Wikipédia

Brassó vasútállomás

Brassó vasútállomás a város és a megye legnagyobb és legfontosabb vasútállomása. Románia egyik legforgalmasabb pályaudvara; három vasúti fővonal keresztezi és öt irányba indulnak innen vonatok. 1962-ben nyitották meg.

Brassó vasútállomás
OrszágRománia
HelyBrassó
UIC állomáskód5330691
Megnyitás1962
Felhasználási területvasútállomás
TulajdonosCompania Națională de Căi Ferate CFR
ÜzemeltetőCompania Națională de Căi Ferate CFR
Egyéb jellemzők
Peronnal rendelkező vágányok száma7
Időzónakelet-európai nyári idő
Szolgáltatások
é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 25° 36′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 25° 36′ 49″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó vasútállomás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története szerkesztés

Brassó első pályaudvarát 1871–1873 között építette a Magyar Keleti Vasúttársaság. Ez a Szászhermányi úton, az egykori olajfinomítóval szemben (a mai Toamnei és Hărmanului kereszteződésénél, a jelenlegi CEC-épület helyén) helyezkedett el. Mellette vágánycsarnokot, depót, és vasúti műhelyt is létesítettek. Az állomásépület a monarchiára jellemző barokk stílusú téglaépítmény volt, a földszinten irodákkal, az emeleten szolgálati lakásokkal.[1]

Az első szerelvény 1873. március 30-án gördült be, június 1-én pedig felavatták az 1868–1873 között épített Nagyvárad–Brassó vonal utolsó szakaszát, mely bekapcsolta Brassót a közép-európai vasúthálózatba. 1879-ben megnyílt a Ploiești–Brassó-vasútvonal(wd), mely Romániával teremtett összeköttetést. 1891-ben átadták a kézdivásárhelyi és a zernesti vonalakat. 1902–1906 között két oldalsó szárnnyal bővítették az állomásépületet. 1908-ban felavatták a Fogaras, 1931-ben a Bodzaforduló felé induló vonalat.[1][2]

Az 1944-es amerikai bombázás elpusztította az épületeket. A következő közel húsz évben egy hevenyészett barakkszerűség szolgált állomásként. Az új, Theonicu Săvulescu által tervezett állomásépületet 1962. augusztus 19-én avatták fel a Victoriei és Gării sugárutak kereszteződésénél, és máig ez szolgál Brassó központi pályaudvaraként.[1][2]

A brassói vasúti közlekedéshez több újdonság fűződik. Azon kívül, hogy 1879-ben innen létesült az első vasúti kapcsolat a Monarchia és Havasalföld között, 1959-ben innen indult Románia legelső dízelmozdony által vontatott szerelvénye,[3] 1963-ban pedig az országban elsőként villamosították a Brassó–Predeál vonalat.[4]

Jellemzői szerkesztés

Tágas, a 20. század közepére jellemző modern vonalvezetésű épület.[5] Alapterülete 2350 m², a váróteremé 1000 m²; kapacitása 12 000 utas/nap.[1] Felavatásakor az ország egyik legkorszerűbb és legszebb pályaudvaraként tartották számon, azonban a 21. század elejére lepusztult, elhanyagolt állapotba került.[6] Emellett a brassói éjszakai fauna fő előfordulási helye.[5]

Vasútvonalak szerkesztés

Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:

Kapcsolódó állomások szerkesztés

A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:

  • Brassó rendező
  • Bertalan vasútállomás
  • Derestye vasútállomás
  • Méhkertek vasútállomás

