Wikipédia

Éder Pál (hivataligazgató)

Sopronyi Éder Pál, Éder Pál Imre Károly (Szatmár, 1861. január 24. – Budapest, Ferencváros, 1926. szeptember 13.)[1] levéltári segéd, hivataligazgató, Éder György színész unokája.

Életútja szerkesztés

Éder Ede városi tanácsos és Árvay Julianna fia. Szülőhelyén, Szatmáron járta iskoláit. 1878-ban Budapesten jogot hallgatott, majd joggyakornok volt a fővárosi tiszti ügyészségnél. Később mint levéltári segéd Budapest II. kerületi elöljárósághoz fogalmazói teendőkre volt beosztva, majd irodavezető lett. 1921-ben nyugdíjazták, mint segédhivatali főigazgató, mely tisztséget 1919-től töltött be.[2][3]

Versei megjelentek a következő lapokban: Bolond Istók, Cigarette, Pikáns Lapok, Üstökös, Szatmár és Vidéke; elbeszéléseket és rajzokat írt, melyek a fővárosi és vidéki lapokban jelentek meg, több darabját játszotta a Népszínház. Családi beceneve Pádi volt. Felesége Erdősi Mária (Erdőssy Mariska, Erdőssy Béla festő testvére) volt.[4]

Halálát érelmeszesedés okozta. 1926. szeptember 15-én délután temették a budapesti Új köztemető halottasházából.[5]

Álneve: Lunatikus a Bolond Istókban (1882-től)

Színdarabjai szerkesztés

  • »A tanácsos úr menyasszonya«, operett, zenéje Stojanovics Jenőtől. 1884.
  • »A féltékenyek«, vj. 1 felv., előadták 1886. jan. 20. Szatmáron.
  • »Szerelmes bankár«, boh. 1 felv.
  • »Jegyes 1 órára«, vj. 1 ,felv. 1886. márc. 16. uo. (Utóbbival nyitották meg a tatai Esterházy - színházat 1889. márc. 16.)
  • »Fanchon szerelme«, operett 1 felv. Merkler Andor zenéjével; előadták 1890. febr. 24. Budapesten, az Operában és 1891. Győrött.
  • »A Kádár-leányok«, ered. népsz. 3 felv., zenéje: Lányi Gézától. A darab az 1889-iki népszínműi pályázaton «A szerelem sötét verem» cím alatt első helyen dicséretet nyert és gyökeresen átdolgozva 1890-ben került színpadra. A szerzőt többször kitapsolták.[6][7][8]

1902-ben[9][10] a Szeghy uram büne és a Kökény Ágnes című népszínművei is dicséretet nyertek a Népszínház pályázatán.

Elbeszélés szerkesztés

  • Gencsi Kata pántlikája (Vasárnap, a Hazánk szépirodalmi melléklete 10. évfolyam 204. szám, 1903. augusztus 30.)[11]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3579/1926. folyószáma alatt.
  2. ↑ Fővárosi Közlöny, 1921.
  3. ↑ Fővárosi Közlöny, 30. évfolyam, 1. szám - 1919-01-03. (6. oldal)
  4. ↑ Kiss Eszter, Barakonyi Szabolcs (képszerkesztő): Egy elfeledett festő postaládájából: Erdőssy Béla fotólapokon élt magánélete, index.hu - 2017.05.02.
  5. ↑ Magyarság, 1926. szeptember 16.
  6. ↑ Újdonság a népszínházban., Ország-Világ 11. évfolyam 2. szám, 1890. jan. 11.
  7. ↑ Népszínház. Ország-Világ 11. évfolyam 9. szám, 1890. márc. 1.
  8. ↑ A népszínházban, Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 7. kötet (Budapest,1890)
  9. ↑ (A Népszínház u] darabjai.) Pesti Hírlap 24. évfolyam 257. szám, 1902. szeptember 19.
  10. ↑ Pályanyertes népszínmű., Vasárnapi Ujság 49. évf. 12. sz. (1902. márczius 23.)
  11. ↑ Vasárnap, a Hazánk szépirodalmi melléklete 10. évfolyam 204. szám, 1903. augusztus 30. (arcanum)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Éder_Pál_(hivataligazgató)&oldid=24783332”