Vita:Stephen Hawking
|
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
 | A szócikk megfelelője kiemelt lett a finn Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot. | |||
|
| ||||
| ||||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
A fekete lyukak párolgása szerkesztés
A cikk azt sugallja, hogy visszavonta 2004-ben. Forrás kellene. -- Árpi (Harp) ? 2005. május 30., 12:23 (CEST)
A hiányolt forrás? szerkesztés
Nem tudom, hogy ez jó lesz, de tavaly "ennyit" csinált Hawking: http://www.sg.hu/cikkek/33025 De szerintem a link nem egyenlő ezzel: Rávilágított, hogy a fekete lyukak nem léteznek örökké, de ezt az elméletét később (2004 júlisában) visszavonta. - azért a kettő között van némi különbség! --Peda ☎ 2005. augusztus 25., 03:44 (CEST)
Hawking: deizmus vagy agnoszticizmus? szerkesztés
Ha már az "izmus"-oknál tartunk, van szkepticizmus is. Hawking maximum deista, nem tagadja, hogy lehetséges egy transzcendens, végtelen, szellemi lényegvalóságú (szubsztancia) és akár személyes valóság is; de azt mondja, hogy nem kell a létét feltételeznünk a világegyetemhez. A világegyetem csak olyan lehet, amilyen, és önmagától, szükségszerűen működik; matematikailag, természettudományosan a végső kérdésekre kimerítő választ kaphatunk, egy végső egyenlet formájában, amit megszállottan keres Hawking. Isten létét tekintve agnoszticista Hawking, szerinte nem ismerhető meg, hogy létezik, avagy sem, és ez lényegtelen is szerinte az anyagi valóságot tekintve, mivel az ő deista Istene, ha létezik is, akkor sem szól bele a világ folyásába, és nem is tud beleszólni. Ebben egyébként Davies-szel egy nézeten van. Az agnoszticizmus két oldalát képviselik. Davies nyiltan deista, Hawking meg agnoszticista. Mindketten azt vallják, lehetséges egy végső képlet, ami kizár mindenféle transzcendens valóságot.
Ám mind a ketten elbuknak Gödel I. (nem-teljességi) tételén. Póriasan fogalmazva, egy elemi matematikai igazságot fogalmazott meg Gödel újra, ill. bizonyított a formális logika szintjén. A világegyetemnek nem lehet végső képlete. Miért nem? Mert mi az exakt természettudomány kritériuma? Anyagi (a tudatunktól függetlenül létező - azaz objektív - tömeggel és mozgással rendelkező) valóságok mennyisége (kvantitatív) jellemzőinek mennyiségi (kvantitatív) vizsgálata. Természettudományosan nem lehet Isten létét sem tagadni, sem álítani, sem a világ esetlegességét, vagy nem nem esetlegességét bizonyítani. Az már bölcselet, az már ideológiai absztrahálás. A végső okok matematikailag nem bizonyíthatóak, ugyanis bármely matematikai rendszer föltételez oylan alapfogalmakat, amelyeket konszenzusként elfogadunk, igaznak tartunk, de levezetni, matematikailag bizonyítani nem tudunk. Márpedig a természettudományban az induktív és mennyiségi matematikai bizonyítás elsődleges szempont. Hawking sem tudományos itt már, hanem ideologikus. Agnoszticista premisszáit, mint "tudományos" valóságot állítja be, de a képletet mégsem találta meg. Mennyiségileg, azaz exakt természettudományosan azt sem tudjuk bizonyítani, hogy valami van. Pl. van ez a mondat: "Ez a csésze ott van." A természettudomány sem az "ez"-ről, sem a "van"-ról, sem a "csészé"-ről semmit nem tud mondani, maximum az "ott"-ról, hogy egy háromdimenziós koordinátarendszerben ez x=1; y=2; z=3. Hawking azzal népszerű, akárcsak - a látszólag vele ellentétben lévő, "istenhívő" - Davies, hogy bölcseleti premisszáit, amelyeket természettudományosan bizonyítani nem tud, természettudományosnak föltételezi, és úgy kezeli. Ám ezek a premisszák nem szükségszerűek ahhoz, hogy a világegyetem így működjön, tehát logikailag hibáznak itt.
