Zöngés és zöngétlen párok

A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek. A mássalhangzó valamilyen akadálynak leküzdéséből (súrlódva, pattanva stb.) keletkezik. Ha ilyenkor a levegő a gégéből a hangszalagok közül áramlik: zöngés, ha a hangszalagok nem rezegnek: zöngétlen mássalhangzó jön létre.

A magyar nyelvben a b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, ly, m, n, ny, r, v, z, zs mássalhangzók zöngések, a c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty zöngétlenek. Zöngés-zöngétlen párok: b/p, d/t, g/k, v/f, z/sz, zs/s, gy/ty, dz/c, dzs/cs.

Két ajak közt zöngés az m és a b, zöngétlen a p; a nyelvhegy és fogtő között zöngés az n és a d, zöngétlen a t; a nyelvközép és szájpadlás közt zöngés a g és zöngétlen a k; az ajak és fog között zöngés a v, zöngétlen az f. Peregve zöngés az r, és bár a hangszálak közül jön, zöngétlen a h.

Forrás

• http://www.date.hu/oktatas/gg/book/p0282.htm