Wikipédia:Miskolc-műhely/Miskolc-műhely/Blog/archive1

Wikipédia Miskolc-műhely blog

---

A Wikipédia Miskolc-műhely blogbejegyzéseinek archívuma a wikipédián. A legújabb bejegyzést mindig írd a sor alá!

---

2013. szeptember 23.

Időtartam: 2013. szeptember 11. – 2013. november 1.

Meghatározása:

A GLAM ZOO egy olyan a Miskolc-műhely által létrehozott projekt, amelynek az a célkitűzése, hogy az állatkertekben lakó állatokhoz egy úgynevezett QR információs kódot rendeljen. Nevét a GLAM/QRpédia nyomán kapta. A QR-kód lényegében egy kétdimenziós vonalkód, amit a japán Denso-Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (=gyors válasz) rövidítéséből kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre, és a felhasználó által igényelt gyors reakcióra. Népszerűsége legelőször Japánban volt a legnagyobb, azután az okostelefonok elterjedésével megjelent az egész világon és már számos plakáton, hirdetésen, cégek honlapján szerepel és a legtöbb mobiltelefon is képes leolvasni.

A projekt leírása:

A kétdimenziós vonalkódot hordozó információs táblának az Állatkertben az a legfontosabb szerepe, hogy amikor a látogató a vonalkód fölé helyezi az okostelefonját vagy tabletjét és beolvassa vele a kódon lévő tartalmakat, meg fog jelenni a wikipédia teljes oldala ami az adott állatról készült összes információt tartalmazza. Vagyis egy néhány mondatos információ helyett kap egy egész oldalnyi ismeretet, képekkel, hivatkozásokkal tarkitva. És ami a legfontosabb, hogy mindez az információ azon a nyelven jelenik meg, amilyen nyelven a látogató szeretné, ha éppen olaszul szeretné elolvasni, akkor olaszul, vagy németül, oroszul, japánul. Valójában egy nagyon egyszerű kis “eszköz” amivel még teljesebbé lehet tenni az állatkerti látogatás élményét. A kódok az állatok már meglévő információs táblájára fognak kikerülni, vízálló és fénytűrő kivitelben.

Amiben segíthetsz!

Csatlakozol a wikipédiában a GLAM ZOO projekthez és segítesz megírni és kijavítani az állatok cikkeit!

Ha szakértő vagy, akkor segíts ellenőrizni!

Feladatok:

• A hivatalos fajlistát “összevetni” a már az oldalon lévő állatok cikkével.
• A már meglévő állatos cikkeket ellenőrizheted és bővítheted.
• Ellenőrizheted a cikkek minőségét, meg kell nézni, hogy be vannak-e rendesen kategórizálva, elegendő forrással rendelkeznek-e, van-e jó minőségű kép a cikkben.
• Meg kell jelölni a védett állatokat és a hungarikumokat.

Szerkessz bátran!

Ne félj attól, hogy hibát követsz el! A munkádat szakértők fogják ellenőrizni. Így büszkén lehetsz részese egy olyan munkának, amiben az állatokon segítesz. De megkérlek rá, hogy szakíts egy kis időt a cikkek átnézésére és ellenőrizz le minden adatot alaposan!

Szeretettel várunk a Wikipédiában!

Partnereink: Miskolc ZOO - Lézerpont műhely Miskolc - Wikimédia Magyarország Egyesület

2013. szeptember 18.

Állatkerti séta – Dodó és az új jövevények

Ahogy ígértem, elmondom, hogy mi történt az Állatkertben szeptember 11-én.

Volt egy titkos tervem korábban, aminek a megvalósítására most érkezett el az idő. Ez pedig a GLAM-ZOO fedőnevű projekt. Ahhoz azonban, hogy minden a tervek szerint haladjon a maga útján először is el kellett látogatnunk az Állatkertbe, hogy megtanácskozzuk a dolgot az illetékes szervekkel. Amikor megérkeztünk a Vadasparkba, a bejáratnál Gerard Durrell idézetével találkoztunk először, ami arra figyelmeztet, hogy milyen sokat is veszít az emberiség azáltal, ha hagy kihalni egy fajt. (És éppen ezért is van ebben az élő parkban egy kisebb szoborpark is, ami a kihalt állatokat mutatja be művészi formában.)

