Vita:Palatalizáció
„Ronda hiba a szövegben” (anon szerint) szerkesztés
"Megvolt az uráli alapnyelvben is, azonban a magyarban nem maradt fenn (a ly betű ilyen hang emlékét őrzi, amelyet még ejtenek néhány nyelvjárásban)."
Ugyan már, az "ny", a "gy", a "ty", az mi? És a kevésbé ismertek, a "cs" (c*), az "s" (sz*)? Tessék már megnézni a magyar nyelv egyéb szócikkeit is! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 193.6.1.65 (vitalap | szerkesztései)
- Álljunk meg egy kicsit. Más a palatalizáció vagyis palatalizált ejtés, és megint más a palatális mássalhangzó, vagyis a szájpadláson képzett mássalhangzó. Amiket felsoroltál, nem palatalizált, hanem a képzés helye szerint palatális képzésű mássalhangzók. Ellenben a palatalizált mássalhangzónál a hangot a normál képzési helyén ejtjük egy enyhe j hang hozzáadásával. Ilyen pedig nincs a magyarban. Az ny palatális orrhang, a gy és a ty pedig nem palatalizált /t/ és /d/, és mégcsak nem is affrikáták, hanem palatális zárhangok, vagyis a szájpadláson képzett zárhangok. A köznyelvben gyakran keverik a két fogalmat, de nem ugyanaz. – El Mexicano
(taberna) 2007. október 19., 13:13 (CEST) - Mellesleg az információt, amelyet a szócikkben leírtam, a VNY című akadémiai nyelvlexikonból szedtem, nem hinném, hogy egy MTA által szerkesztett nyelvészeti szaklexikonban hülyeségeket írnának. – El Mexicano (taberna) 2007. október 19., 13:18 (CEST)
Ez nem hit kérdése, lásd a két linket: [1] és [2]. Ettől még az adott hivatkozás természetesen lehet helytálló. Ádám ✉ 2008. november 3., 15:19 (CET)
„Ellentmondás két szócikk között” szerkesztés
Jó, akkor egy másik szócikket kell javítani, amiben ez van:
"ínyhang (palatális): a szájpadlás legmasabb részén képzett mássalhangzó (j, ny, ty, gy, cs, dzs);"
itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ssalhangz%C3%B3 – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 193.6.1.65 (vitalap | szerkesztései)
- Ez is teljesen helyénvaló, nincs semmiféle ellentmondás. Van palatális mássalhangzó, és van palatalizált mássalhangzó. A kettő nem ugyanaz. Mondok egy példát, hogy megértsd: az nj kapcsolat a menjen szóban egy palatalizált n, nem ny! Viszont a menyek szóban egy palatális mássalhangzó van: az ny. Két dologról beszélünk: enyhén j-vel ejtett hangról, és a szájpadláson képzett hangról. Megint más, nyelvtörténeti kérdés az, amikor egy eredetileg palatalizált mássalhangzóból palatális mássalhangzó válik. A latinban például a ce-, ci-, ge-, gi- szótagokat palatalizáltan (nem palatálisan!) ejtették, vagyis /kje, kji, gje, gji/, és ebből lett később már palatális mássalhangzó: ty~cs és gy~dzs, lásd olasz. A későbbi átalakulások (ty > c > sz; dzs > zs) már újlatin fejlemények. Remélem, így már érthető. – El Mexicano (taberna) 2007. október 19., 13:39 (CEST)
„Szájpadlás” szerkesztés
Szerintem helyesen szájpad, latin neve pedig palatum! Az íny latin neve pedig gingiva!– lacihobo citation needed 2007. november 15., 15:03 (CET)
Vigyázz, kissé ellentmondásos, mert nyelvészetben az íny a lágyszájpadot (velum) is jelenti, nemcsak a fogínyt. Ezért nem szerencsés a képzési helyek magyar neveit használni. Arra, hogy "ínyhang", rögtön felmerül a kérdés: milyen ínyhang? Ha viszont azt mondod, hogy "dentális" vagy "veláris", abból rögtön egyértelmű. A palatális pedig a keményszájpadlás lenne az én értelmezésemben (szájpadról még nem hallottam, ez valami újkeletű tudományos szó lehet, de hiszek neked). – El Mexicano 
(taberna) 2007. november 15., 15:46 (CET)
- Most az a kérdés, hogy az anatómusok nevezéktana a helytállóbb vagy a nyelvészeké? Szerintem az anatómiai sokkal megalapozottabb (teljesen más a lágyszájpad és az íny szöveti szerkezete) és a nyelvészek is onnan vették át, csak az idők folyamán félreértelmeződött. – lacihobo citation needed 2007. november 15., 16:40 (CET)