Vita:Nagy szarvasbogár
|
Ez a szócikk témája miatt az Állatok műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Kontos (vita), értékelés dátuma: 2010. augusztus 7. | |||
| |||
Ajánlások a szerkesztőknek szerkesztés
Bevezető – A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus cervus) közismert rovarfaj; Európa legtermetesebb bogara. A köznyelv többnyire csak szarvasbogár néven emlegeti. Elnevezését a hímek módosult, agancsra emlékeztető rágóiról kapta, melyeknek a párosodást megelőző vetélkedésben van szerepe.
Előfordulása – Elsősorban Közép-, Délkelet- és Kelet-Európa erdős vidékeinek lakója. Elterjedési területe nyugaton Anglia déli, valamint a Pireneusi-félsziget északi felét foglalja magában. Európa és Kis-Ázsia mediterrán éghajlatú vidékein más alfajok, illetve fajok helyettesítik.
A nagy szarvasbogár régebben elterjedtebb és gyakoribb volt. Élőhelyeinek eltűnése, illetve leromlása folytán elterjedési területe összezsugorodott, illetve egyedszáma csökkent.
Megjelenése – A nagy szarvasbogár teste sötétbarna, rágói rendszerint vörösesek, és szárnyfedői is – mindenekelőtt a hímeké – gyakorta világosabb árnyalatúak. A csáplegyezők rendesen négy ízből állnak. (Más alfajok esetében a csáplegyezők ízeinek száma rendesen öt.)
Az ivarok között jelentős eltérések mutatkoznak. A hímek először is jóval nagyobbak a nőstényeknél: testük (a 10–20 milliméteres rágókkal együtt) rendszerint 30–80 milliméter hosszú, kivételesen azonban akár 100 milliméteres is lehet. Csápjaik, lábaik megnyúltabbak; karcsúbb elülső lábszáraik külső oldalán több apró fogacska van; megnyúlt rágóik belső oldalát néhány nagyobb és több apró fogacska díszíti. A nőstények testhosszúsága rendszerint 30–50 milliméter. Csápjaik, lábaik rövidebbek; vaskosabb elülső lábszáraik külső oldalán három-három nagyobb és néhány kisebb fogacska van; rágóik rövidek, egyszerűek.
Életmódja – Szóba jöhet mint forrás: Ádám László és Hegyessy Gábor (1998): Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz lemezescsápú bogárfaunájához. In Nagy Zoltán (szerk.): Zempléni Táj (különszám). Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről II. Sátoraljaújhely.
Javítandók – Állatok esetében a „nem” helyett ajánlatos az „ivar” kifejezést használni. A „nem” (genus) az Állatok Országában rendszertani csoport megnevezése.
A szarvasbogarak lárvája xilofág, a kifejlett bogár azonban nem.
A bogaraknak nem nyaló-szívó, hanem rágó szájszerve van. A nagy szarvasbogár mindazonáltal nem rágói, hanem állkapcsai segítségével jut (folyékony) táplálékához.
Rovarok esetén az általánosan használt mértékegység a milliméter. Különösen zavaró, ha milliméter és centiméter ugyanazon szövegben felváltva szerepel.
„A bogár lassú mozgású, és ha a nőstényért való harcban veszít, a győztes hím lelöki a fáról és rá pár percre életét veszti.” E mondatból nemigen tudom kihámozni, kicsoda esik le a fáról, s ki veszíti életét rövid időn belül. Tulajdonképpen mindegy is. Helyesebben ekképpen kellene mondanivalónkat megfogalmazni: A szarvasbogár lassú mozgású, ellenségei elől nemigen tud menekülni. Ha megzavarják stb. rövidebb-hosszabb ideig mozdulatlanná dermed.
Bocsánatot kérek okvetetlenkedésem miatt: Jebusaeus vita 2016. december 2., 23:14 (CET)
A Jegyzetek szakaszhoz - Az 1. pontban hasznosabb volna megadni azt a linket, amelyik egyenesen a faj lwírásához vezet. Kijavítottam volna, ha tudom, hogy kell. Így megadom külön: https://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-allatok?showAll=0&id=829 – TheBFG vita 2022. június 15., 08:27 (CEST)