Vadaspark Dodo szobor - Szabó László fényképe

A kapun belül belül Krajnyák Zoltán zoo-pedagógus fogadott minket, aki a Miskolci Állatkert ” tanárbácsija” lett miután elhelyezkedett itt. Valójában földrajz és környezetvédelem a szakmája, ezért minden témában otthon van, ami az állatokat és a környezetet illeti. De a műszaki dolgok sem állnak messze tőle és rögtön megértette, sőt támogatta az ötletünket.

Korábban, még augusztusban néhány wikipédista társam a Vácrátóti botanikus kertben járt, ahol felmerült az a gondolat, hogy a növényekhez, pontosabban az információs táblácskájukhoz hozzá lehetne rendelni egy kis bélyeget, ami az adott növényről szóló wikipédiás információkat tartalmazza. Ez adta az ötletet azután ahhoz, hogy mi is belekezdjünk Miskolcon egy új projektbe, ami hivatalosan a GLAM-ZOO nevet kapta a GLAM/QRpedia projekt nyomán. Ez a bélyeg lényegében egy kétdimenziós vonalkód, amit a japán Denso-Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (=gyors válasz) rövidítéséből kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre, és a felhasználó által igényelt gyors reakcióra. Népszerűsége legelőször Japánban volt a legnagyobb, azután az okostelefonok elterjedésével megjelent az egész világon és már számos plakáton, hirdetésen, cégek honlapján szerepel és a legtöbb mobiltelefon is képes leolvasni.

Az Állatkertben az lesz a legfontosabb szerepe, hogy amikor a látogató a kis bélyeg fölé helyezi az okostelefonját és beolvassa vele a kódon lévő tartalmakat, meg fog jelenni a wikipédia teljes oldala ami az adott állatról készült összes információt tartalmazza. Vagyis egy néhány mondatos információ helyett kap egy egész oldalnyi ismeretet, képekkel, hivatkozásokkal tarkitva. És ami a legfontosabb, hogy mindez az információ azon a nyelven jelenik meg, amilyen nyelven a látogató szeretné, ha éppen olaszul szeretné elolvasni, akkor olaszul, vagy németül, oroszul, japánul. Valójában egy nagyon egyszerű kis “eszköz” amivel még teljesebbé lehet tenni az állatkerti látogatás élményét.

Mivel az ötlet mindenkinek tetszett és végül az Állatkert igazgatója Bodnár Attila is áldását adta a dologra, úgy gondoltuk, hogy belevágunk. De mielőtt részletesen elmesélem, hogyan is fog megvalósulni ez a projekt, azt is elmondom, hogy nem csak mi voltunk az új jövevények az Állatkertben, hanem még sok más kicsi állat is.

Na, de erről, majd a következő részben.

Módis Ágnes Vadszederke

2013. szeptember 14.

Állatkerti séta 2013. szeptember 11-én a Miskolc-műhely a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban járt. Hogy pontosan mit is csinált ott, azt hamarosan elmondjuk nektek.

Bemutatjuk Miskolcot - Széchenyi utca

A Belváros legjelentősebb útja a városrész teljes hosszán áthúzódó Széchenyi István út, amely a Tiszai pályaudvar felé vezető Bajcsy-Zsilinszky út folytatása. A Városház tér és a Szinvapark közti szakasz 1984 óta sétálóutca, csak a villamosok közlekednek itt. Ez az úgynevezett „Főutca”, amelynek hangulata a 19. századot idézi.A Városház tértől kelet felé haladva a Széchenyi utcán jobb felé áll a Rákóczi-ház. Ez a barokk stílusú épület város egyik legrégebbi lakóháza, ma a Miskolci Galéria működik benne. Mellette látható a Sötétkapu.Továbbhaladva a Széchenyi utcán bal felé látható a Miskolci Nemzeti Színház klasszicista épülete. Az épület 1857-ben készült el a korábban leégett kőszínház helyére. Itt rendezik meg évente az Operafesztivált. A Déryné utcából – amely a színház mellett vezet a Széchenyi úttól a Hősök teréig – nyílik a Színháztörténeti és Színészmúzeum.A Széchenyi utca két oldalán álló házak jellegzetes régi körfolyosós házak, elég szép például a Weidlich-palota néven ismert épület.

