Vita:Georgikon Szablya Kör
|
Ez a szócikk témája miatt a Sportműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Már nem árva szerkesztés
Georgikon SZK <-> A Végek Művészete. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. március 28., 05:51 (CET)
Átszövegezés szerkesztés
Némileg át kell szövegezni, hogy jobban hasonlítson egy lexikon szócikkére. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. augusztus 7., 10:54 (CEST)
Felhasználható szöveg szerkesztés
Korábban Tibor írta:
Mi az a HEMA? szerkesztés
„A HEMA a "Historical European Martial Arts" rövidítése, azaz Történelmi Európai Harcművészetek. A vívás művészete Európában is fejlett volt, nemcsak a Távol-Keleten. Számos tényező miatt ez a tudás nem maradt fenn közvetlenül mesterről-tanítványra szállva, mint pl. Japánban, vagy nem annyira közvetlen formában maradt fenn. A HEMA-ban a hosszúkard-vívás a legnépszerűbb, amelynél a tanítási lánc megszakadt. Korabeli kódexek, ábrázolások és leírások alapján rekonstruálják a technikákat, amelyeket megfelelően kialakított gyakorlófegyverekkel, védőfelszerelés alkalmazásával ültetnek át a gyakorlatba és teszik élővé. A többi fegyvernemben egyelőre kevesebb vívót találunk, de rohamosan nő ezek népszerűsége is. A teljesség igénye nélkül ilyenek az egykezes kard és pajzs, a tőrkard, és természetesen a szablya.
A HEMA-t gyakorolják egyrészt sportként, ilyenkor a sportvíváshoz hasonlóan tompa, lekerekített hegyű fegyvereket használnak, és komoly védő-felszereléseket, amelyek gyakorlatilag műanyagból és textilből álló "vértezetek", illetve a sportvívásban is használt fejvédeket.
Másrészt gyakorolják harcművészetként is, mikor nem a találatszerzés tényén van a hangsúly, hanem annak minőségén (tiszta találat, megfelelő erejű találat stb.). E szempontokat a különböző csapatok és rendezvények különféle szabályrendszerekkel igyekeznek szimulálni.”
Szablyavívás a HEMA-ban szerkesztés
„A szablya esetében az a szerencse, hogy népszerű fegyver volt még a XX. század elején is. Noha csatatéri jelentőségét már elvesztette, művészete tovább élt a párbajkultúrában, és bizonyos társadalmi köröknek továbbra is alapvető testedzési formája maradt. Ezért igen sok tanulmány elérhető a szablya használatáról, zömmel a XIX. század közepétől a XX. század elejéig. Vannak köztük a lovasságnak szóló utasítások, párbaj kódexek, illetve már sportoktatói kézikönyvnek minősülő munkák. Mindenki az érdeklődésének megfelelően válogathat magyar, lengyel, osztrák, francia, német, brit, egyesült államokbeli, orosz, stb. források közül. Ezen tanulmányok többsége komplett oktatási rendszert ír le, az alapoktól sokszor az éles párbajig bezárólag, ami nagy segítség a rekonstrukciós munka gyakorlati megvalósításában.
Hazánkban talán a legismertebb, legtöbbször idézett mű Arlow Gusztáv 1902-ben írt könyve.[1]
A másik szerencsés dolog a szablyánál az, hogy a művészete mégis megmaradt folyamatos mester-tanítvány láncolatként, ha nem is látványosan közvetlen formában. Ugyanis a sportvívás "kard" fegyverneme a szablya művészetének továbbélése. A csatatéri, lovassági fegyverekhez képest a párbajokban és versenyeken egyre könnyebb, vékonyabb pengék jelentek meg, míg eljutottak a mai sportkardhoz. Ma, a HEMA szablyavívás vonalán gyakorlatilag "visszafejlődünk", ezt az evolúciót visszafele követjük, a nehezebb fegyverek, és - ha mondhatunk ilyet - harcszerűbb szabályok felé.
Eltekintve a szabályok különbségeitől és a fegyverek tömegétől, a sportvívás és a HEMA szablyavívás alapjai azonosak. A lábmunka, az időzítés (tempo), a mentális munka teljesen megegyezik, és ezeket a sport vívóedzők jól ismerik. Az idősebb edzőknek különösen nagy szerepük lehet ebben, mivel még ismerik a régebbi hagyományokat, nem csak a mai kiélezett élsport követelményeit. Ha még érdekli is a HEMA, az páratlan tanulási lehetőséget jelent.
Csapatunk is igen szerencsésnek mondhatja magát, mert egy ilyen edző tanít minket.”
