A nyaktekercs (Jynx torquilla) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Nyaktekercs
Befogott példány
Befogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Nyaktekercsformák (Jynginae)
Nem: Jynx
Linnaeus, 1758
Faj: J. torquilla
Tudományos név
Jynx torquilla
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe (a narancssárga a nyári, a kék a téli, míg a zöld az állandó szálláshelye)
Elterjedési területe (a narancssárga a nyári, a kék a téli, míg a zöld az állandó szálláshelye)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyaktekercs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyaktekercs témájú médiaállományokat és Nyaktekercs témájú kategóriát.

Fiatal nyaktekercs

A Jynx madárnem típusfaja. Nevét onnan kapta, hogy fejét nagy, akár 180 fokos szögben is képes elfordítani.[1] Ha megzavarják a fészekben, akkor a nyakát kígyószerűen tekergeti és sziszegésre emlékeztető hangot hallat, hogy elriassza a betolakodót.[2] Ez a furcsa viselkedés hozta összefüggésbe a madarat a boszorkánysággal a népi hiedelemvilágban.

Előfordulása szerkesztés

Európában a sarkkör alatti területeken, Dél-Spanyolország és a Balkán-félsziget kivételével mindenütt költ. Északnyugat-Afrikában is fészkel. Magyarországon áprilistól szeptember végéig található meg. Ligetes, rétekkel tarkított erdők, parkok, gyümölcsösök lakója.

Alfajai szerkesztés

  • Jynx torquilla chinensis
  • Jynx torquilla himalayana
  • Jynx torquilla japonica
  • Jynx torquilla mauretanica
  • Jynx torquilla sarudnyi
  • Jynx torquilla torquilla
  • Jynx torquilla tschusii

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 16–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–27 centiméter, testtömege pedig 30–45 gramm. Csőre kúp alakú, farka lekerekített. Háta szürke, barna-fekete foltokkal, torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés, vörösbarna evezőtollain feketés harántsávokkal, farkán öt sötétebb harántsávval.

Életmódja szerkesztés

Hangyákból, hangyabábokból áll a fő tápláléka, alkalmilag hernyókat és apró rovarokat is fog. Nyelvét – amelynek végén apró horgok vannak – mint lépvesszőt használja a táplálékszerzéshez. Bedugja a hasadékokba, bolyhokba, a rámászó rovarokkal visszahúzza és lenyeli azokat. Hosszútávú vonuló.

Szaporodása szerkesztés

 
A nyaktekercs tojásai

Ligetes, rétekkel tarkított erdőkben, parkokban, gyümölcsösökben fészkel. Harkályok által vájt odvak csupasz aljzatára rakja 7-12 tojását, melyeken 12-14 napig költ.

Védettsége szerkesztés

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Források szerkesztés

  1. Nyaktekercs. www.dunaipoly.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  2. Nyaktekercs (magyar nyelven). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2015. augusztus 5. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)

További információk szerkesztés