A “Villanyrendőr” Osztie Tibor képe

A Széchenyi út és a Hősök tere felé vezető Kazinczy utca kereszteződése a miskolciak körében Villanyrendőr néven ismert kereszteződés, ami a főutca sétálóutcává alakítása előtt forgalmas kereszteződésnek számított, és itt volt a város első közlekedési lámpája. Régen a két villamossín (1-es és a régi 2-es villamos) is itt keresztezte egymást, de azóta a Széchenyi útira merőleges síneket elbontották. 2006 nyarától a Kazinczy utca csökkentett forgalmú zónává vált, így Miskolc egykor legforgalmasabb kereszteződése szinte két sétálóutca kereszteződésévé vált.A Villanyrendőr közvetlen közelében terül el a Széchenyi úttal párhuzamosan a Szinva terasz.Továbbhaladva eljutunk a következő kereszteződésig, ez a tulajdonképpeni bevásárlónegyed, itt áll a Centrum áruház, a Szinvapark bevásárlóközpont, a Batóház, a Metropol, és nincs messze a Miskolc Plaza sem. A következő kereszteződéstől a Széchenyi út a Bajcsy-Zsilinszky útban folytatódik, bal felé a Búza tér található. Egykor itt egy patak hídja állt, ezért az idősebb miskolciak a mai napig Ady híd néven ismerik a helyet.A Széchenyi utcát gyakran tartják Európa leghosszabb főutcájának, ez azonban pontatlan, mivel a Széchenyi utca maga csak körülbelül 1 kilométer hosszú, és még Miskolcon belül is több utca van, aminek a hossza ennek többszöröse. Az azonban igaz, hogy a Széchenyi utca egyike annak a kilenc utcának, amelyek egymás egyenes folytatásaként kelet-nyugati irányban csaknem az egész várost átszelik, egy összességében 12 km hosszú utcát formálva (ebből azonban a köznyelv főutcának csak a Széchenyi utcát nevezi). A kilenc út keletről nyugat felé: Bajcsy-Zsilinszky út – Széchenyi István út – Hunyadi utca – Tízeshonvéd utca – Győri kapu – Andrássy út – Kiss tábornok út – Árpád út – Hegyalja út. Ez a hosszú út áthalad az egész Belvároson és Diósgyőrön, mindkettőn túlnyúlva, és több mint 100 kisebb utca keresztezi.

Egy kis statisztika

2013 szeptember 5. | Szerző: Wikipédia Miskolc-műhely |

Az Északerdő Rt. épülete

A Miskolc-műhely augusztus 3-án alakult, de ez alatt a rövid idő alatt is már négy olyan említésre méltó cikk született, ami gazdagítja az eddigi gyűjteményt. A legeredményesebb szerkesztők Szalax és Been, akik nagyon szép és gondos cikkeket írnak. Lássuk hát:Erdeszet

A legutóbb létrehozott, Miskolccal kapcsolatos szócikkek:

• 2013-08-31: Rosenwasser-palota – Been
• 2013-08-29: Pataky–Argay-ház – Been
• 2013-08-23: Martinkertvárosi református templom – Been
• 2013-08-17: Szűcs Sámuel – szalax
• 2013-08-12: Erdészeti palota (Miskolc) – Been

A legutóbb felújított és kibővített, Miskolccal kapcsolatos szócikkek:

• 2013-08-30: Miskolctapolca – szalax
• 2013-08-25: Népkert (Miskolc) – Been
• 2013-08-03: Weidlich-palota – Been

Fagylalt és belga sör

2013. augusztus 31-én a Wikipédia Miskolc-műhelye találkozót tartott. Mivel szombaton a könyvtár zárva tart, ezért másik helyet kellett találni magunknak. A melegre való tekintettel hűvösebb helyet kellett keresnünk és a Belga Söröző ideális egy ilyen találkozóra. Csupán hárman voltunk most jelen, Laci.d, Szalax meg én, mivel az idő rövidsége miatt nem tudott mindenki megjelenni. A műhely koordinátora Laci.d nyitotta meg a találkozót, ami több napirendi pontot tartalmazott úgy, mint az Avasi Pince képgyűjtemény, a QR-kód program, a szócikkértékelő modul és képrendszerezés témában.

