Heringsirály

madárfaj
(Larus fuscus szócikkből átirányítva)

A heringsirály (Larus fuscus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Heringsirály
Larus fuscus graellsii
Larus fuscus graellsii
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. fuscus
Tudományos név
Larus fuscus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Heringsirály témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Heringsirály témájú médiaállományokat és Heringsirály témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az északi féltekén északon a jéghatárig, délen Portugáliáig fészkel.

Alfajai szerkesztés

Megjelenése szerkesztés

A heringsirály teste és feje fehér, háta sötétszürke-fekete, lába, szeme és csőre sárga. Az alsó csőrkáván piros folt díszlik, a szárnyvégek pedig feketék. A fiatal egyedek rejtőszínűek, és gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek az ezüstsirályoktól. Testük sötétebb, nyakuk és fejük világosabb barna-krémszínű, csőrük és szemük fekete, lábuk pedig hússzínű.

A nagyobb termetű sirályfélék közé tartozik. Testhossza 52-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 120-135 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 545-910 gramm, míg a hímeké a 600 grammtól az egy kilogrammig terjedhet.

 
Egy kifejlett példány
 
röpképe
 
és egy fiatal

Életmódja szerkesztés

Állandó madár, azonban telente gyakran kóborol, hogy jobb tápláléklelőhelyre bukkanjon. Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő: halak, egyéb állatok, rovarok, férgek, kisemlősök, madártojás, fiókák teszik ki étrendjének zömét, de akár szeméttelepeken is kutathat hasznosítható hulladék után. Hangja az ezüstsirály kiáltásaira emlékeztet a leginkább.

Szaporodása szerkesztés

Telepesen fészkel, gyakran az ezüstsirályokkal egy kolóniában, ami sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon alakul ki. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, amelynek körzetét a pár hevesen védelmezi a betolakodóktól. A tojó és a hím által váltásban melengetett évi egy fészekalj 1-4 tojást számlál, amelyek 24-27 nap múlva kelnek ki. A fiókák 30-40 nap után repülnek ki, addig a pár mindkét tagja eteti őket. Bár már kikelésükkor elég fejlettek ahhoz, hogy járni tudjanak, kirepülésükig a fészeknél maradnak (félig fészekhagyók, helybenülők).

 
Tojása és fiókája
 
Museum specimen

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres vendégnek számít, április–május és október–november hónapokban látható vizeinknél. Olykor egy-egy példány áttelel.

Védettsége szerkesztés

Európai léptékben stabil állományú a faj, SPEC értékelése 4-es. Bár Magyarországon az állomány stabil, a heringsirály védettséget élvez, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés