Vita:Kompozicionalitás

Ez a szócikk az ELTE Logika Tanszék Wikipédia szócikkíró szemináriuma keretében indult.

---

Két kérdés merült fel bennem, kezdem az érdektelennel:

• A bevezetés második mondatának végén nem megfelelés kellene a megfeleltetés helyett? Annyit mondogattam már magamban, hogy nem tudom eldönteni.
• A poverty of stimulus-nak, bár a magyar weben igencsak alul-reprezentált, de mintha mégis lenne egy egészen elfogadható fordítása: az ingerszegénység elve. [1] a pdf 5. oldalának alján. Nem volna jó inkább azt linkelni, esetleg zárójelben az angol kifejezéssel?

Karex ^vita 2008. május 26., 14:03 (CEST)

köszi a pléh cikket, átjavítottam. sokkal jobban hangzik így. a másikra inkább egy elkerülő megoldást alkalmaztam. :) Okri ^vita 2008. május 30., 13:03 (CEST)

---

Alig várom a forrásban lappangó folytatást. Közben átnevezték a szócikket rövidísre. Így a helyes? Attila ^vita 2008. május 29., 00:26 (CEST)

---

Miért van az, hogy az angol szócikk sokkal érthetőbb, miközben nemdebár idegen nyelven van? :) Lehetne az ellenvetések hosszas taglalása előtt egy olyan (hoszabb) bevezetőt írni, amit nem csak 18-19 ember, hanem mondjuk 182-183 ember ért Mo-n? (Pl. amit mondjuk Frege is értene.)89.134.210.158 (vita) 2008. május 29., 06:15 (CEST)

Hát, megnéztem az angol wikit. Valószínűleg abban igazad van, hogy több példát lehetne hozni az elvre működés közben. De ezen kívül nem látom teljesen, h mi mindennel lehetne még átláthatóbbá tenni. Már a SEP-ben is elég gyorsan jön a durvulás pár oldal után. Frege meg szerintem nem csak értette volna, hanem egyből öt javítást is megfogalmaz mondjuk.:) Okri ^vita 2008. május 30., 13:08 (CEST)

Most látom, hogy a SEP entryt Szabó Z. csinálta (teljesen megörültem :). Amely distinkciót hiányolok, hogy a formális nyelvek és szemantikai elméleteik esetén azt hiszem főleg a referenciák, mint szemantikai értékek szintjére korlátozódik a kompozicionalitás. Valószínűleg azért, mert ezen a szinten és ezeken a tudományterületeken nyilvanvaló és a módszer szerint elkerülhetetlen az alkalmazása. A 'jelentés' szó használatávan sajnos nem vagyok kibékülve (bár Szabó is így fogalmaz), mert az még hagyján, hogy a referenciát is sokan sokféleképpen értik, de a jelentést aztán már ahány szerző annyiképpen. Ebből a szempontból nem tudom lehet-e egyáltalán értelmes, kemény tényeket tartalmazó szóciket írni. Talán a legtisztességesebb, ha a magyar iskola általt kedvelt és az elméleti nyelvészek által is favorizált intenziót választjuk "jelentésnek" és a Ruzsára értelmezéseire hagyatkozunk (ha beszélt ilyenekről valahol). (Bocs, hogy nem jelentkezem be, de részemről összevesztem a magyar Wikivel -- bár ő ezt nem tudja :)89.134.210.158 (vita) 2008. május 30., 15:53 (CEST)