Főmenü megnyitása

Vlagyimir Szergejevics Szolovjov

orosz filozófus, teológus, költő, röpiratíró és irodalomkritikus

Vlagyimir Szergejevics Szolovjov (oroszul: Влади́мир Серге́евич Соловьёв, Moszkva, 1853. január 28., jul: január 16. – Uzkoje, 1900. augusztus 13., jul: július 31.) orosz filozófus, teológus, költő, röpiratíró és irodalomkritikus. Jelentős szerepet játszott a 19. század végi orosz filozófia és költészet fejlődésében és a 20. század eleji szellemi újjászületésben.

Vlagyimir Szergejevics Szolovjov
V.Solovyov.jpg
Született 1853. január 16.[1][2][3]
Moszkva[4][5]
Elhunyt 1900. július 31. (47 évesen)[6][7][3]
Uzkoje[8]
Állampolgársága orosz
SzüleiSzergej Mihajlovics Szolovjov
Foglalkozása
  • filozófus
  • költő
  • publicista
  • egyetemi oktató
  • irodalomkritikus
Iskolái
  • Moszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar
  • Moszkvai Birodalmi Egyetem
Sírhely Novogyevicsi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Szergejevics Szolovjov témájú médiaállományokat.

MűveiSzerkesztés

  • Cstyenyija o bogocselovecsesztve; Moszkva, 1881
  • Dogmatyicseszkoje razvityije cerkvi v szvjazi sz voproszom o szojegyinyenyii cerkvej; Moszkva, 1886
  • Ein unveröffentlichter Brief Wladimir Solowjews, herausgegeben und übersetzt von Bernhard Schultze; in: Orientalia Christiana Periodica, Jg. 1 (1935), S. 93–99.
  • Jevrejsztvo i hrisztyianszkij voprosz; Moszkva, 1884
  • Igyeja szverhcseloveka; in: Mir Iszkussztva, 1899, Nr. 9, 87-91.
  • Isztorija i buduscsnoszty tyeokratyii; Zagreb, 1887
  • Krityika otvlecsonnih nacsal; Moszkva, 1880
  • Krizisz zapadnoj filoszofii. Protyiv pozityivisztov; Moszkva, 1874
  • La Russie et l'Église Universelle; Paris, 1889
  • La Sophia et les autres écrits français; Vorwort u. hg. v. F. Rouleau, 2 Bde., Lausanne 1978, 1981
  • L'Idée russe; Paris, 1888
  • Ljubov k narodu i russzkij narodnij igyeal. (Otkritoje piszmo k I. Sz. Akszakovu); Moszkva, 1884
  • Magomet, jego zsizny i religioznoje ucsenyije. Ocserk; Szentpétervár, 1896
  • Nacionalnij voprosz v Rosszii; Moszkva, 1884
  • O narodnosztyi i narodnih gyelah Rosszii; Szentpétervár, 1884
  • O pricsinah upadka szrednyevekovogo miroszozercanyija; Moszkva, 1892
  • Opravdanyije dobra. Nravsztvennaja filoszofija; Szentpétervár, 1897
  • Pervonacsalnije szugybi tyeokratyii; Moszkva, 1885
  • Piszma; hg. v. E. L. Radlow, 4 Bde., Szentpétervár, 1908, 1909, 1911, 1923
  • Polnoje szobranyije szocsinyenyij i piszem; hg. v. N. W. Kotrelew u. A. P. Kozyrew, Red. v. A. A. Nosow, 20 Bde., Moszkva, 2000
  • Ponyatyije o Boge; in: Voproszi filoszofii i pszihologii, 1897, Nr. 38, 383-414.
  • Pravo i nravsztvennoszty. Ocserki iz prikladnoj etyiki; Szentpétervár, 1897 (Digitalisat online)
  • Religiozno-nravsztvennoje szosztojanyije russzkago obscsesztva pred reformoj Petra Velikago; Szentpétervár, 1878
  • Religioznije osznovi zsiznyi; Moszkva, 1882
  • Szobranyije szocsinyenyij; Bde., Szentpétervár, 1901–1907
  • Szobranyije szocsinyenyij; Bd. 1: Szentpétervár, 1911; Bde. 2-10: Szentpétervár, 1914
  • Szobranyije szocsinyenyij; 12 Bde., Brüsszel, 1966
  • Piszma i prilozsenyije; Brüsszel, 1970
  • Szpor o szpravedlivosztyi; Einführung u. hg. v. W. Schkoda, Moszkva und Harkov, 1999
  • Sztyihotvorenyija; Moszkva, 1891
  • Szugyba Puskina; Moszkva, 1898
  • Tyeoretyicseszkaja filoszofija; in: Voproszi filoszofii i pszihologii; 1897, Nr. 40, 867-915; 1898, Nr. 43, 385-405; 1899, Nr. 50, 881-903.
  • Tri razgovora o vojnye, progressze i konce vszemirnoj isztorii, szo vkljucsenyijem Kratkoj povesztyi ob antyihrisztye i sz prilozsenyijami; Szentpétervár, 1900
  • Tri recsi v pamjaty Dosztojevszkogo (1881–1883); Moszkva, 1884
  • Tri szili; Moszkva, 1877
  • Velikij szpor is hrisztyianszkaja polityika; Moszkva, 1883
  • Voszkreszenyja piszma; Szentpétervár, 1900
  • Szocsinyonnij szmiszl hrisztyiansztva; Moszkva, 1883

MagyarulSzerkesztés

  • Az Antikrisztus története. Három beszélgetés a háborúról, a haladásról és a világtörténelem végéről; ford. Kiss Ilona, utószó Török Endre, jegyz. Sisák Gábor; Századvég, Bp., 1993 (Századvég könyvtár. Orosz gondolkodók)
  • Előadások az istenemberségről; ford., jegyz., utószó Farkas Zoltán; Attraktor, Máriabesnyő, 2014
  • Platón életének drámája. Tanulmányok; ford., jegyz., utószó Farkas Zoltán; Attraktor, Máriabesnyő, 2015
  • A középkori világszemlélet hanyatlásáról. Tanulmányok; ford., jegyz., utószó Farkas Zoltán; Attraktor, Máriabesnyő, 2018

SzakirodalomSzerkesztés

  • Farkas Zoltán: Vlagyimir Szolovjov. Az első rendszeralkotó orosz bölcselő; Attraktor, Máriabesnyő, 2012 (Ad hominem)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Irina Rodnianskaya: Соловьёв (orosz nyelven)
  2. Род. 16 января 1853 г., unspecified calendar; assumed Julian
  3. a b Nagy orosz enciklopédia (orosz nyelven)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  5. Irina Rodnianskaya: Соловьёв (orosz nyelven)
  6. Irina Rodnianskaya: Соловьёв (orosz nyelven)
  7. Он скончался 31-го июля 1900 г., в подмосковном имении (с. Узкое) кн. П. Н. Трубецкого, с братом которого, Сергеем Николаевичем (профессором философии в Московском университете), он был связан тесной дружбой., unspecified calendar; assumed Julian
  8. Irina Rodnianskaya: Соловьёв (orosz nyelven)