Az első az Avasi Pince képgyűjtemény téma volt, amelynek keretén belül megtörténik a már korábban engedélyezett fényképek rendszerezett feltöltése a Wikimédia Commons médiatárába. Mivel több, mint 1000 db képet tartalmaz a gyűjtemény, megosztottuk tehát a feladatokat. Ezután következett a finom belga sör és a fagylalt, ami nagyon veszélyes volt, ezért is tartják befőttes üvegben, hogy védve legyen a külső behatásoktól. A sör hamar elfogyott és a fagylalt bombát is sikerült hatástalanítani, jöhetett a következő napirendi pont.

A QR-kód programban, amit Szalax már meg is kezdett, a miskolci Arborétum QR kódjai fognak elkészülni. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a növények mellé kihelyezett kódok és egy okostelefon segítségével bárki elolvashatja a növényről szóló wikipédiás cikket. Így néz ki egy QR kód.:

Technikai feladatként a műhely szócikkértékelő statisztikai moduljának létrehozása került szóba. Ez azért olyan fontos, mert segítségével figyelemmel lehet kisérni naprakészen a szócikkek mennyiségét és állapotát, ami a minőséget és a fontosságot is jelzi. Illusztrációként a mellékelt ábrán a Csillagászati-műhely cikkértékelő modulját láthatjuk. Ez a feladat Laci.d-re hárul, mivel ő nagyon ért a sablonokhoz. Számomra jutott még két külön feladat, ami jelenleg még titkos, de ha minden jól alakul hamarosan beszámolhatok róla.

Végül még a képek rendszerezéséről beszéltünk, ami azért fontos, mert nagyon sok nincs bekategórizálva és ezért nehezen található meg. Összességében megint sikerült jó sok munkát összeszedni magunknak, ezért, ha bárki segíteni tud, azt nagyon szívesen vesszük.

Módis Ágnes Vadszederke

2013. augusztus 29.

Jókai Anna az Ünnepi Könyvhéten Miskolcon 2011-ben.

MTI hír 2013. augusztus 29.

Emberi méltóság

“Jókai Anna Kossuth-díjas író vehette át az Emberi Méltóság Tanácsa kitüntetését a testület elnökségének döntése értelmében csütörtökön Budapesten. Az elismerést Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Szunai Miklós, a testület főtitkára adta át.”

Most érkezett a hír, hogy Jókai Anna az Emberi Méltóság Tanácsa az Emberi Méltóság nevű kitüntetését kapta meg. 2011-ben Miskolcon az Ünnepi Könyhéten találkoztunk és beszélgethettem vele. Nagyon örültem, hogy láthattam, hiszen Ő az egyik legnagyobb magyar író és amellett egy végtelenül szerény és kedves hölgy.

Beszélgetésünk végén kaptam tőle egy ajándékot is. Néhány sort az emlékkönyvembe nekem és a wikipédista társaimnak. Álljon hát itt ez a néhány szó.

Módis Ágnes Vadszederkének és a Magyar Wikipédia szerkesztőinek szerettel kíván sok erőt, értékes élményeket.

2011. jún. 1. Jókai Anna

(Az alábbi fényképet kinagyítva elovashatjátok a szöveget. )

A kitüntetésért az írónőnek szívből gratulálunk!

Módis Ágnes Vadszederke

2013. augusztus 25.

Az első lépések

A Miskolc-műhely megalakítása után itt volt a feladat, hogy létrehozzuk “fizikailag” is a műhelyt, vagyis készítsünk egy honlapot az eddig már meglévő Miskolc portál mellé. Ez az oldal tartalmazza a műhely minden olyan feladatát és célkitűzését, ami számunkra fontos lehet. A műhely honlapjának elkészítését Szalax 2013. augusztus 7-én kezdte meg és szépítgeti mind a mai napig figyelembe véve az igényeinket és a műhely célját.

A műhely célja pontokba szedve:

1. a Miskolccal kapcsolatos szócikkek számának bővítése,
2. a meglévő szócikkek folyamatos karbantartása, minőségének javítása,
3. a szócikkek illusztrálására alkalmas képek feltöltése a Wikimédia Commonsba,
4. részvétel a szócikkek kiemelési és „jó szócikk” eljárásában,
5. a szócikkekkel kapcsolatos megbeszélések lefolytatása,
6. a Miskolc-portál gondozása,
7. … és nem utolsósorban a szócikkeinkkel kapcsolatos tennivalókban résztvevő – nem csak miskolci – szerkesztők összefogása.

