Wikipédia:Személyes adatok publikálása

Ez a lap arról szól, hogy hogyan – vagy hogyan nem – érdemes a saját adataidat nyilvánosságra hozni.

Bevezető

A legtöbb ember óvatos az Interneten, és igyekszik minél kevesebb adatot magáról megadni; mint a külvilág, az Internet is otthont ad olyan embereknek, akik megpróbálnak tudomásukra jutott adatokkal visszaélni.

Sokan álneveket használnak, hogy még az se legyen ismert, hogy mi a nevük. Mások a nevüket, foglalkozásukat vállalni tudják, valamint kapcsolattartásnak gyakran megadják az email címüket. A modern internetes korban felnövő, szociális hálókhoz szokott nemzedék azonban gyakran még nem érzi ennek veszélyeit, és hozzászokott, hogy minél több adatot megosszon másokkal, hogy „azok őt jobban megismerjék”.

A nyilvánosságra hozás célja

Amikor valamit publikálni akarsz – főként egy olyan nagy látogatottságú helyen, mint a Wikipédia – érdemes megfontolni azt, hogy szükséges-e egy adott adat közzététele. Nem érdemes céltalanul megadni olyan adatokat, amikre senkinek nincs szüksége, hogy tudja, viszont lehetséges, hogy azzal egy rosszindulatú ember megpróbál visszaélni.

A Wikipédia szerkesztők szeretik egymást ismerni: logikus, ha megosztod másokkal például az érdeklődési körödet, a foglalkozásodat; de ne ess túlzásba, és ne adj meg olyan adatokat, amik túlságosan „mélyre” mennek a magánéletedben: betegségeidet [mert lehet, hogy a leendő életbiztosításod ügynöke fogja olvasni 5 év múlva], munkahelyi problémáidat [mert a főnököd is olvashatja], vagy épp a mobilszámodat [arrogáns vitapartnereid éjjeli hívásait te is elkerülnéd].

A paranoia

A másik szempont a paranoia, vagyis amikor valaki túlzottan félti a személyes adatait, és titkolni próbálja nevét is. Ezzel semmi gond addig, míg nem szembesülsz azzal, hogy – hacsak egész internetes életedben nem voltál nagyon gondos – a legtöbb adatod kideríthető, vagy kikövetkeztethető, mert az internetet könnyű keresni, és adatokat gyűjteni akár évtizedek mélyéből is. Ne stresszeld magad a titkolózáson, hacsak nem vagy Fontos Ember vagy egyéb okból veszélyeztetett.

Mi szól a publikálás ellen?

• A wikit és a weblapokat folyamatosan archiválják, és a publikált adatok „örökre” publikusak maradnak.
• Nincs kizárva, hogy ha valahova jelentkezel, (iskola, munkahely, párt, mozgalom, mindenféle szervezetek) akkor ott valaki rákeres a nevedre a neten, és megnézi, hogy mivel foglalkozol / foglalkoztál.
• Ha az emailedet publikálod, arra bárki írhat – valamint 99% eséllyel bekerül a spammerek által árult adatbázisokba. (Ezért szokás úgy írni őket, hogy „wikipédia kukac grin pötty hu” vagy valami hasonló, amit az automaták nem találnak meg.)
• A lakcímedet a neved mellett publikálva bárki tudni fogja: hol laksz. Ez jelenthet kéretlen / váratlan postai küldeményeket éppúgy, mint nem normális, agresszív netes vitapartnereket (bár ez utóbbiak nagy része ahhoz is gyáva, hogy az ablakon kinézzen, de mindig vannak kivételek). Ha pedig azt is kiírod, hogy mikortól leszel wikiszabin, akkor esetleg betörők látogatását is.
• Az életkorodat publikálva néhány ember nem fog komolyan venni, mert vagy túl fiatal vagy, vagy túl öreg, vagy mert olyan korban születtél/éltél/stb ami valamiért valakinek szúrja a szemét
• Ha aggódásra, félelemre vagy hajlamos, ha komolyan veszed azt, ha valaki egy felhevült vitában „megveréssel” fenyeget, akkor jó előre fontold meg, hogy mit publikálsz.
• Soha nem tudhatod, mikor futsz össze egy elmebeteggel.

Mi szól a publikálás mellett?

• A neved és foglalkozásod segít abban, hogy a többiek ne azt érezzék, hogy egy „bujkáló” szerkesztő vagy, és valódi emberként gondoljanak rád
• Az érdeklődési köröd segít abban, hogy milyen cikkekkel kapcsolatban lehet segítségedet kérni
• Az email közvetlen publikálásán túl valószínűleg más adataid publikálásának semmilyen káros hatása nincs és nem lesz, hacsak nem szerkesztesz / publikálsz olyan dolgokat, amiket nem szeretnél a nevedhez kapcsolni (pl. hogy valamilyen vallási, szexuális, etnikai, egészségügyi vagy egyéb kisebbséghez tartozol).
  • …De azt megteheted, hogy ezeket a dolgokat másik néven (nem a saját nevedhez kapcsolhatóan) szerkeszted.
• Az emberek jelentős része normális és kedves. (A „jelentős rész” nem jelent feltétlenül többséget.)

Lásd még

• Wikipédia:Szerkesztői lap