Zöngés és zöngétlen párok
A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek. A mássalhangzó valamilyen akadálynak leküzdéséből (súrlódva, pattanva stb.) keletkezik. Ha ilyenkor a levegő a gégéből a hangszalagok közül áramlik: zöngés, ha a hangszalagok nem rezegnek: zöngétlen mássalhangzó jön létre.
| zöngés | zöngétlen |
|---|---|
| b | p |
| d | t |
| dz | c |
| dzs | cs |
| g | k |
| gy | ty |
| h | |
| j | |
| l | |
| ly | |
| m | |
| n | |
| ny | |
| r | |
| v | f |
| z | sz |
| zs | s |
Két ajak közt zöngés az m és a b, zöngétlen a p; a nyelvhegy és fogtő között zöngés az n és a d, zöngétlen a t; a nyelvközép és szájpadlás közt zöngés a g és zöngétlen a k; az ajak és fog között zöngés a v, zöngétlen az f. Peregve zöngés az r, és bár a hangszálak közül jön, zöngétlen a h.
ForrásokSzerkesztés
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |