World Championship Wrestling

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 15.

A World Championship Wrestling, Inc. (WCW) egy amerikai profi pankrációs promóció volt, amelyet Ted Turner alapított 1988-ban, miután a Turner Broadcasting System egy Universal Wrestling Corporation nevű leányvállalatán keresztül megvásárolta a National Wrestling Alliance (NWA) területén működő Jim Crockett Promotions (JCP) vagyonát (amely a TBS-en sugározta programjait).

World Championship Wrestling
Típusrészvénytársaság
JogelődUniversal Wrestling Corporation (1988, 2001–2017)
Alapítva1988. október 11.
Megszűnt2001. március. 26. (de facto)
2017. december 16. (de jure)
SzékhelyAmerikai Egyesült Államok Atlanta, Georgia
VezetőkTed Turner (1988–2001)
Vince McMahon (2001–napjainkig)
AlapítóTed Turner
IparágPankráció
TulajdonosWWE
Formamagántulajdonban lévő vállalat
Termékek
Alkalmazottak száma150 (1998. március)
AnyavállalataTurner Broadcasting System (1988–1996)
Time Warner (1996–2001)
WWE (2001–napjainkig)

A World Championship Wrestling weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz World Championship Wrestling témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A WCW fennállásának nagy részében a World Wrestling Federation (WWF; ma már World Wrestling Entertainment (WWE) néven ismert) mellett az Egyesült Államok egyik vezető profi pankrációs promóciója volt, és népszerűség tekintetében egy ponton túlszárnyalta az utóbbit.[1] A kezdeti sikerek után, amelyeket az 1980-as évek ismert pankrátor sztárjainak felhasználásával ért el, a vállalat 1993-ban Eric Bischoffot nevezte ki televíziós vezető producerré. Bischoff vezetése alatt a vállalat a mainstream sikerek időszakát élte át, amelyet a reality-alapú történetekre való áttérés és a korábbi WWF tehetségek figyelemre méltó felvétele jellemzett.[2] A WCW a népszerű cirkálósúlyú osztály kialakításával is figyelmet kapott, amely egy akrobatikus, gyors tempójú, lucha libre-ihlette birkózóstílust mutatott be.[3] 1995-ben a WCW bemutatta a Monday Nitro című élő televíziós műsorát, és ezt követően a WWF zászlóshajójával, a hétfő esti Raw-val szemben nézettségi versenyt indított a ma már Monday Night Wars néven ismert időszakban. 1996 és 1998 között a WCW 83 egymást követő héten keresztül felülmúlta a rivális programját nézettségben.[4]

1999-től kezdődően a WCW a kreatív hibák miatt jelentős nézettségi és bevételi veszteségeket szenvedett el, és az sem tett jól neki, hogy az America Online (AOL) és a Turner Broadcasting anyavállalata, a Time Warner (később WarnerMedia, ma Warner Bros. Discovery) 2001-ben egyesültek egymással. Nem sokkal később a WCW megszűnt, és a WWF 2001-ben megvásárolta a WCW egyes eszközeit, beleértve a videótárat, a szellemi tulajdont (beleértve a WCW nevet és bajnoki címeket), valamint néhány pankrátor szerződését.[5][6] A jogi kötelezettségek miatt megtartott és a Universal Wrestling Corporation névre visszaváltott leányvállalat 2017-ben hivatalosan is megszűnt. Székhelye a Georgia állambeli Smyrna városában volt.[7]

Története

szerkesztés

A "World Championship Wrestling" a Georgia Championship Wrestling (GCW) által 1982 óta gyártott televíziós műsor volt. Jim Barnett (aki rövid ideig az azonos nevű ausztrál promóció tulajdonosa volt) az 1970-es években a GCW irányításáért folytatott belső harc során került Atlantába.[8] Barnett végül a promóció többségi tulajdonosa lett, és 1982-ben elkezdte használni korábbi promóciójának nevét a GCW heti szombati televíziós műsorában. A Black Saturday néven ismertté vált eseményeket követően, amikor a GCW és annak televíziós műsora rövid időre a WWF tulajdonába került, a promóciót végül a Charlotte-i székhelyű Jim Crockett Promotions (JCP) vásárolta meg, amely a Georgiától közvetlenül északra fekvő közép-atlanti terület promótere volt.

A befolyásos pankrációs magazin, a Pro Wrestling Illustrated és testvérkiadványai ezt követően rendszeresen "World Championship Wrestling", "WCW" és leggyakrabban "a világbajnoki terület" néven hivatkoztak a JCP-re, és így tettek egészen 1988 elejéig, amikor is kizárólag NWA-ként kezdtek hivatkozni a cégre, azzal az indoklással, hogy "nyilvánvalóvá vált, hogy az NWA és a világbajnoki terület egy és ugyanaz".[9][10]

1988 végére a JCP további területfelvásárlásokat követően pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ted Turner, a Turner Broadcasting névadó főtulajdonosa 1988 októberében új leányvállalatot alapított, hogy megvásárolja a JCP eszközeinek nagy részét. A felvásárlás 1988. november 2-án fejeződött be. Míg kezdetben a leányvállalatot "Universal Wrestling Corporation" néven jegyezték be, a felvásárlást követően úgy döntöttek, hogy a promóció neveként a jól ismert "World Championship Wrestling" elnevezést használják.

Vezetés és booking

szerkesztés

A WCW fennállása során számos változáson ment keresztül az üzleti és kreatív vezetésben. Néhányan, mint például Jim Herd, televíziós vezetők voltak, akiknek nem volt birkózó-promóciós tapasztalatuk;[11] mások, mint Bill Watts,[12] Ole Anderson,[13] és Dusty Rhodes nagy tapasztalattal rendelkeztek az üzletben, de nem voltak hatékonyak abban, hogy a WCW nagyrészt regionális közönségét országos és nemzetközi közönséggé növeljék (ahogy Vince McMahon sikeresen tette a WWF-fel).

Eric Bischoff kombinálta a pankráció megértését (amelyet nagyrészt Verne Gagne American Wrestling Associationjének munkatársaként szerzett) azzal a hajlandósággal, hogy változtatásokat hajtson végre, amelyek a WCW ismertségének növeléséhez szükségesek a mainstream média, a célközönség és különösen a televíziós hirdetők körében. Ezek a változások magukban foglalták néhány televíziós közvetítés áthelyezését Atlantából a floridai Orlandóba, a Disney-MGM Studiosba, valamint a veterán amerikai fő eseményen fellépő előadók és a világ promócióiból érkező fiatalabb sztárok (például Rey Mysterio Jr.) szerződtetését. Ő volt a felelős a WCW Monday Nitro 1995-ös elindításáért is,[14] ami elindította a hétfő esti háborút (Monday Night Wars), és elindította a WCW és a WWF közötti intenzív verseny időszakát, amely a legnézettebb időszak lett a televíziós profi birkózás történetében. Egy második főműsoridős sorozat, a WCW Thunder 1998. január 8-án mutatkozott be a TBS-en.[15]

Monday Night Wars

szerkesztés

A Monday Night Wars egy olyan korszak volt a profi pankrációban, amikor a WCW Monday Nitro és a WWF Raw is War című műsorai versengtek a nézettségért. Mindkét műsor hétfőnként került adásba.[16] 1995-től 1998-ig a Nitro felülmúlta a Raw-t, egészen az 1999. január 4-i Raw epizódig, ahol a Nitro bemondóinak azt mondták, hogy rontsák el a Raw fő eseményét, amely szerint Mankind megnyeri a WWF bajnoki címét. Emiatt rengeteg WCW-néző váltott csatornát, hogy láthassa, ahogy Mankind megnyeri a címet.[17] Ezt követően a WCW nézettsége tovább csökkent, és az utolsó Nitro epizódjukat 2001. március 26-án sugározták, amikor a WWF (ma WWE) felvásárolta őket.

Eladás a World Wrestling Federationnek

szerkesztés

2000-ben a pletykák szerint több potenciális vevő is érdeklődött a WCW iránt. Ted Turner azonban az America Online (AOL) és a Time Warner 2001-es végleges egyesülése előtt nem rendelkezett befolyással a Time Warner felett, és a legtöbb ajánlatot elutasították. Eric Bischoff a Fusient Media Ventures-szel együttműködve 2001 januárjában ajánlatot tett a vállalat megvásárlására.[18] A WCW-üzlet egyik fő támogatója visszalépett, miután az AOL Time Warner megtagadta, hogy a WCW továbbra is a saját csatornáin sugározzon, így a Fusientnek le kellett vennie ezt az ajánlatot az asztalról, miközben megpróbált egy új üzletet összehozni. Időközben Jamie Kellner kapta meg a Turner Broadcasting részleg irányítását, és úgy ítélte meg, hogy a WCW - a Turner Sports egészével együtt - nem illik az arculatához, és azt mondta, hogy "nem lenne elég kedvező ahhoz, hogy a "megfelelő" hirdetők adásidőt vásároljanak" (annak ellenére, hogy a Thunder volt akkoriban a TBS legnézettebb műsora). Ennek eredményeképpen a WCW műsorát megszüntették a TBS-en és a TNT-n.[19][20] Guy Evans NITRO: The Incredible Rise and Inevitable Collapse of Ted Turner's WCW című könyvében azt írja, hogy a WCW és a Fusient közötti adásvételi szerződés egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy a Fusient a TNT és a TBS csatornákon a műsoridő feletti ellenőrzést akarta, függetlenül attól, hogy ezeken a műsoridőn a WCW műsorai szerepelnek-e vagy sem. Ez befolyásolta Kellner döntését, hogy végül megszüntette a WCW műsorát. A WCW veszteségeit ezután a felvásárlási könyvelésen keresztül írták le; Evans szerint: "a fúzió utáni környezetben az új konglomerátum képes volt "leírni" a pénzveszteséget okozó műveleteket, lényegében megszüntetve ezeket a veszteségeket, mivel azok nem voltak relevánsak a jövőre nézve.[21]

