Wikipédia:Téka/Hadtudomány/Katonai repülés alportál/Szócikkek/28
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9b/2015.4.17._%EC%97%B0%ED%8F%89%EB%B6%80%EB%8C%80-%EB%8C%80%EA%B3%B5%EC%82%AC%EA%B2%A9_17th%2C_Apr%2C_2015%2C_YP_Unit-Antiaircraft_gun_Firing_%2816600147224%29.jpg/370px-2015.4.17._%EC%97%B0%ED%8F%89%EB%B6%80%EB%8C%80-%EB%8C%80%EA%B3%B5%EC%82%AC%EA%B2%A9_17th%2C_Apr%2C_2015%2C_YP_Unit-Antiaircraft_gun_Firing_%2816600147224%29.jpg)
Az M61 Vulcan 20 mm-es, hidraulikus, illetve pneumatikus meghajtású hatcsövű, léghűtéses, elektromos gyújtószerkezetű, Gatling-rendszerű (forgó csőköteges), nagy tűzgyorsaságú önműködő gépágyú. Alapvető fedélzeti fegyvere az amerikai katonai repülőgépeknek már ötven éve. A fegyvert eredetileg a General Electric tervezte és gyártotta, majd később vállalati egyesüléseket követően a General Dynamics lett a gyártó a mai időkig. A fejlesztést követően szinte az összes „nyugati” vadászrepülőgépbe beépítették és több bombázóba is, mint védőfegyvert (például a B–52 Stratofortress-be), valamint a haditengerészeti flottaerők közel-légvédelmi eszközei között is helyet kapott Phalanx néven. Itt mutatkoztak meg űrméretbeli korlátai, ezért a 20 mm űrméretű csöveket 30 mm-esre cserélték, ezzel létrehozva a Goalkeeper-t (jelentése „Kapus”). Több szárazföldi, csapatlégvédemi változatot is kifejlesztették, mint az M163 VADS (Vulcan Air Defense System).