Ébabbar (Szippar)

Szippar Utu(Samas)-temploma

Az Ébabbar (𒂍𒌓) nevű templomok egyike a szippari sumer Utu-templom, illetve az I. babiloni dinasztia korától az Utuval azonos akkád Samas temploma. A név elemei: 𒂍 e2 (= ház, templom), 𒌓 babbar (= fehér), vagyis a „Fehér (ragyogó, fényes) templom”.[1] A babbar írásjel egyben Utu isten nevét is jelenti, így a név értelmezése akár egyszerűen Utu-templom is lehet.

Ébabbar
Település Szippar
Ország Irak
Építési adatok
Típus zikkurat
Rekonstrukciók évei i. e. 6. század
Alapadatok
Építőanyag vályogtégla
Elhelyezkedése
Ébabbar (Irak)
Ébabbar
Ébabbar
Pozíció Irak térképén
é. sz. 33° 03′, k. h. 44° 15′Koordináták: é. sz. 33° 03′, k. h. 44° 15′

A templom jóval korábban épülhetett az Óbabiloni Birodalom koránál, mivel Hammurapi fiának, Samsu-ilunának 18. uralkodási évében már a felújításáról értesülünk, illetve ugyanekkor a zikkurat tetején egy új szentély is épült. Samas isten az Óbabiloni Birodalom további részében is nagy tiszteletben részesült, a Samsu névváltozatot még egy uralkodó, Samsu-ditána is viselte.

Nabú-naid egyik felirata szerint a kasszita dinasztiába tartozó Sagarakti-Surias (i. e. 13. század második fele) is épített egy szentélyt. Az asszír fennhatóság alatt a templom jelentősége csökkent, és bár tudomásunk van arról, hogy a templom juhok és kecskék százait birtokolta Kandalánu idején is, a bevételei nem voltak elegendőek a papság puszta fenntartására sem. A jelentősen visszaeső Samas-kultuszt végül az Újbabiloni Birodalom idején állították helyre. Ismert helyreállítási munka volt Nabu-apla-iddína uralkodása idején, amiről a Napisten-tábla számol be.[2] II. Nabú-kudurri-uszur a larszai Ébabbart újította fel, Nabú-naid pedig megemelte a szippari Ébabbar juttatásait. Az újbabiloni rekonstrukció és az újjászervezett templomi élet következtében a szippari Ébabbarban jelentős mennyiségű írott anyag maradt fenn, amely fontos forrása az újbabiloni gazdasági életnek. A megtalált archívumban az Akhaimenidák korának végéig, az i. e. 4. századig vannak dokumentumok.

A templom tulajdonképpen egy egész épületkomplexum volt, nem csak a tulajdonképpeni zikkurat, hanem a környező, a papok, templomi tisztviselők és egyéb kiszolgáló munkások lakásául szolgáló lakóépületek, raktárak és kézművesműhelyek is hozzá tartoztak.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés