Bróm

35 szelén ← bróm → kripton Cl ↑ Br ↓ I 35 Br Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	bróm, Br, 35
Elemi sorozat	halogének
Csoport, periódus, mező	17, 4, p
Megjelenés	gáz/folyadék: vörösbarna szilárd: fémesen csillog
Atomtömeg	79.904(1) g/mol
Elektronszerkezet	[Ar] 3d10 4s² 4p5
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 7
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	folyékony
Sűrűség (szobahőm.)	(folyadék) 3,1028 g/cm³
Olvadáspont	265,8 K (-7,3 °C, 19 °F)
Forráspont	332,0 K (58,8 °C, 137,.8 °F)
Olvadáshő$\Delta_{fus}{H}^\ominus$	(Br2) 10,57 kJ/mol
Párolgáshő $\Delta_{vap}{H}^\ominus$	(Br2) 29,96 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) (Br2) 75.,69 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 185 201 220 244 276 332
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	rombos
Oxidációs szám	±1, 5 (erősen savas oxid)
Elektronegativitás	2,96 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 1139.9 kJ/mol
	2.: 2103 kJ/mol
	3.: 3470 kJ/mol
Atomsugár	115 pm
Atomsugár (számított)	94 pm
Kovalens sugár	114 pm
Van der Waals-sugár	185 pm
Egyebek
Mágnesség	nem mágneses
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 7,8×1010 Ω·m
Hőmérséklet-vezetési tényező	(300 K) 0,122 W/(m·K)
Hangsebesség	(20 °C) ? 206 m/s
CAS-szám	7726-95-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A bróm izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 79Br 50.69% Br stabil 44 neutronnal 81Br 49.31% Br stabil 46 neutronnal
Hivatkozások

A bróm (nyelvújításkori magyar nevén: büzeny) a periódusos rendszer VII. csoportjába, a halogéncsoportba tartozó kémiai elem. Vegyjele Br, rendszáma 35. Barna színű, maró, mérgező folyadék. Nem éghető. Nagy reakcióképessége miatt a természetben nem fordul elő elemi állapotban, vegyületei a bromidok főleg a tengerekben találhatók meg. Neve a görög bromosz (=bűz) szóból ered, mivel szaga sokkal kellemetlenebbnek bizonyult, mint a klóré vagy a jódé.

Története

A bróm felfedezése Antoine Jérôme Balard nevéhez kötődik (1826). Előtte Liebig is előállította, de ő a jód és a klór közös vegyületének tartotta. Kémiailag tisztán először Jean Stas állította elő desztillációval.

Jellemzői

Bróm, boroszilikát és akril (plexi) foglaltba zárva

A bróm az egyetlen nemfémes folyékony-halmazállapotú elem a periódusos rendszerben. Kétatomos molekulákat képez (Br₂) melyek viszonylag gyenge kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Elemi állapotban vörösbarna színű, maró, a klórhoz hasonló szagú mérgező folyadék. Forráspontja alacsony (58 °C) ezért szobahőmérsékleten is igen erősen párolog. A klórhoz hasonló, de annál kevésbé reakcióképes. Erélyes oxidálószer. Elektronegativitása nagy, a klórnál kisebb a jódnál viszont nagyobb. Könnyen egyesül aminokkal, alkénekkel és fenollal, úgyszintén az aromás szénhidrogénekkel, keton-okkal és szerves savakkal az addíciós és szubsztitúciós reakciók lévén. A száraz, vizet nem tartalmazó bróm a fémek közül csak az alumíniummal, a titánnal és a higannyal egyesül közvetlenül. Oxidálja a jodidokat, jód és bromid-ion keletkezése közben:

$\mathrm{2I^- + Br_2 \Rightarrow 2Br^- + I_2}\,\!$

Jodid-ion reakciója elemi Brómmal bromid-ion és elemi Jód keletkezése közben.

Kimutatása

Kimutatására ezüst-nitrát (AgNO₃) oldatot használnak, mellyel oldhatatlan, sárgás-fehér ezüst-bromid (AgBr) csapadékot ad :

$\mathrm{Ag^+ + NO_3^- + Br^- \Rightarrow AgBr + NO_3^-}\,\!$

Ezüst-ion reakciója bromid-ionnal ezüst-bromid keletkezése közben. /a nitrát-ion nem vesz részt a reakcióban, oldatban marad, mivel minden nitrát vízben nagyon könnyen oldódik./

Oxidációs száma

Vegyületeiben az oxidációs száma -1 és +7 között változhat, de leggyakoribb a -1-es (a bromidokban).

Előfordulása, előállítása, vegyületei

Megtalálható a tengerekben bromidok formájában. Előállítható bromidokból savanyú közegben történő oxidálással:

$\mathrm{4HBr + MnO_2 \Rightarrow Br_2 + MnBr_2 + 2H_2O}\,\!$

esetleg bromidokból felszabadítható klórgázzal:

$\mathrm{2Br^- + Cl_2 \Rightarrow Br_2 + 2Cl^-}\,\!$

Gyakoribb vegyületei:

AlBr3	alumínium-bromid
NH4Br	ammónium-bromid
BrF5	bróm-pentafluorid
[[BrF3	bróm-trifluorid]]
[[CBr4	tetrabróm-metán]]
HBr	hidrogén-bromid
[[FeBr3	vas(III)-bromid]]
LiBr	lítium-bromid
[[PBr5	foszfor-pentabromid]]
[[PBr3	foszfor-tribromid]]
KBr	kálium-bromid
[[KBrO3	kálium-bromát]]
AgBr	ezüst-bromid
NaBr	nátrium-bromid
[[NaBrO3	nátrium-bromát]]
BrF	bróm-monofluorid

Felhasználása

• gyógyszeripar
• fényképezőipar

Élettani tulajdonságai

Erősen mérgező

Maró hatású

Környezetszennyező

Az elemi bróm nagyon veszélyes méreg, tüdővizenyőt, az elemi és a vegyületekben található bróm pedig férfiaknál impotenciát okoz. Vegyületeit nyugtatónak alkalmazzák a gyógyszeriparban.

Óvintézkedések

A sérültet friss levegőre kell vinni, illetve etil-alkoholt kell belélegeztetni. Lenyelés esetén a sérülttel itassunk tejet, esetleg végezzünk gyomormosást, ha eszméletét vesztette alkalmazzunk mesterséges lélegeztetést és minél gyorsabban hívjunk orvost.

Lásd még

• A bróm vegyületei

Forrás

• Dr. Makkay Ferenc Kémiai kislexikon [Kriterion könyvkiadó]

Külső hivatkozások

• a név eredetéről