A WCW műsorainak törlésével a WWF szabadon megszerezte a WCW védjegyeit, videótárát és néhány szerződését új leányvállalatán, a W. Acquisition Company-n keresztül, amelyet később WCW Inc. névre kereszteltek át.[5][6] Az AOL Time Warner fenntartotta leányvállalatát, amely visszatért eredeti jogi nevére, az Universal Wrestling Corporationre, hogy a WWF által nem vállalt jogi kötelezettségekkel foglalkozzon.[7] A UWC a Time Warner leányvállalataként szerepelt 2017-ig, amikor is beolvadt a Turner Broadcasting Systembe.[22][23]

A WCW és elődei fennállásának kezdetén a céget erősen azonosították a profi pankráció déli stílusával (azaz a "rasslin"-nel), amely a WWF show-szerűségével és rajzfilmszerű jellemábrázolásával szemben az atletikus és versenyképes ringbeli teljesítményt helyezte előtérbe.[24] A WCW 1996 közepétől 1998-ig uralta a profi pankráció televíziós nézettségét az Egyesült Államokban a New World Order történetének köszönhetően, de ezt követően kezdett teret veszíteni a WWF és annak újonnan létrehozott, éles, antihősökkel teli Attitude Era programjaival szemben. A WCW korábbi dolgozói, mint Stone Cold Steve Austin, Triple H, Mick Foley és Chris Jericho, a WWF elismert szupersztárjai lettek. 1999-re a WCW-t kritizálták a minőségi történetek hiánya és a megkérdőjelezhető booking döntések miatt, amelyek hozzájárultak a promóció hanyatlásához.[25]

Az AOL Time Warner 2001-ben 2,5 millió dollárért eladta a WCW nevének és logójának védjegyeit a WWF-nek, majd nem sokkal később Vince McMahon, a WWF tulajdonosa további 1,7 millió dollárért megvásárolta a WCW teljes videokazettatárát, így a WCW eladásának végösszege 4,2 millió dollár lett. A WWF kezdetben megtartotta a WCW United States Championship, a WCW Cruiserweight Championship, a WCW World Tag Team Championship és a WCW World Heavyweight Championship címeket, amelyeket végül egyesítettek a WWF megfelelő társaival.

A WWE azóta különböző WCW dokumentumfilmeket, antológiákat és összeállításokat adott ki, köztük a The Rise and Fall of WCW-t,[26] valamint a Diamond Dallas Page által vezetett The Very Best of WCW Monday Nitro című háromrészes sorozatot.[27] A WCW tartalmai a WWE Network 2014-es elindításával vált elérhetővé.

A WWE a WCW több eseményét is felelevenítette, köztük a Great American Bash-t 2004-ben és a Starrcade-et 2017-ben. Szintén 2017-ben a WWE megtartotta az első éves NXT WarGames eseményét az NXT márkája számára, és ezen az eseményen rendezték meg a Nitro 2000. szeptember 4-i epizódja óta az első WarGames mérkőzést.

A WCW bezárása után számos új profi pankrációs promóció indult, amelyekben a WCW-vel kapcsolatban álló korábbi tehetségek szerepeltek. A Total Nonstop Action Wrestlinget (TNA), amely ma Impact Wrestling néven ismert, Jeff Jarrett alapította 2002-ben, és a 2000-es évek közepén-végén átvette a WCW piaci pozícióját. 2019-ben az új promóció, az All Elite Wrestling (AEW) partnerséget kötött a WarnerMedia-val, hogy a TNT-n sugározzák zászlóshajójukat, az AEW Dynamite-ot; ezzel pedig a WCW bezárása óta először tért vissza a profi pankráció a csatornára. 2022. január 5-én a Dynamite átkerült a TNT testvércsatornájára, a TBS-re, ezzel a TBS először sugárzott pankrációs műsorokat a WCW Thunder 2001. március 21-i epizódja óta.[28] A TNT továbbra is sugározza az AEW második műsorát, az AEW Rampage-et.

