Vita:Kner Erzsébet
|
Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
A Könyvkötés (most már Könyvkötészet) szócikkben egy hosszú életrajzi jellegű esszé volt, amit onnan töröltem, mert nem oda, hanem ebbe a szócikkbe tartozik.
- Íme: "Kner Izidor öt gyermeke közül a legkisebb, Erzsébet 1897. október 7-én született Gyomán. Családja becsületét határainkon kívül is tisztelik a könyv szerelmesei. Knerék a magyar könyv apostolai. Nemcsak a magyar szó, hanem a magyar forma (betűmetszés, tipográfia, illusztráció, könyvkötés) hagyományainak felélesztői, izmosító megújítói és rangjának lankadatlan munkásai.
Kner Erzsébet inaséveit a család műhelyében szolgálta le. Lipcsében hatott rá a Bauhaus grafikai eszméje. Jaschik Álmos grafikus és könyvkötészeti tudós iskolájában tökéletesítette rajzkészségét. Felsorolhatatlan mindaz a hazai és külhoni hatás, amit munkássága alkotói mód hasznosított. Ódon gyűjteményeket búvárolt, tanulmányozta a régi és új könyvek művészi megjelenését.
Egyházi és főúri könyvtárak díszes táblák között őrizték a műveket. Nemcsak megóvni igyekeztek a lapokat az időtől, megkímélni a rongálástól, hanem valóságos palotát emeltek a gondolatnak és a szép szavaknak. A könyv külső megjelenése már kézbevételkor ünnepélyessé tette az olvasást. Méltóságteljessé avatta a művet. Tiszteletre méltó művészi alkotással hangsúlyozták az írás becsét. Kner Erzsébet a modern könyvkötészet művésze az első világháború után (1924) nyitotta meg önálló műhelyét az Alkotmány utca 20. szám alatti ház első emeletén az egykori Seemann-kávéház fölött. A gazdag és előkelő gyűjtők külföldi műhelyekbe vitték legértékesebb kötésre szoruló darabjaikat. A könyv középosztályi barátainak pedig nem volt pénzük igényes formába öltöztetni köteteiket. A könyv tömegtermelése beérte a léhább munkákkal, olcsóbb anyagokkal, alacsonyabb igényű kivitelezéssel. Kner Erzsébet szívós munkája, kitartó elszántsága az ipart és a művészetet a kézművesség hagyományaihoz vezette vissza. Püspöki székhelyeken működő régi nyomdák és könyvkötészetek szerszámait megvásárolta, újravésette. Az egyszerű papírkötést ugyanolyan nemes igénnyel végezte műhelye, mint az előkelő pergamenkötésű egyedi darabokat. A harmincas évekre könyvkötészete üzletileg is hasznot hajtó lett az addigi ráfizetésekkel szemben. A kiadók mind többször fordultak az Alkotmány utcai műhelyhez, hogy nagyobb példányszámban kiadott munkáikból száz-kétszáz kötetet bibliofileknek díszesebb ruhába öltöztessék.
A fölvirágzást a háború és a nyilasuralom megállította. Bátyja, Albert kivándorolt. Kner Erzsébet élete veszélyben forgott. Az 1944-es nyilas hatalomátvétel másnapján régi munkása, Pintléger Kató felajánlotta, hogy elbújtatja szülei pesterzsébeti házában. Közeledett a front. Erzsébet visszament az Alkotmány utcába – átköltözött a műhely addigra a szemközti, 19-es ház félemeletére. Erdész Ádámnak, a gyulai levéltárosnak nemrégiben Gyomaendrődön megjelent Kner-monográfiája ismerteti a tényt, hogy a házmester Haász Rezső családjával együtt kérés nélkül élelmezte Kner Erzsébetet, aki a belülről lehúzott vasredőny mögött bujkált az ostrom alatt. Rejtezkedett és „szabott, aranyozott, borított, csomagolt”, december közepére leszállította a Váci utcai Lauffer könyvkereskedés megrendelte 3939 könyvet.
Bár a háború után meghívták a könyvkötészet tanárának az Iparművészeti Főiskolára, névházassággal fivére után utazott 1949 áprilisában, letelepedett Chicagóban. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb nyomdatörténeti gyűjteményét őrző Newberry könyvtár megrendelte kétezer ősnyomtatvány bekötését. A marokkói kecskebőr fölhasználásával elvégzett munka megalapozta Kner Erzsébet szaktekintélyét az Egyesült Államokban is. Mindazt a tudást, amit évszázadok magyar könyvmesterei és családjának a magyar műveltség és formakultúra területén végzett eredményei fölhalmoztak, átvitte a tengerentúlra. Nyolcvanöt éves korában, 1982-ben nyugdíjba ment."--Lexi vita 2008. november 1., 11:39 (CET)