Előgerinchúrosok
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2024 júniusából) |
Az előgerinchúrosok vagy zsákállatok (Tunicata) tengeri állatok, a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egyik altörzsét alkotják. Őseikből alakultak ki az evolúció során a mai gerincesek (Vertebrata).
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tengeri tulipán (Pyura spinifera)
| ||||||||
 Vörös zsákállat (Halocynthia papillosa)
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Szinonimák | ||||||||
| ||||||||
| Osztályok | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Előgerinchúrosok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Előgerinchúrosok témájú kategóriát. |
Mintegy 1250 fajuk ismert.
Testfelépítés
szerkesztésA kifejlett állatok testét kívülről szénhidrátokból felépülő zsákszerű burok (héj) borítja, amely együtt nő az állattal. Benne vérerek, vérsejtek találhatók.
Lárvaállapotban testük farki részében belső szilárdító tengelyváz, a gerinchúr található. Ezt duzzadt sejtek sora alkotja, amelytől testük szilárd és rugalmas is lesz egyben. Csak az úgynevezett farkos zsákállatok gerinchúrja marad meg kifejlett korukra, a többi fajnak csak lárvakorában van gerinchúrja.
A zsákállatok bélcsatornájának eleje kitágult, falát nyílások törik át, így légzésre alkalmas kopoltyúbéllé alakult.
Életmód
szerkesztésA farkos zsákállatok igen kis méretűek, néhány milliméteres testük jóval nagyobb zsákban helyezkedik el. Szabadon lebegő életmódot folytatnak, néha óriási tömegekben jelennek meg a tenger mélyebb rétegeiben, ahol a bálnák táplálékként fogyasztják őket. A kifejlett farkos zsákállatok testén két nyílás figyelhető meg. Az egyiken beszívják a vizet, amely tele van apró élőlényekkel és szerves törmelékkel, így szerzik táplálékukat és lélegeznek egyszerre. A megszűrt víz azután a másik nyíláson át a szabadba áramlik. Ivarosan szaporodnak, többségében hímnős állatok.
A jóval nagyobb méretű aszcídiák többnyire helytülő, testük egyik végével az aljzathoz rögzülő zsákállatok. Testük másik végével a tenger felsőbb rétegeiből alászálló szerves törmeléket szűrik ki a vízből. Csak lárva alakjuk úszik szabadon. Váltivarúak, de ivartalanul is szaporodnak.
Idegrendszerük a test háti oldalán, a gerinchúrjuk és az előbél fölött elhelyezkedő, a velőcsőből kialakuló csőidegrendszer. A mozgásirányító cerebrális ganglion fejlődésük során redukálódik,[3] de a felnőtt állat az önálló mozgás nélküli léthez igazodó aggyal rendelkezik.[4] A Thaliacea lárvaállapota redukálódott vagy megszűnt, felnőtt példányai pelágikusak.[5]
Hasi oldalukon található nyílt keringési rendszerük központja a szív.[6] Vérükben a vanádium a környező víznél akár 10 000 000-szor nagyobb mennyiségben is előfordulhat V3+-ként. Ennek stabilitásához a pH-nak 2 alatt kell lennie, ezt kénsavtartalmú vakuólumokkal éri el.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Sanamyan, Karen: Tunicata. WoRMS. World Register of Marine Species, 2013. (Hozzáférés: 2013. április 4.)
- ↑ Nielsen, C. (2012). „The authorship of higher chordate taxa”. Zoologica Scripta 41 (4), 435–436. o. DOI:10.1111/j.1463-6409.2012.00536.x.
- ↑ Dennett, Daniel C.. Consciousness Explained. Little Brown & Co, 177. o. (1991). ISBN 978-0316-18065-8
- ↑ Mackie, G. O. (2005). „The nervous system in adult tunicates: current research directions”. Canadian Journal of Zoology 83 (1), 151–183. o. DOI:10.1139/z04-177.
- ↑ Dorit, R. L.. Zoology. Saunders College Publishing, 802–804. o. (1991). ISBN 978-0-03-030504-7
- ↑ Ruppert, E. E.. Invertebrate Zoology, 7th, Cengage Learning, 940–956. o. (2004). ISBN 978-81-315-0104-7
- ↑ Odate, S. (2007). „The role of vanadium in the chemical defense of the solitary tunicate, Phallusia nigra”. Journal of Chemical Ecology 33 (3), 643–654. o. DOI:10.1007/s10886-007-9251-z. PMID 17265174.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Tunicate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