Ez természetesen Hawking, mint természettudós értékéből nem von le semmit. Amit az exakt temrészettudomány szintjén bizonyítani tud, azt mindenkinek el kell fogadnia; de a bölcseleti premisszáit, amelyek nem szükségesek ezekhez az eredményekhez, azokat nem. Ha viszont bölcseleti premisszákat, mennyiségi valóságon túli minőségi megállapításokat (Isten léte szükségszerű, avagy nem) elfogadunk, az már nem exakt természettudomány. Nem mennyiségi valóságok matematikai absztrahálása. Ezért a "tudományos világnézet" kifejezés önellentmondás. A tudomány egyetlen világnézetet sem igazol vagy cáfol, amely túlmutat az anyagi valóságok mennyiségi mérésein. Egy világnézet (akár vallási, akár ideológiai alapú) szembe kerülhet a természettudománnyal, ha olyan kérdésekben foglal állást, amely szigorúan mennyiségi, anyagi valóság. Viszont ez fordítva is igaz. Elveszíti természettudományos jellegét nyomban egy írás, ha bölcseleti, matematikailag nem bizonyított, vagy nem bizonyítható állításokat tesz.
Ateista? szerkesztés
Hawking Ateista? Ezt honnét veszitek? --Peda ☎ 2005. augusztus 25., 03:43 (CEST)
Annyit tennék hozzá, hogy attól még, hogy valaki nem hisz istenben, nem mondjuk rá, hogy ateista, hacsak ő maga nem nyilatkozza ezt. Russellnél például jogos, de Russell még egy más kor gyermeke. Az izmusok kora már lejárt. Senki sem kényszerít senkit, hogy válasszon magának izmust amiben "hisz". Sajnos az 'ateizmus' szóhoz is társulhat némi pejoratív felhang, ami annak a következménye, hogy az államszocializmusban ez volt a dogmatikus filozófiai irányvonal.
Ebből a szempontból Hawkingot inkább szkeptikusnak nevezném, hangsúlyozva, hogy semmiféle dogmatikus álláspontot nem vall magáénak (bár lehet, hogy éppenséggel, teszem azt, a környezetfilozófia globális felmelegedéssel kapcsolatos dogmatikus álláspontját vagy más egyéb nézet dogmaszerű álláspontját igen).
Másrészt, most minden tudósnál írjuk oda, hogy "református gondolkodó", "unitárius gondolkodó", ...? Amúgy felőlem maradhat, engem nem zavar. Mozo 2005. augusztus 25., 07:56 (CEST)
Engem zavar mindenféle skatujázás, amíg nincs bizonyítva, hogy igaz (pl. ateista). A szkeptikussal inkább kiegyeznék. :-D --Peda ☎ 2005. augusztus 26., 02:09 (CEST)
Egy kis stilisztika szerkesztés
Bocsanat a kukacoskodasert! Eloszor is inkabb azt irnam ide, hogy nagyon orulok, hogy valaki azt a cikket is megcsinalta. Most pedig irnam a rosszul hangzo eszrevetelem, es tobbet nem is irok egyelore: Nekem szurja a szemem az a mondat, hogy "Oxfordban (Nagy-Britannia) született Frank és Isobel Hawking elsőszülött gyemekeként." Szerintem szebb lenne ugy, hogy: Oxfordban (Nagy-Britannia) született Frank és Isobel Hawking első gyermekeként. Ja, igen, es most vettem eszre, hogy a "gyermek" szo ebben a cikkben ugy szerepel, hogy "gyemek". Esetleg atnezzem es javitgassak ilyesmiket? Azert kerdem, hogy ne tekintseetek vandalsagnak, es azert, mert ezek a hibak eleg zavaroak. Negy kis ~-t pedig akkor kaptok csak, ha jok lesztek, es ennek a hozzaszolasnak lesz eredmenye is! ;) Jo munkat!
- Mi nem ilyen javításokat nevezünk vandálságnak. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. február 15., 16:29 (CET)
Nem tudom, ki írta, de ennek a szócikknek a stilisztikai szintje kritikán aluli. (Nem mintha a wiki döntő része ne lenne még ennél is sokkal igénytelenebb.) A szerzőnek fogalma nincs a magyar nyelvben használt egyes vagy többesszámú alanyoknak megfelelő szabályos állítmányok ragozásával. Hasonlóképp egy összetett mondat tagmondatainak (ha az mindkettő múlt időben történt eseményt említ) igeidőit egyeztetni kell. Egyszerűen borzalmasan igénytelen az egész. (D.A. 2013. VI. 5.)