Mi a konkrét különbség akkor az "olimpiai" kardvívás és a szablyavívás között? szerkesztés
„Az egyik jelentős eltérés a fegyver tömege és súlypontja.
A sportkard többnyire 300─400 g közötti tömegű, igen könnyű, továbbá a súlypont nagyon közel van a kosárhoz (5 cm-re, vagy még közelebb). Ezért rendkívül gyorsan lehet forgatni. A HEMA-ban használt szablyák többnyire 700 grammnál nehezebbek (a magyar MHS versenyrendszerében a tömegnek 700─1000 g között kell lennie), és súlypontjuk is távolabb van a kosártól (12─14 cm-re). Ezért sokkal lassabban lehet forgatni, mint egy sportkardot, legyen bármilyen erős is a használója.
A másik eltérés a védőfelszerelés jellege. A fegyverek tömege miatt sokkal masszívabb és erősebb védőfelszerelés kell. A sportkard vágásai ellen (többnyire) elég a párnázott, textil védőréteg, de a nehéz szablyák ellen kemény réteg is nélkülözhetetlen. Ez páncélszerűvé, valamivel nehézkesebbé, melegebbé és természetesen drágábbá teszi a felszerelést.
A HEMA-ban az acélfegyverek mellett használnak még műanyag (poliamid) gyakorlófegyvereket is.
A másik jelentős eltérés a szabályokban található. A HEMA-nak nincs egységes szabályrendszere, szervezete válogatja, de általában a tiszta találatokat értékelik, amikor a sikeres találatunk után ellenfelünk egyáltalán nem ér el minket, azaz nem sérültünk meg. Ezen logika mentén a kardvívásban hiába kapott valaki pontot, mert előbb támadott, ha ellenfele fegyvere néhány tizedmásodperccel később őt is elérte, akkor mindketten megsebesültek (volna).
A HEMA-ban (még) nincs elektromos találatjelzés, a kendóhoz hasonlóan a küzdő felek körül álló több bíró igyekszik elbírálni a találatokat. Többnyire a találatok erejét is figyelik, a határozott, sebzés okozására alkalmas vágások érnek pontot.”
Versenyek és ranglista szerkesztés
„Csapatunk mottója: "A vívó elismertségét és tudását nem az egy rendszeren belüli fokozatok meg eredmények jelzik igazán, hanem a rendszeren kívüli megmérettetések és idegen vívók elismerése."
A hagyományok tisztelete mellett fontosnak tartjuk a valódi vívótudást, ezért igyekszünk mindenféle szablyavívó versenyre eljutni.
Ma már elérhetőek olyan fegyverek és védőfelszerelések, melyekkel biztonságosan össze lehet mérni tudásunkat, idegen vívókkal is.
Mint mindenhol, a vívásban is, főleg a hagyományőrző vonalon időről időre felbukkannak önjelölt guruk, "titkos technikák" ismerői, akik többnyire csak ellentéteket szülnek a vívó szubkultúrában. E jelenség ellen a nyílt versenyrendszerrel és ranglistával lehet valamit tenni. A versenyeken való eredményes részvétel és a ranglistán való felfele kapaszkodás egészséges ember esetében csak kis mértékben egoizmus. Sokkal jelentősebb a visszajelző szerepe az egyén és a csapat fejlődésében is. Egy megfelelően nagy és nemzetközi listán reálisan láthatjuk azt, hogy jó irányban haladunk-e. Illetve a listán szereplő vívókról és szervezetekről joggal feltételezhetjük, hogy nyílt és konstruktív hozzáállásúak, akiket érdemes megismerni.
A HEMA-ban létezik ilyen nemzetközi rangsor, a HEMA Ratings: https://hemaratings.com/
Jelenleg kb. 1000 szablyavívót listáz a rendszer a világ minden tájáról.
Szablyában csapatunk jelenleg 1 fővel képviselteti magát. A rendszer akkor működik jól, ha minél több vívó minél többet utazik más országok szervezeteinek versenyeire, lecsökkentve ezáltal a szigetszerűen működő szervezetek fals kiugró eredményeit.
Magyarországon az MHS (Magyar Hosszúkardvívó Sportszövetség) rendez olyan versenyeket, melyekkel szablya fegyvernemben fel lehet kerülni a listára. http://hosszukardvivas.hu/
A nemzetközi HEMA hagyományosan egyik legjelentősebb versenye a svédországi Swordfish, melyen a ranglista legjobbjai is rendszeresen részt vesznek.” https://swordfish.ghfs.se/
Ennek a szövegnek egyes részeit be lehet építeni a szócikkbe. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. augusztus 24., 17:12 (CEST)
- Megtörtént. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. augusztus 27., 08:55 (CEST)