Vita:Kontrollfeltétel-terves kétutas faktoriális ANOVA

Bevezető a szócikkhez

A szócikk Magyarországon jelenlegi ismereteim szerint abszolút hiánypótló szerepet tölt be. Nincs se tankönyv, se egyetemi jegyzet, se egyetemi oktatási segédanyag ahol szót ejtenének a két- vagy többutas ANOVA-k SPSS környezetben való futtatási módjáról, semmi leírás hogy hogyan lehet ilyen jellegű számítást végezni papír-ceruza módszerrel. Egyetemet kijárt pszichológusként az volt a tapasztalatom hogy se a magyar doktori iskolákban, se a normál magyar egyetemi képzésben nem ismerik se a doktoranduszok se a hallgatókat tanító tanárok a szócikkben leírt módszerek alkalmazásának hogyanját. Hallottak róla, de hogy hogyan számolhatóak az interakciós és főhatások a több független változós vizsgálatokban, nem tudtak beszámolni, vagy hatalmuk megtartása végett titokban tartották.

Úgy gondolom hogy a publikálatlanság, a közkinccsé nem tevés az egyik meghatározó oka annak, hogy az egyetemeken az arra alkalmas tanulók is csak egydimenziós vizsgálatokat futtatnak műhelymunka vagy akár diplomamunka vonatkozásában. Tapasztalatom szerint vannak olyan hallgatók akiknek a szürkeállománya könnyedén képes befogadni a szócikkben leírtakat, sőt nem csak befogadni képes, de vággyal és elszántsággal is társul mindez. Három évvel ezelőtt hiába kerestem a módszer pontosabb leírását bármilyen Magyarországon megjelent könyvben, útmutatóban, külföldi egyetemek weboldalain, vagy a tanáraim tudásrepertoárjában. Minden próbálkozás hogy többet tudjak meg ezekről a vizsgálatokról kudarcba fulladt.

A szócikk szerzője külföldi tanulmányútja alatt, utolsó reménysugárként végzett el egy kurzust az angliai Portsmouthban. A szerencse nekem kedvezett. 2008 októberében egy belső használatra szánt nyomtatványt osztottak ki, amit az ottani statisztikatanár készített pszichológushallgatók számára. A kellő precizítással, illusztrálással és jóindulattal megírt dokumentum fellapozásától fogva tudtam hogy milyen fontos dolgot tartok a kezemben. Olyan alapos leírását találtam meg több vizsgálatnak is, amikhez foghatót soha nem találtam sehol sem, és köztük volt a kétutas faktoriális elrendezésű viszgálatok elemzéséhez szükséges útmutató is.

Ez olyan többletet jelentett a tudásomban, hogy beadandó munkáimban többet csak többváltozós kutatásokat terveztem és alkalmaztam. Többet a kutatás megtervezése nem esett áldozatul a kielemezhetőségnek. Olyan vizsgálatot terveztem amilyet akartam mert tudtam hogy bármilyen bonyolult is a vizsgálat, az útmutatóval könnyen ki tudom értékelni. A tudományosság olyan új módszerét tartottam tehát a kezemben amit otthoni berkekben sehogy sem lehetett megtalálni.

A fellelhetőségnek Magyarországon ugyanakkor még most sincs példája. Különösen nem közkinccsé tett változatban, mintha ezeknek a módszereknek a közös ismerete megrázná az erőviszonyokat oktató és hallgató között, mintha a hallgatónak nem lenne joga tudni amiért egyébként felsőoktatásba jár, mintha a hallgatónak nem lenne joga arra hogy olyan vizsgálatot futtasson amilyent kieszelt. Az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva az a véleményem hogy vannak olyan erők amik valamilyen berkeken belül akarnak tartani bizonyos tudáselemeket, aljas, önző okokból.

A tudás ugyanakkor mindenkié. Ez az egyetlen amit úgy oszthatunk meg hogy magunknak is megmarad. Nem kellene hát irigynek lenni vele.

A magam részéről hosszú időt vártam hogy elkészítsem ezeket a leírásokat. Ennek oka hogy hezitáltam merre tovább. Valahol azt reméltem hogy egy napon én taníthatom a statisztika ezen elemeit egy felsőoktatási intézményben, valahol meg bíztam abban is hogy soha nem kerül sor hogy egy olyan rendszernek legyek a része ami tudást ad de értéket rombol.

Végülis megszületett, de nem volt könnyű. Külföldről szemlélve az otthoni dolgokat, bízom abban hogy a jövő generációi jobban meg tudják őrizni értékeiket az egyetem alatt és át tudják alakítani az otthon folyó kutatássorozatokat és országos szaklapokat hogy az ember kinyitva és olvasva ne azt érezze, hogy "ez olyan magyar".fektom ^vita 2011. augusztus 11., 19:18 (CEST)