Wolfgang Jeschke

német sci-fi-író, szerkesztő

Wolfgang Jeschke (Děčín, Csehország, 1936. november 19.2015. június 10.) német sci-fi-író, szerkesztő.

Wolfgang Jeschke
Élete
Született 1936. november 19.
Děčín, Csehország
Elhunyt 2015. június 10. (78 évesen)
München, Németországi Szövetségi Köztársaság
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) sci-fi
Kitüntetései
  • Kurd-Laßwitz-díj
  • Deutscher Science Fiction Preis (2014)
  • Deutscher Science Fiction Prize for best short story (1994)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfgang Jeschke témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

1936. november 19-én született a csehországi Děčínben. Nyugat-Németországban érettségizett, majd germanisztikát, anglisztikát és filozófiát tanult Münchenben.

Munkássága szerkesztés

1969 óta vett részt különféle kiadók munkájában. 1973-tól Herbert W. Franke mellett társszerkesztője, majd 1977-től egyedüli felelős szerkesztőként vezette a nagy nevű Heyne Kiadó SF-vonalát, és sikeresen építette ki Nyugat-Németország legnagyobb SF és fantasy kiadójává. Antológiáiban és kiadványaiban rendre megjelentek a hazai és az angolszász szerzők mellett a szocialista és harmadik világbeli írók munkái is. Ő vezette be a Sztrugackij-fivérek, Stanisław Lem és Jorge Luis Borges munkáit. Ennek mellékhatásaként lett bestseller a német olvasók körében Szepes Mária A vörös oroszlánja. Ezután további magyar szerzők is megjelentek, így Zsoldos Péter, Hosszú Ágnes, Trenka Csaba Gábor és Nemes István. Az írók mellett a magyar illusztrátorok munkái is megjelentek. A Boros-Szikszai páros illusztrálta a világon elsőként kiadott Isaac Asimov-gyűjteményes kötetet, Boros Attila pedig Kurd-Laßwitz-díjat kapott a Meamone szeme illusztrációiért. A Heyne fantasy-sorozatának vezérgrafikusa Szendrei Tibor lett. Kiadói munkásságát 1987-ben a World SF kongresszusa Harrison-díjjal jutalmazta.

Írásai szerkesztés

Első novellája 1955-ben jelent meg, ezután rendszerességgel publikált. Első regényéig azonban 1981-ig várni kellett. Ez volt A Teremtés utolsó napja, mely egy emlékezetesen elmesélt időutazásos történet. Ezt követte 1989-ben a Midas, majd 1997-ben a Meamone szeme című kisregénye és ugyanebben az évben az Ozirisz országa. Legújabb regénye a 2005-ös A Cusanus-játszma.

Munkáiból rádiójátékot is készítettek, pl. A király és a bábkészítő című írásából.

Magyarul megjelent művei szerkesztés

Regények szerkesztés

Novellák szerkesztés

  • Dokumentumok az ország katasztrófa előtti helyzetéről (A Holtak galaxisa antológia, Cherubion Könyvkiadó)
  • A király és a bábkészítő (Galaktika, 75.)
  • Nekyomanteion (Tűzözön antológia, Cherubion Könyvkiadó)
  • Rossz hírek a Vatikánból (Feketecsuklyások antológia, Cherubion Könyvkiadó)
  • Szirének a parton (Galaktika, 14.)
  • Tizenkét perc és még néhány (Galaktika, 66.)
  • Hasadás a hegyen (Galaktika 15; Galaktika, 191.)
  • A kösöntyű (Galaktika, 207.)

További információk szerkesztés