Vita:Val d’Anniviers

Nem értek egyet az átnevezéssel. Számunkra, magyarok számára a völgy nem turisztikai- vagy (sí)sportvonatkozásai miatt jelentős, hanem a hunok miatt.Gonda István ^vita 2008. november 1., 22:53 (CET)

Rovásírás???

Ezekről a jelekről Fischer Károly Antal (1838-1926) német nyelvű könyvében olvashatunk, a könyv címe: Die Hunnen im schweizerischen Eifischthale und ihre Nachkommen bis auf die heutige Zeit (1896). Szerencsére a könyv elérhető online. A 190-191. oldalon láthatjuk a jeleket. A rovásírás betűivel összevetve jól érzékelhető, hogy a svájci jelek egyértelműen piktogramok, amelyeknek - nagy valószínűséggel - semmi közük nincs a székely rovásíráshoz, mivel nem betűként funkcionálnak. (Érdemes összehasonlítani, hogy az azonos kereszt- vagy utónevű falusiak jeleit.) -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. december 9., 09:23 (CET)

Töröltem a rovásírást. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. december 9., 09:26 (CET)

Egy lehetséges magyarázat

„Vers le milieu du 10me siècle, alors que le Valais était retombé sous la domination des Burgundes, les Sarrasins, qui ravageaient le Sud de l'Europe, pénètrent par les passages des Alpes dans la vallée du Rhône3. En 939, ils arrivent par le Grand-St-Bernard. Bourg St-Pierre a son église détruite. Agaune est renversé. Maîtres du Valais 4 ils firent de là des incursions dans les Grisons *(940) et lereste de la Suisse. Leurs boulevards étaient le Grand-St-Bernard et les principaux sommets des Alpes, où Hugues, roi de Provence et d'Italie, les avait maintenus (945), à condition qu'ils fermeraient le passage de la péninsule à Béranger son rival2.

Ces Sarrasins paraissent s'être fixés dans la contrée et cela au dire de tous les historiens. Non seulement ils épousèrent les femmes du pays, mais ils commencèrent à s'adonner à la culture des terres 3. Cette fixation n'a rien d'improbable, au contraire. Longtemps encore on parle des Sarrasins; d'ailleurs ils continuaient à exercer des rapines. C'est ainsi qu'en 960-969, St-Mayeul, évoque de Cluny fut retenu captif par eux à Orsières4 et St-Mayeul ne fut par le seul5.

En 1 032 le second royaume des Burgundes fut réuni à l'empire d'Allemagne.

Et, dès lors, l'histoire du Valais n'a plus à nous retenir.

Quant aux Huns, nous n'avons pas découvert de documents historiques, qui puissent faire croire à l'invasion du Valais par ce peuple et à son maintien quelque part. Cette note n'ayant qu'un caractère préliminaire, nous n'avons pas poussé très loin nos investigations. Ils paraissent avoir ravagé des pays voisins (la Bourgogne par exemple) de 910 à 954.” (65-66. o.) M. Eugène Pitard:Contribution à l'ethnographie du Valais (1899)

A francia szerző szerint szaracénok (arabok) telepedhettek le itt. Hunokra utaló történelmi dokumentumokat nem talált az előzetes kutatásai szerint, bár úgy tűnik, szépen keveri a hunokat és a kalandozó magyarokat, hiszen Burgundiát említi és 910-t (ami inkább 911) meg 954-t. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. december 9., 09:39 (CET)

Nyesegetés

Matsumotót kivettem - nyoma sincs a tanulmánynak sehol, pedig kereste más is [1]. Viröngy ^vita 2021. december 9., 09:40 (CET)

Én sem találtam. Japán kutató neve, völgynév, francia orvos neve stb. 0 eredmény. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. december 9., 09:52 (CET)

Rousseau szintén ki (nem írja, hogy hunok az őseik, annyit ír, hogy " "Az anniviardok igen egyszerűek, különlegesen szorgalmasak, a tétlenség ismeretlen náluk. Nagy szerénységükben is igen vendégszeretőek és rendkívül szimpatikusak. A legnagyobb jogtalanságot is képesek derűsen elviselni. Régóta megvan ez a képességük, melyet nyilván az ősidők óta velük ellenséges környezethez való kényszerű alkalmazkodás alakított ki". Vendégszeretetüket külön kiemeli, mert a környező népekre ez a tulajdonság nem nagyon jellemző." (idézőjel után Kiszely hozzátoldása). Dettó kivettem a magyarosítható neveket, ne marháskodjunk kérem, a világ összes településnevére lehet hasonló hangzású magyar szót találni, Lyon-leány, Marseille-meszely, a sor a végtelenségig folytatható. Viröngy ^vita 2021. december 9., 09:47 (CET)