A Z terv Németország haditengerészetet fejlesztő terve volt az 1930-as években.

ElőzményekSzerkesztés

Az első világháború után Németországnak át kellett adnia flottája nagy részét Nagy-Britanniának. Németország nem építhetett új csatahajókat és tengeralattjárókat. A Reichsmarine (a német haditengerészet) 6 sorhajóból, ugyanennyi könnyűcirkálóból, 12 rombolóból és 12 torpedónaszádból állhatott. A haditengerészet személyzetét 15 000 főben határozták meg.

Az első német hadihajó, mely az első világháború után épült, az Emden nevű könnyűcirkáló volt. 1921-ben kezdték el építeni, és 1925-ben állították hadrendbe. Ezután a K osztály 3 tagját építették meg, majd a Leipzig osztály következett. Ezeket a hajókat úgy építették meg, hogy a 6000 tonnás megengedett vízkiszorítást ne lépjék túl.

Mivel Németország nem építhetett 10 000 tonnánál nagyobb vízkiszorítású hadihajókat, ezért létrehozták a zsebcsatahajókat (Panzerschiff), melyek csatahajóknak kicsik, de gyorsabbak és nagyobb tűzerővel bírnak, mint a hasonló méretű hajók. Hivatalosan egyik sem lépte túl a 10 000 tonnát, ennek ellenére mindhárom hajó több volt pár tonnával.

1933 után a Reichsmarinét átnevezték Kriegsmarinére.

Z tervSzerkesztés

Hitler 1937-ben kifejtette a hadvezetés előtt, hogy háborúra készül Anglia ellen. Németország erős volt a szárazföldön és a levegőben, de gyenge volt a tengeren. Ezért Hitler létrehozott egy bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy állapítsák meg, hogyan lehetne a haditengerészetet minél jobban fejleszteni.

1938 elején a bizottság azt jelentette, hogy két lehetséges út van:

  • egy zsebcsatahajókból és tengeralattjárókból álló flotta létrehozása rövid idő alatt,
  • a Brit Királyi Haditengerészethez hasonló flotta kiépítése, melynek megépítéséhez közel egy évtized lenne szükséges.

A német hadvezetés az utóbbit választotta. Ez a terv 10 csatahajó és csatacirkáló, 12 zsebcsatahajó, 2 repülőgép-hordozó, 50 cirkáló, 158 romboló és torpedónaszád, valamint 249 U-boot és számos kisebb hajó építését szorgalmazta. A haditengerészet létszámát 200 000 főre kívánták bővíteni.

Ezt a Z tervű haditengerészetet négy csoportra akarták osztani:

  • a brit hazai flottát sakkban tartó flotta,
  • kereskedelmi hajókat támadó flotta,
  • két gyorshadtest az utóbbi védelmére.

A Z terv bukásaSzerkesztés

Egy megoldhatatlannak látszó probléma merült fel 1938 végén, amikor a német tengerészeti minisztérium hadi gazdasági részlege kiszámította a Z flotta üzemanyag-szükségletét egy esetleges mozgósítás esetére.

A számítások alapján fűtőolajból 6 millió tonnára, dízelolajból pedig 2 millió tonnára lett volna szükség. Németország 1938-as teljes évi olajfelhasználása 6,15 millió tonnát tett ki, ebből csak 2,4 millió tonna volt hazai termelés. Ezt a problémát hatalmas üzemanyagraktárak építésével akarták megoldani, 1945-ig 10 millió köbméternyi tárolónak kellett volna megépülnie. Ezzel együtt felfuttatták volna a hazai termelést, viszont ebbe nem számították bele a Wehrmacht és a Luftwaffe üzemanyag-szükségletét.

A flotta a háború kezdetekorSzerkesztés

Kész hajókSzerkesztés

A háború kitörésekor két csatacirkáló, 1 nehézcirkáló, a rombolók egy része, valamint a tengeralattjáróknak mindössze 1/6-a állt készen.

Épülő hajókSzerkesztés

A második világháború kitörésekor a Bismarck és a Tirpitz csatahajók, valamint a Graf Zeppelin repülőgép-hordozó építése elkezdődött. Az első H tervű szupercsatahajót pedig éppen csak elkezdték építeni.

Bevetett hajókSzerkesztés

A Z tervből csupán két óriás csatahajó készült el: a Bismarck és a Tirpitz. A Bismarck bevetés közben süllyedt el az Atlanti óceánon, május 27-én. A Tirpitzet egy norvég fjordba vezérelték, ahol a brit légierő repülőgépei november 12-én elsüllyesztették.

A Z tervben szereplő hajókSzerkesztés

Név Hossz Vízkiszorítás
Bismarck 251 m 41 700 t
H 39 265 m 55-60 000 t
H 42 300 m 90 000 t
H 44 400 m 155 000 t

Megjegyzés:ezek csak a csatahajók.A Bismarck elkészült és be is vetették.A H 39,H42 és a H 44 csak terv volt.