Forgalom szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Járat Útvonal Gyakoriság
Hargita nemzetközi InterCity Budapest-Keleti – Szolnok – Törökszentmiklós – Kisújszállás – Karcag – Püspökladány – Báránd – Sáp – Berettyóújfalu – Mezőpeterd – Biharkeresztes – Episcopia Bihor (Biharpüspöki) – Oradea (Nagyvárad) – Aleșd (Élesd) – Bratca (Barátka) – Ciucea (Csucsa) – Huedin (Bánffyhunyad) – Aghires (Egeres) – Cluj-Napoca (Kolozsvár) (december végén és nyári időszakban közvetlen kocsi: – Câmpia Turzii (Aranyosgyéres) – Războieni (Székelyföldvár) – Luduș (Marosludas) – Iernut (Radnót) – Târgu Mureş (Marosvásárhely)) – Gherla (Szamosújvár) – Dej Călători (Dés) – Beclean pe Someș (Bethlen) – Sărățel (Szeretfalva) – Deda (Déda) – Toplița (Maroshévíz) – Gheorgheni (Gyergyószentmiklós) – Izvoru Oltului (Csíkszentdomokos) – Siculeni (Madéfalva) – Miercurea Ciuc (Csíkszereda) – Băile Tuşnad (Tusnádfürdő) – Sfăntu Gheorghe (Sepsiszentgyörgy) – Braşov (Brassó) Napi 1 pár
Corona nemzetközi InterCity Budapest-Keleti – Szolnok – Törökszentmiklós – Kisújszállás – Karcag – Püspökladány – Báránd – Sáp – Berettyóújfalu – Mezőpeterd – Biharkeresztes – Episcopia Bihor (Biharpüspöki) – Oradea (Nagyvárad) – Aleșd (Élesd) – Huedin (Bánffyhunyad) – Cluj-Napoca (Kolozsvár) – Gherla (Szamosújvár) – Dej Călători (Dés) – Beclean pe Someș (Bethlen) – Sărățel (Szeretfalva) – Deda (Déda) – Toplița (Maroshévíz) – Gheorgheni (Gyergyószentmiklós) – Izvoru Oltului (Csíkszentdomokos) – Siculeni (Madéfalva) – Miercurea Ciuc (Csíkszereda) – Băile Tuşnad (Tusnádfürdő) – Sfăntu Gheorghe (Sepsiszentgyörgy) – Braşov (Brassó) Napi 1 pár
Fogaras nemzetközi InterCity Budapest-Keleti – Szolnok – Mezőtúr – Gyoma – Mezőberény – Murony – Békéscsaba – Kétegyháza – Lőkösháza – Curtici (Kürtös) – Arad (Arad) – Radna (Máriaradna) – Săvârșin (Soborsin) – Ilia (Marosillye) – Deva (Déva) – Simeria (Piski) – Vințu de Jos (Alvinc) – Sebeș (Szászsebes) – Sibiu (Nagyszeben) – Făgăraș (Fogaras) – Codlea (Feketehalom) – Braşov (Brassó) Napi 1 pár
Dacia nemzetközi gyorsvonat Wien Hauptbahnhof (Bécs) – Hegyeshalom – Mosonmagyaróvár – Győr – Tatabánya – Budapest-Kelenföld – Ferencváros – Budapest-Keleti – Szolnok – Békéscsaba – Lőkösháza – Curtici (Kürtös) – Arad (Arad) – Deva (Déva) – Simeria (Piski) – Alba Iulia (Gyulafehérvár) (← Coșlariu (Koslárd)) – Blaj (Balázsfalva) – Mediaș (Medgyes) – Sighișoara (Segesvár) – Brașov (Brassó) – Predeal (Predeál) – Sinaia – Ploiești Vest – București Nord Napi 1 pár

Képek szerkesztés

  •  
    Állomásépület, műalkotás
  •  
    A vágányok felől
  •  
    Váróterem
  •  
    Peron
  •  
    Csauruszok

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 222–226. o. (2016). ISBN 9789737706416 
  2. ↑ a b Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 230–231. o. (2015). ISBN 9789730139532 
  3. ↑ Prima locomotivă diesel-electrică din România. Bună ziua Brașov, 2019. augusztus 13. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
  4. ↑ 50 de ani de la primul stâlp de electrificare a CFR. Adevărul, 2010. december 28. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
  5. ↑ a b Balázs János; Petki Judit. Kő kövön Brassóban. Csíkszereda: Brassói Lapok, 283–285. o. (2005). ISBN 9739777524 
  6. ↑ Wilik, Elise: Der Kronstädter Bahnhof. Karpatenrundschau, 2017. szeptember 7. (Hozzáférés: 2019. március 7.)

További információk szerkesztés

Sablon:300-as vasúti fővonal Sablon:400-as vasúti fővonal

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brassó_vasútállomás&oldid=26213118”