Wikipédia:Wikipédia a sajtóban/168 Óra (2005. 10. 20.)

A honi Wikipédia atyja

„Lelkesít a tudás átadása” szerkesztés

Gervai Péter véletlenül keveredett a webes enciklopédia közelébe – Szent Istvánt és elődeit kutatta. A következő pillanatban már ő vezette a hazai wiki fejlesztését. szerkesztés

Gervai Péter

Amikor elkezdett wikipédiázni, a nemzeti nyelvű verziókból még nem sok működött – épp hogy elindultak a mutációk. Talált egyáltalán valamit a magyar oldalon?

Nem sokat. De legalább léteztünk. Igaz, az enciklopédiát működtető szoftverből egy ősrégi, hibás változatot találtam a weboldalon. A honlap összesen öt lapból állt, ebből négy zagyvaságokat és gorombaságokat tartalmazott. Belelkesedtem, és hamarosan az oldal simára gyalulva várta, hogy elinduljon. Ezután hónapokig a szabályok kialakítása, fordítások, a felület „magyarítása” töltötte ki az időmet. Fárasztó robotmunkát jelentett ez, amit főként én csináltam, Fél évbe tellett, hogy a magyar wiki elérje a kritikus szerkesztőszámot, és azt merjem mondani: megmaradunk.

Miért kezd el bárki ingyenes enciklopédiát írni a szabadidejében? Hol térül meg a „befektetés”?

Ami lelkesít, az a tudás átadása, a szabadság, a közösség, az új ismeretek. Amikor jól akarsz megírni egy cikket rájössz, hogy ahhoz elõbb magadnak kell megértened a témát, alaposan utánanézned. A wikipédiások szeretnek újakat tanulni, és a tudásukat másokkal is megosztani.

Mennyi időt tölt a Wikipédiával?

Túl sokat. Naponta 2-3 órát, de néha akár tizet is. Ám sajnos nem tudok annyit foglalkozni vele, mint szeretném, mert a munkám és egyéb dolgaim is sok idõt vesznek el.

A magyar tartalom labdába tud rúgni valaha az angol tartalmak mellett?

Már most is elmondható, hogy sok cikk színvonalasabb, színesebb, érdekesebb mint az angol. Másrészt mi kulturálisan koherensebbek vagyunk, és talán ez is segíti azt, hogy bizonyos cikkek köré sokan odagyűlnek, és azokat igen szépen felfejlesztik. Persze az angol verzió messze elõttünk jár, hiszen mi ötven aktív szerkesztõvel dolgozunk, míg ők háromezerrel.

A felhasználóknak szóló ismertetőben az áll: a cél, hogy a Wikipedia a legjobb nemzeti nyelvű enciklopédiává váljon. Jobbá, mint a nyomtatottak. Mennyire reális ez?

Ha a cikkek számát nézzük, a növekedés exponenciális. Ha a cikkek minőségét – ami számomra fájó pont, mert néhányan a darabszámok bűvöletébe esnek – akkor nem annyira jó a helyzet, de még mindig erõs a növekedés. Két-három éven belül biztosan elérjük az 50 000 szócikket, de hogy az 50 000 jó cikk lesz-e, nem tudom. Ha 5-10 év múlva is létezik még a magyar Wikipédia, akkor már igen komoly vetélytársa lehet a hagyományos lexikonoknak... de tíz év az interneten hosszabb, mint az örökkévalóság...

Egyesek szerint a Wikipedia legalább annyira vitafórum, mint tudástár.

A mi esetünkben – a fórumokkal ellentétben – nem a vita a lényeg. Ez csupán a munka része. A legnagyobb bajunk a fórumozókkal az, hogy nem értik, a vita a munkáért van, és nem fordítva.

Ugyanakkor az úgynevezett wiki-waroknak se szeri se száma. Ugyanazok a szócikkek váltják-e ki az angol és a magyar wiki-háborúkat?

Léteznek örök, nemzetközi témák – a politika, a vallás, a nemzeti kérdések –, de számos magyar-specifikus „ütközőpont” is akad. Ilyen például a magyarok eredetének kérdése, a magyar nyelv, de a világháborúk, szocializmus alatti időszak is kényes téma. Hasonló „harcokat” eredményeznek a külföldi magyarok és az itthoniak eltérő kulturális ismeretei, szokásai.

Állandó gárda állítja elő az új tartalmakat, vagy – a szócikkek számának növekedésével – a szerkesztők száma is nő?

A „kollégák” száma exponenciálisan növekszik. Igaz, lassabban, mint a cikkeké. Ám az világosan látszik, hogy minél több a szócikk, annál több embert vonz az enciklopédia írása.

Kialakulhat-e valódi közösség a hozzájárulók sokaságából?

Igen, dacára néhány abszolút renitens és antiszociális ember tündöklésének és bukásának. A Műhelyek, amelyek egy adott téma „kifényesítésén” dolgoznak, igen aktívak és szenvedélyes restaurátorokként javítják a gyenge vagy hiányos cikkeket.