  1. A Lion's Tale: Around the World in Spandex. Grand Central (2007). ISBN 978-0446408905 „[Bischoff] constantly trumpeted to anybody who would listen that Hogan and the nWo were the sole reason why WCW had pulled ahead of WWF in the ratings war. He never stopped to think that another reason may have been the hard work of the leprosy-afflicted cruiserweights.” 
  2. Sting. WWE.com. WWE, 2014 (Hozzáférés: 2017. július 24.)
  3. Mudge, Jacqueline. Billy Kidman. Infobase (2013). ISBN 978-1438146461 „The cruiserweight division had become the most exciting aspect of WCW.” 
  4. Yes!: My Improbable Journey to the Main Event of WrestleMania. St. Martin's, 70. o. (2015). ISBN 978-1466876620 „WWE was looking to start a new cruiserweight division like the one that was popular in WCW.” 
  5. a b Green, Jordan: I was famous for getting beat up': The glorious and tragic story of Carolina wrasslin. YES! Weekly, 2005. december 14.
  6. a b Sex, Lies and Headlocks: The Real Story of Vince McMahon and the World Wrestling Federation. Crown Publishers, 252. o. (2002. július 16.). ISBN 0-609-60690-5 
  7. a b (1997. december 1.) „The WWF's Light Heavyweight Division: The 10 Ways to Make it a success”. Pro Wrestling Illustrated 17 (12), 33. o, Kiadó: London Publishing Co.. ISSN 1043-7576. „The light heavyweight division, like WCW's cruiserweight division, can be a rousing success” 
  8. 1980's TV Wrestling / 1970's - 1980's Mid-Atlantic Wrestling. tvparty.com
  9. Ratings Analysis, Pro Wrestling Illustrated May 1988
  10. "NWA and WWF gain momentum - Is Wrestling Headed Towards A Two Party System?" Pro Wrestling Illustrated October 1987. Article contains copious examples of references to Jim Crockett Promotions as "World Championship Wrestling"/"WCW"/"the World Championship area".
  11. The Death of WCW, 1st, ECW Press, 22. o. (2004. október 2.). ISBN 978-1-55022-661-4 
  12. Shining a Spotlight 07.19.12: Bill Watts in WCW. 411 Mania . (Hozzáférés: 2021. november 8.)
  13. Ole Anderson: Why He Is One Of The Most Hated Men In Wrestling History. thesportster.com , 2021. augusztus 23. (Hozzáférés: 2021. november 8.)
  14. WCW Monday Night Nitro - Monday, September 4th, 1995. ddtdigest.com . (Hozzáférés: 2021. november 8.)
  15. Today In History (1/8): WCW Thunder Debut, Genesis PPV, Edge Wins WWE Title, Steve Austin WWF Debut. wrestlinginc.com , 2017. január 8. (Hozzáférés: 2021. november 8.)
  16. When did Raw change to Raw is War?. AnswersToAll . (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  17. 15 Infamous WCW Moments. The Sportster , 2016. december 6. [2017. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 27.)
  18. Time Warner Sells Ailing WCW. Classic Wrestling Articles , 2012. december 29. (Hozzáférés: 2015. augusztus 16.)
  19. John M. Higgins: WCW on the ropes. Cahners Business Information, 2001. március 19. [2020. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  20. Jim Rutenberg. „Turner to Drop Wrestling, Shed Jobs”, The New York Times , 2001. január 11.. [2018. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.) 
  21. Evans, Guy. NITRO: The Incredible Rise and Inevitable Collapse of Ted Turner's WCW. WCWNitroBook.com (2018. július 6.). ISBN 978-0692139172 
  22. Worldwide Subsidiaries and Affiliated Companies List. Time Warner Inc, 2014. június 19. [2017. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 5.)
  23. Certificate of Merger. State of Georgia, 2017. december 17. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  24. Assael, Shaun. Sex, Lies and Headlocks: The Real Story of Vince McMahon and World Wrestling Federation. Crown Publishers, 61. o. (2002. július 16.). ISBN 0-609-60690-5 
  25. From The Shelf- WCW Spring Stampede 1999
  26. Ross, Jim: J.R.'s Place. J.R.'s Barbq, 2009. május 3. [2010. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 13.)
  27. WWE: The Very Best of WCW Monday Nitro Vol. 3, 2015. augusztus 11.
  28. End of an era on TBS: Solie, Georgia and 'Black Saturday' (amerikai angol nyelven). Slam Wrestling . (Hozzáférés: 2022. március 4.)