Vita:Liüntika

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Vélemények és álláspontok, melyek NEM TÉNYEK

A magyar történettudományban folyamatos a változás, ez a cikk egy 25 évvel ezelőtti álláspontot tükröz, és sajnos ignorálja az azóta elért eredményeket. 10 éve foglalkozom a témával és minden elolvastam, amit el lehet olvasni a honfoglalásról, ismerem a szakirodalmat és távol áll tőlem a délibáboskodás, csak a valós eredmények érdekelnek. Szakmai szempontból elmondható, hogy a cikkben szereplő szinte minden megállapítás spekuláció, mellyel történészek nyilvánvalóan tisztában vannak, de egy laikust megtéveszthet, hogy ez az egész cikk egymás után tényként sorolja azt, ami máig bizonyítatlan elmélet és szakmai berkekben is erősen vita tárgyát képezi. És ez a nagyobb baj, hogy ebben a cikkben minden megállapítást tényként ismerünk meg. Nem biztos ugyan, hogy mindez nem igaz, de ugyanakkora az esélye, az egész nem több kitalációnál. Tehát ott kezdjük, hogy Árpád fia volt Liuntika, aki egyébként más néven Levente - rögtön ezzel a kijelentéssel indít a cikk.

Egyrészt soha nem bizonyították, hogy Liüntiká egyáltalán Leventét jelent-e. Bíborbanszületett Konstantin az egyetlen, aki Liüntikát említi, de azt is ellentmondásosan. Egy részben valóban említi Árpád fiaként Liüntikát, azonban egy másik helyen név szerint felsorolja, hogy kik voltak Árpád fiai, és NEM EMLÍT LIÜNTIKÁT (sem Leventét) - ahogy ez a cikkben is helyesen szerepel. Az első említéskor egészen pontosan azt mondja, hogy "akkoriban Árpád fia, Liüntika volt a magyarok fejedelme". A cikkben tévesen szerepel, hogy a kabarok fejedelmeként említené "Bulcsú harka". Azért tettem idézőjelbe Bulcsút, mert Konsztnantin azt mondja ugyan, hogy Bulcsú és Termacsu számoltak be neki minderről, azonban ma már szinte minden kutató egyetért abban, hogy a magyarokról szóló részeket Konsztantin egy (jelentős) részben apja, Bölcs Leó munkáiból, illetve másodkézből (kémek és utazók beszámolói alapján, egyéb feljegyzésekből) szerezte be. Azt állítani tehát, hogy "Bulcsú harka mondta" - elég tudománytalan. Ráadásul NEM A KABAROK FEJEDELMEKÉNT említi őt "Bulcsú harka" Konsztantinnak, mint ahogy a cikk állítja. Kérdezhetnénk, hogy ha a tudomány egyes képviselői Konsztantin nyomán elfogadják, hogy létezett Liuntiká, akkor miért nem fejedelemként említik, miért nem találunk ilyen fejedelmet Árpád és Solt (aki egyébként sokkal valószínűbben inkább Zolta névre hallgatott)? Azért nem, mert egyelőre sehogy sem tudják beleerőltetni a hivatalos fejedelem-kronológiába Leventét, ugyanis nem említ más forrás Liuntika vagy Levente nevű magyar fejedelmet, nem említik a magyar krónikák sem (nem csak mint fejedelem, hanem egyáltalán nem említik). Az az elmélet pedig már az MTA által elismerten is meghaladottá vált, hogy ő vezette volna a dunai bolgárok ellen a "B-sereget", mivel az új kutatások szerint arra nem a honfoglalással egy időben került sor.

Az a rész a pedig cikkben, hogy "Morvaország ura lehetett, mert ott van Laventenburch"...nehezen találok erre szavakat... 1. nincs bizonyítva, hogy Liuntika=Levente, ezt csak úgy kitalálta valaki (Győrffy György), mert a Levente név az olyan magyaros és ráfogható, hogy hasonlít a Liüntikére. Hozzá kell tenni, hogy még ebben sem értenek egyet, mert van, aki szerint Liuntika=Levedi (egyébiránt Levedit is csak Lebedias-nak említi Konsztantin, akinek a nevéből alkották meg a még Konsztantin által sem (és sehol máshol sem) említett "Levédiát") 2. a kitalált névhez ezután kitalált felségterületet is kreálnak, mert egy oklevélben egy teljesen más nevű morva települést EGY ALKALOMMAL Laventenburch-nak írnak. És kész is a szépen kitalált magyar őstörténet, tanuljátok gyerekek, ez van, ezt kell elfogadni, mint "valóság"-ot: Levente morvaországban uralkodott. nem számít, hogy talán nem is ez volt a neve, vagy nem is volt Árpád fia és Morvaországnak a közelében nem járt soha életében.

De ha mégis elhisszük, amit a cikk állít Győrffy nyomán, és az állítólagos Levente valóban elesik a B-sereget vezetve a Dunai-bolgárok elleni harcokban - miközben ugye a hivatalos elképzelés szerint az A-sereg Pannónia ellen megy - mégis valahogy ő lesz Morvaország uralkodója. Nem merül fel, hogy hogyan? A halála után kevés embert választanak meg fejedelemnek. Sőt, még egy települést is elneveznek róla a morváknál...A Laventenburch-ot említő forrás ráadásul 1056-ból való, így könnyen elképzelhető, hogy annak a 1010-1047-ig élt Levente herceghez van köze, annál is inkább, mivel az utóbbi Levente herceg 2 testvérével együtt éppen Csehországba menekült.

Lehet bűvészkedni a nevekkel, lehet elméleteket felállítani, de ha igazán tudományos akar lenni a Wikipédia, akkor a cikk gondozója vegye a fáradságot és minden egyes állítás mellett szerepeljen, hogy az egy elmélet, feltételezés, következtetés, tézis. Ebből világos lesz a történelem iránt érdeklődőknek, hogy mi a tény és mi FELTÉTELEZÉS. Azért nem javítom ki én, mert tudom, hogy a Wikin az ilyen oldalakat a délibábos trollok miatt különösen óvják, és mindegyiknek megvan a maga gazdája, aki szinte sajátjaként kezeli a cikket. Nincs kedvem harcolni vele ez ügyben, a lelkiismeretére bízom, hogy elvégzi-e a kívánatos javításokat. Elszomorít, hogy ha a cikk szerzője ért a témához, akkor az általam elmondottakkal biztosan maga is tisztában van, mégsem helyes a megfogalmazás, a keretbe helyezés. Ha meg azért nem tűnt fel neki, mert nem ért hozzá, akkor azért elszomorító... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.245.214 (vitalap | szerkesztései) 2016. január 19., 11:01‎

A fentiek figyelembe vételével is, illetve a nyelvészeti irodalom feldolgozása után átszerkesztettem a szócikket, hogy modernebb álláspontot tükrözzön, azonban tartalmazza – reflektáltan – a vitatott álláspontot is, ugyanakkor egységesebb szerkezete legyen. – LvT ^vita 2018. szeptember 2., 20:01 (CEST)