A mai napra már 7 szerkesztővel büszkélkedhet a csapat : az alapítókon szalaxon, Laci.d-n, Vadszederkén és Alenshán kívül még csatlakozott hozzánk Proki, Been, SzepesiZs. Bízunk benne, hogy a létszám továbbra is nőni fog. Eddig is már sok eredményt tudhatunk magunk mögött. A megalakulás óta elkészült a Lillafüredi Palotaszálló cikk és jelenleg kiemelési eljáráson van. Javítjuk a régebbi cikkeket és terveket szövögetünk. Nagy eredmény, hogy engedélyt kaptunk Béres Attilától a Miskolczi Pincék Asztaltársasága honlapjának szerkesztőjétől a honlapon fellelhető fényképek szabad licenc alatti közzétételére és felhasználására. Ez a munka nagyon sok időt fog igénybe venni, de mivel kulturális örökségről van szó, nagyon fontosnak tartjuk. A Miskolc-műhely blogja, amit 2013. augusztus 24-én hoztam létre, folyamatosan szépül. A blog célja az, hogy híradásokat adjunk magunkról és arról a munkáról, amit naponta végzünk.

Módis Ágnes Vadszederke

2013. augusztus 24.

Megalakult a Wikipédia Miskolc-műhelye! Wikitalálkozó Miskolc 2013. augusztus 3.

2013. augusztus 3-án Miskolcon Wikipédista találkozót tartott a magyar nyelvű wikipédia miskolci szerkesztő közönsége. A találkozó célja az volt, hogy a miskolci szerkesztők jobban megismerhessék egymást és egy új Miskolc-műhely létrehozása, ami a város eddig még kevéssé feldolgozott részeit kívánja megírni. Az előzetes tervek ellenére végül a találkozó helyszínéül a Miskolczi Pincék Asztaltársasága által javasolt pincét választottuk a Kis-Avason. Béres Attila a tulajdonos nagy szeretettel fogadott bennünket és hamarosan élénk beszélgetés alakult ki a megjelentek között. Nagy örömünkre szolgált, hogy Magyarország távolabbi pontjairól is érkeztek szerkesztők. Különösen jó volt azokkal találkozni újra, akikkel már korábban megismerkedett az ember, de hiányoztak is néhányan még ha igazoltan is. Béres Attila köszöntőjével kezdődött a program. Attila elmesélte, hogy a Miskolczi Pincék Asztaltársaságát azért hozták létre, mert úgy érezték, hogy a miskolci borászat történetének új fejezetét nyithatják meg azáltal, ha összefognak a pincék megmentése érdekében. Sokat dolgoztak azon is, hogy a meglevő pincéket feltérképezzék és létrehoztak egy a maga nemében páratlan fotógyűjteményt, amit végül bizonyos kitételek mellett a rendekezésünkre bocsátott cikkeink illusztrálásra. Attila maga is “kipróbálta” már a wikiszerkesztést ezért tudja, hogy milyen fontos a cikkek hiteles illusztrálása. Ezután a főszervező Laci.d előadása következett, aki Miskolc eddig kevésbé megírt szócikkeiről beszélt. Közben a nagy melegre való tekintettel “valódi” szódavizet ittunk, majd kis és nagyfröccsöt, közben felemlegetve a Miskolci Fröccsfesztivált. *feridiák előadása egy olyan lehetséges jövőt vázolt fel az enciklopédiák és wikipédia számára is, ami mindannyiunk számára nagyon izgalmas volt. Hozott nekünk ajándékot is, “A Bolyai-Gauss levelezés” néhány csodás példányát. Nagyon örültünk az Egyesület által küldött pólóknak és tollaknak is. A nagy melegre való tekintettel időnként lementünk a pincébe és mindig más-más ágát tekintettük meg. Nagy sikert aratott még az általam készített meggyes muffin és a torta is, ami rekord gyorsasággal fogyott. Délután mikor már “kibírtuk” a kinti hőmérsékletet sor került a Miskolc-műhely megalakítására, amiről néhány nap múlva az újságok is beszámoltak. Összességében elmondható, hogy a találkozó remekül sikerült és biztosak vagyunk abban is, hogy a Műhely megalakítása elnyeri majd a célját.

Módis Ágnes Vadszederke