Willem Sandberg (Amersfoort, 1897. október 24.Amszterdam, 1984. április 9.) holland grafikus, tipográfus, az alkalmazott grafikára szakosodott tervező művész, a Stedelijk Múzeum igazgatója. 1975-ben az Erasmus-díjjal tüntették ki.

Willem Sandberg
Willem Sandberg és Ossip Zadkine 1965-ben
Willem Sandberg és Ossip Zadkine 1965-ben
SzületettJonkheer Willem Jacob Henri Berend Sandberg
1897. október 24.[1][2][3][4][5]
Amersfoort
Elhunyt1984. április 9. (86 évesen)[2][4][6]
Amszterdam[7]
Állampolgárságaholland[8]
Foglalkozása
  • tervezőgrafikus
  • betűtervező
  • kurátor
  • ellenálló
  • formatervező
  • tipográfus
  • művészettörténész
  • kiállítási kurátor
  • grafikusművész
  • rajzoló
  • bélyegtervező
Kitüntetései
  • Officer of the French Order of Academic Palms (1939. április 18.)[9]
  • a francia Becsületrend lovagja (1947. november 15.)[9]
  • Prijs van de Stichting Kunstenaarsverzet (1951)
  • H.N. Werkman Award (1957)[10]
  • Officer of the order Orange-Nassau (1960. április 22.)[9]
  • Knight of the Order of the Polar Star (1961. november 7.)[9]
  • Museummedal of the City of Amsterdam (1962)[11]
  • Világ Igaza díj (1968. november 26.)[12]
  • honorary Royal Designer for Industry (1971)[13]
  • Erasmus-díj (1975)
A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Sandberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Mozaikfal a Waterlooplein metróállomáson Amszterdamban

Életpályája

szerkesztés

Jómódú nemesi családban született, felmenői között volt többek között Johannes van den Bosch, a Holland Kelet-India kormányzója. Az előkelő, protestáns családban uralkodó légkörben nehezen találta fel magát. Assenben rajzórákat vett Louis Albert Roessingh festőművésztől. Az érettségi után behívták a hadseregbe, és a bredai Királyi Katonai Akadémia tisztképzőjében kezdte meg tanulmányait. Néhány hónap után rájött, hogy nem neki való a katonai pálya. Katonai szolgálatát határőrként fejezte be. Apja jogi pályát képzelt el számára, de végül hozzájárult, hogy fia művészi pályára lépjen. Sandberg 1919-ben beiratkozott Amszterdamban az Állami Képzőművészeti Akadémiára. Nagy hatással volt rá Herman Gorter tanácskommunista költő, aki egyenlőségen alapuló és az esztétika iránt fogékony társadalmat képzelt el.

Sandberg a Mazdaznan mozgalom vonzásába került, Svájcban megismerkedett Johannes Ittennel, Herrlibergben tipográfiát tanult egy nyomdában. 1924-ben visszatért hazájába, feladta festőművészi ambícióit. 1927-ben Bécsben Otto Neurath által kidolgozott Isotype rendszert tanulmányozta. Beutazta Németországot, Dessauban felkereste a Bauhaus művészeti iskolát, és megismerkedett Naum Gabóval. 1928-tól főleg grafikai tervezőként működött, és az Utrechti Egyetemen pszichológiát és filozófiát tanult. Alkotói stílusára hatással volt Hendrik Nicolaas Werkman konstruktivista művész. 1937-ben a Stedelijk Múzeum kurátori és igazgatóhelyettesi posztjára hívták. Azzal a feltétellel fogadta el, hogy továbbra is grafikus művészként alkothasson. 1938. január 1-jén Absztrakt művészet címmel nagyszabású kiállítást rendezett. A háború alatt HW van den Bosch álnéven vett részt a holland ellenállásban. Két évig bujkált, és az elszigeteltségben számos könyvet írt. A háború után újra a Stedelijk Múzeum élére került, 1962-ben vonult nyugállományba. 1965-ben részt vett az Izrael Múzeum létrehozásában.

Válogatott művei

szerkesztés
  • L'art: le superflu indispensable. Utrecht, 1982. Experimenta typografica; 5.
  • Homo socialis. Utrecht, 1981. Experimenta typographica; 4.
  • Gnothi se auton = Ken U zelf. Utrecht, 1979. Experimenta typografica; 3. Fotomech. herdr. van de oorspr. uitg., 1945.
  • Lectura sub aqua: experimenta typografica. Utrecht, 1979. Facs.-uitg. met toevoeging. Experimenta typografica; 1. Oorspr. uitg.: 1943.
  • Gnothi se auton. Utrecht, 1979. Experimenta typografica; 3.
  • Vers une architecture: extraits / Le Corbusier; [choisis par W. Sandberg]. Utrecht, 1971. [Uitgaven Stichting De Roos]; [87].
  • Mens sana in corpore sano. Köln, 1969. Experimenta typographica; 2
  • Nu 2 = Maintenant 2 = Now 2 = Jetzt 2. Hilversum, [1968]. Kwadraat-bladen; [18]
  • Kunst van heden in het Stedelijk / W. Sandberg en H.L.C. Jaffé. Amsterdam, 1961.
  • Nu: l'art et sa fonction dans la vie [au milieu du XXième siècle]. Hilversum [1959]. Kwadraat-bladen; [4].
  • Gnōthi se auton: ken u zelf. [Amsterdam], 1945. Experimenta typografica; 3.