- Esetleg ha kedved van segíthetnél jobbá tenni a Wikipédiát és kijavítani a szöveget (más szócikkekben is). A wikit önkéntes szerkesztők készítik és a szócikk írója valóban rossz viszonyban van a nyelvtannal, viszont a modern fizikával nagyobb barátságot ápol. :) --Szente vita 2013. június 6., 15:20 (CEST)
Bővítés szerkesztés
Bővítem szócikket, ahogy időm engedi. Kb 7-10 nap lesz. – Szente vita 2012. július 13., 21:30 (CEST)
Lassan kész lesz... --Szente vita 2012. július 18., 02:26 (CEST)
Holnap este még igazítok rajta. Ha valaki napközben késztetést érez a helyesírás/fogalmazás javítására az nem fogja vissza magát. :) – Szente vita 2012. július 18., 03:15 (CEST)
Egyenlőre befejeztem a bővítést. Lehetne még, de és később talán fogom is, de kissé elfáradtam. Jó sok szakmai anyagot kellett átnézni az életével kapcsolatban 
--Szente vita 2012. július 18., 23:30 (CEST)
Még csináltam néhány bővítést, de most már útjára engedem a szócikket, ami nem könnyű hiszen lehet még bővíteni a szócikket, sok az anyag Hawkingról. Például 2012-ben jelenik meg egy életrajzi könyv nálunk. Azonban már így is halogattam egy wikiszabit, aminek igen csak itt van már az ideje. Mivel elég sok időt töltöttem az anyag gyűjtéssel leírnék néhány szempontot, ami segítheti a későbbi bővítéseket vagy változtatások elbírálását.
Első legfontosabb megjegyzés, hogy Hawking felhívta a figyelmet, hogy az "igazi" önéletrajza még nem készült el. Habár jelentek meg róla életrajzi adatok, de szándékában áll majd írni egyet. Szerintem ez már nem biztos, hogy megtörténik, szóval be kell érnünk az eddigi megjelentekkel. Mivel Hawking egyfajta pop-ikon lett sokan írnak róla, de az információban van szórás. Az idő rövid története kiadása után néha bosszankodva néha vidáman vette tudomásul ezt. Így írt erről Einstein álma c. könyvében:
- "...Stephen Hawking (az amerikai könyvismertetésekben) Lou-Gehrig-betegségben, (az angliai könyvismertetésekben) mozgatóideg-sorvadásban szenved. Tolószékhez van kötve, beszélni sem tud, és csak x számú ujját képes mozgatni (ahol x egy és három közötti szám, aszerint, hogy a könyvismertetés írója milyen pontatlan adatokat közlő cikket olvasott rólam). Mégis könyvet írt, amelyben a legnagyobb kérdésekre keresi a választ: honnan származunk és merre tartunk? Ezekre a kérdésekre Hawking azt a választ tartja megfelelőnek, hogy a világmindenséget nem teremtették, és nem is fog megsemmisülni: egyszerűen csak létezik. Ennek az elgondolásnak a leírásához bevezeti a képzetes idő fogalmát, amelyet azonban nehezen tudok követni (ezt a könyvismertetés írója vallja be). Azonban ha Hawkingnak tényleg igaza van, és tényleg sikerül kidolgozni egy teljes, egyesített elméletet, akkor valóban megismerjük Isten gondolatait. (Az Isten gondolataira vonatkozó utolsó mondatot a korrektúrák során majdnem kihúztam. Ha megteszem, talán csak fele annyi könyvet sikerült volna eladni.) ..."
Az egyik leggyakoribb túlzásról pedig ezt írja:
- "...Az újságcikkek szerint abban az időben sokat ittam, ez azonban túlzás. Az a baj, hogy ha egyszer egy újságcikkben valamit leírnak, akkor azt a történetet mint jó sztorit a többi újság egyszerűen átveszi. És ami annyiszor megjelent nyomtatásban, arról sokan azt hiszik, hogy biztosan igaz is. ..."
Szóval érdemes óvatosabban bánni a forrásokban az ő esetében. Például most olvastam egy pszichológiai elemzést Hawkingról. Habár a (hazai) író pszichológus, de az általa felhasznált anyag egy része pontatlan így ezen információk elemzése is. Ha lehetett igyekeztem Hawking saját írására támaszkodni, de persze az én írásomban is lehet az óvatosság ellenére hiba. Remélem azért majd bővül a szócikk idővel.