, interpolációkat, illetve ** és *** jelek közé tettem a tendenciózus szövegmódosításokat:
"Ha akár az emberek, akár az angyalok nyelvén szólok is, de nincs bennem szeretet, olyanná válok, mint a ##lélektelenül### harsogó trombita, vagy csengő cintányér.
Habár **megmondom mi lesz***, és tudok minden titkot, és az összes bölcsességet; és bár ##oly### erős a hitem, ##mint a vihar, ami### hegyeket képes elmozdítani, de nincs bennem szeretet, semmi vagyok.
Ha ##szétosztom### mindenemet ##a szegények között, hogy legyen mit### enniük##, ha ##Atyámtól kapott minden### tüz##emet odaadom nekik###, de nincs bennem szeretet, semmi sem válik javamra.
A Szeretet türelmes, a Szeretet jóságos. A Szeretet nem irigykedik, nem gonoszkodik, nem ismer büszkeséget, - se nem durva, se nem önző, nehezen háborodik fel, nem kárörvendő, nem élvezi a hamisságot, de együtt örül az igazságnak.
A Szeretet mindent véd, mindent hisz és mindenben reménykedik, mindent elvisel és soha sem merül ki. Mindenek, a nyelvek, a tudomány, elenyésznek ##a Szeretet mellett.###"
Mert vannak bennünk rész##igazságok és különböző## ismeretek, ##de vannak bizonyos téves eszmék is###, de amikor megismerjük az egészet, ez a rész ##belőlünk### teljesen eltűnik.
Amikor gyermek valék, úgy szóltam, mint a gyermek, ##úgy éreztem és gondolkodtam, mint a gyermek###, de amint férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekes dolgokat. Miképpen most még, mint a gyermek, úgy nézünk ##keresztül### egy homályos ##üvegen és homályos elveknek megfelelően is gondolkodunk###. A tudásunk ma még töredékes, de amikor ##Isten színe elé kerülünk,### már nem csak a rész ##igazságokat fogjuk látni,### hanem ##az egészet## ismerjük fel úgy, ahogyan Ő **tanított bennünket***.
De ##most még csak erről a három bizonyosságról vagyunk meggyőződve:### a hit, a remény és a szeretet; de közülük is a legnagyobb ##erő### a Szeretet."
Ezek a részletek a bibliai és ókori szövegkritikát akár csak felületesen ismerők számára is nyilvánvalóvá teszik, hogy az itt leírt szöveg nem lehet a Pálnál (!) található szöveg forrása, hanem ellenkezőleg: támaszkodik amarra, azt bőbeszédűen és helyenként irányzatosan parafrazeálja. Tehát nyilvánvaló, hogy szerzője Pál szövegét használta, és úgy adta Jézus szájába. Ez az irodalmi függés erős kételyt vet fel az állítólagos lelet ősi voltával kapcsolatban.
Hogy e szöveg modern, és nem III. századi, mint Székely az előszóban állítja, egyrészt a szöveg más helyeinek regényes, néhol laposan szentimentalista stílusából, másrészt az állítólagos leletek ellenőrizhetetlenségéből valószínűsíthető.
---
A Székelyről szóló angol Wikipédia-cikk egyik szakasza utal is Beskowra (http://en.wikipedia.org/wiki/Edmund_Bordeaux_Szekely#cite_ref-5). Ezt érvényesíteni kellene a magyar változatban is.
2011. IX. 18. Németh Ferenc