Wikipédia:Wikimédia Magyarország/jogi háttér

Jogi forma

Lehet egyesület vagy alapítvány.

Lehet nyílt (bárki csatlakozhat, az induló vagyon csak a működés megkezdéséhez elég) vagy zárt (nem lehet csatlakozni, az induló vagyon elég a cél megvalósításához).KK-2

Közérdekű célra alapítják, alapításakor hozzá kell rendelni a cél megvalósításához szükséges vagyont. Az alapító okirat rendelkezik az alapítvány céljáról, a vagyon felhasználási módjáról, a vagyont kezelő szervezetről, az alapítvány képviseletére jogosult személyekről, a képviseleti jog gyakorlásának módjáról, nyílt alapítvány esetén a csatlakozás feltételeiről. Megadhat olyan időtartamot vagy feltételt is, ami után újra ki kell jelölni kezelő szervezetet. Az alapítónak nem lehet – sem közvetlenül, sem közvetve – meghatározó befolyása a kezelő szervezetben; ha nem tud vagy akar kijelölni kezelő szervezetet, a bíróság teszi meg. Az alapító a cél és a vagyon sérelme nélkül módosíthatja az alapító okiratot, illetve új kezelőt jelölhet ki, ha a jelenlegi az alapítvány célját veszélyezteti. Az alapítványt a bíróság törli, ha elérte a célját, a cél lehetetlenné vált, vagy a kezelő szervezet a célt veszélyezteti és az alapító nem jelöl ki új szervezetet. Ptk. 74/A-F. §

A bírósági nyilvántartásba vételéhez alapító okirat kell, az alapító ülés jegyzőkönyve és tagjainak névsora (nem nyilvános), alapszabály + egyebek. Ptk. 74/A. § A bíróság a kérelemről 60 napon belül dönt. Az alapítványt kezelő szerv tagjainak nevét és lakhelyét a bíróság nyilvántartásba veszi, és az bárki által megtekinthető. Ptké. 91/A. § A bíróság a döntéshez megvizsgálja, hogy az alapítvány neve más, hasonló területen tevékenykedő alapítványéval nem összetéveszthető-e, a cél valóban közérdekű-e, és a vagyon a megvalósításához (nyílt alapítvány esetén a működés megkezdéséhez) elegendő-e. KK-2 A nyilvántartásba vétel illetékmentes. KK-13 Ki kell választani a tevékenységi köröket innen.

Alapszabállyal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, önkormányzata van, céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Elsődlegesen gazdasági célra nem alapítható. Ptk. 61. §-től
A tagok saját vagyonukkal az egyesület tartozásáért nem felelnek.

ÁFA-mentességet kap??? Áfatv. 85. § (1) l; (4) b,d, független személyeknek adómentes ösztöndíjat és juttatást adhat Szjatv. 1.sz.Mell. 3.

Alapítvány vagy egyesület közhasznú lehet, ha gazdasági és vállalkozói tevékenységet csak az alapításkor megjelölt céljai érdekében végez, közhasznú szolgáltatásaiból nem csak a tagjai részesülnek, pártfüggetlen, politikai tevékenységet nem folytat, és működését precízen szabályozza. Khtv. 4. § A közhasznú szervezeteknek részletesen el kell számolniuk a gazdálkodásukkal. Khtv. 18. §
Kiemelkedően közhasznú szervezetnek ezen felül meg kell jelölnie, hogy mely állami vagy önkormányzati szerv által elvégzendő közfeladatot lát el. Khtv. 5. § A gyakorlatban ez elég reménytelennek tűnik, csak állami/önkormányzati szervvel kötött szerződés esetén adják meg: [1]
Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a kezelő szervtől elkülönült felügyelő szervet kell létrehozni. Khtv. 10. §
A közhasznú szervezet adómentességet kap, adómentes juttatásokat adhat. Khtv. 6. § Közhasznú szervezetnek adott adomány leírható a cég adójából, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a másfélszerese írható le. Tartós adományozás (két éven át folyamatosan) esetén további 20%. társasági adótv.
Közhasznú szervezet két év, kiemelkedően közhasznú szervezet egy év fennállás után kaphat 1%-ot. http://www.nonprofit.hu/joghaz/civil-jk/1996-cxxvi-tv.html#4par 1996/CXXVI. 4. §]