Vita:Szakáts Gábor
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Nem szeretném megsérteni aki ezt írta, de ez így irgalmatlanul nagy baromság:
"Feltalálta a védekezést a berendezés ellen, ami elektromos hullámok segítségével képes volt kárt tenni a repülőgépek motorjában."
Egyrészt nem furcsa, hogy senki sem hallott a repülőgépek motorját tönkre tévő berendezésről? Pedig addig nem fejlesztené ki senki sem a védelmet ellene, amíg nem potyognának a repülőgépek az égből. Másrészt ez a repülőgép-motorokat elektromos hullámokkal tönkre tévő berendezés alighanem valami sci-fi rajongó történész/író/újságíró (vagy más bölcsész) agyszüleménye lehet, ugyanis 1) Elektromos hullámok nem is léteznek! Elektromágneses hullámok már igen, amiket úgy 100 évvel ezelőtt lehet, hogy még elektromos hullámokként emlegettek. 2 Az elektromágneses hullámoknak hullámhosszuk (frekvenciájuk/egy fotonra jutó energiájuk (mind ekvivalens)) függvényében más-más hatása lehet az anyagra. A hosszú hullámhosszúak (rádióhullámok) visszaverődnek (lásd radar). Mivel egy fotonra nagyon kis energia jut, az égvilágon semmit nem tudnak csinálni az anyaggal. Sem kémiai változást, de még a hőmérsékletét sem növeli meg érdemlegesen. Legfeljebb a nagyon erős mágneses térben lévő atommagok spinje fordul át. A mikrohullámúak, infravörös és a látható fény tartományában lévők egy része visszaverődik, más része elnyelődve emeli a hőmérsékletet (mikro és infravörös), illetve egy részük -ez a látható fény, és az ultraibolya- energiája elég nagy ahhoz, hogy kémiai kötéseket gerjesszen/elszakítson, vagy szabad atomok vegyértékelektronjait gerjessze. Ezért van a körülöttünk lévő anyagoknak színük.... DE ezeket már a repülőgép burkolata is elnyeli, kivéve persze ha átlátszó anyagból (üveg/plexi) készítették volna a repülőgépek burkolatát az első világháborúban. Persze a motorblokk tömör vasában nem tudna túl mélyre menni. Az, ami mélyebbre tud menni a motorblokk vasában a röntgen és a gamma-sugárzás. (ezeket már kisebb valószínűséggel nyeli el a test). Ezek képesek az atomtörzs elektronjait, és a magot is gerjeszteni. DE a motorblokkot vasát egyben tartó fémes kötést nem tudják elszakítani, hiszen a fémrácsban nagyon sok atomtörzs kapcsolódik egymáshoz. Ha egy-két kötés meg is szakadna, a körülötte lévő atomok még mindig "össze lennének kötve". De ha ez nagyon kínai volt, akkor gondolj mondjuk egy atomreaktorra, vagy a fűtőelemkazetták fémborítására. Az folyamatosan baromi nagy intenzitású gamma és röntgensugárzásnak van kitéve, mégis évekig bírja a strapát. Szóval, csak mert gamma-sugarakat lőnek ki a repülőgép motorjára, nem fog lezuhanni. (Persze ha mindenképp ilyen fegyvert akarna valaki használni, jobban tenné, ha motor helyett a pilótát célozná be. Ő már kevésbé bírná a strapát!) Szóval kitörlöm ezt a részt. Ha valamelyik szerkesztőnek van ötlete ilyen motort tönkretevő fegyverre, akkor majd visszavonja. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 212.16.142.121 (vitalap | szerkesztései) 2011. július 11., 16:04