Az éger-tinóru (Gyrodon lividus) a gombákhoz (Fungi), azon belül tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe és a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj. Nem túl ízletes, bár ehető gomba, gyűjtése azonban nem ajánlott, mivel védett gombafaj Magyarországon.

Éger-tinóru
Gyrodon lividus
Gyrodon lividus
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Cölöpgombafélék (Paxillaceae)
Nemzetség: Gyrodon
Faj: Gyrodon lividus
Tudományos név
Gyrodon lividus
(Bull.:Fr.)Sacc.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Éger-tinóru témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Éger-tinóru témájú médiaállományokat és Éger-tinóru témájú kategóriát.

Éger-tinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

olajzöld

vagy barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

nincsenek

csupasz

Jellemzői szerkesztés

A kalap átmérője 8–15 cm, alakja domborúból hamar kiterülő, fiatalon is szabálytalan, hullámos széle sokáig begöngyölt, majd hullámos felszíne bőrszerű, később fényes, nedvesen ragadós. Színe szalmasárgától okkerbarnásig változó, öregen piszkos szürkésbarna. Csöves termőrétegtartója keskeny, a tönkre mélyen lefutó, fiatalon szűk labirintusos, később kitáguló, szögletes pórusokból áll, a kalaphúsról nehezen fejthető le. Színe fiatalon sárgás majd olajbarnás, nyomásra piszkos zöldeskékre színeződik. A tönk 6–9 cm hosszú, 1,5–2 cm vastag, centrikus vagy excentrikus, mindig görbe, lefelé vastagodó, a kalap alatt a trámától sárga színű, lefelé vörösbarna szálas, molyhos felületű. A kalapban puha a gomba húsa, a tönkben szálas, fehéressárgás színű és vastag, vörösödik, tönkben és csövek felett kékül. Íze és szaga nem jellemző. Spórái barnászöldek, alakjuk ovális, sima felületűek, méretük 4–6 × 3–5 µm között vannak.[1]

Előfordulása szerkesztés

Egész Európában megtalálható a nyári-őszi időszakban, de mindenütt nagyon ritka. Európán kívül még nem bukkantak példányára. Hazánkban szintén ritka, visszaszorulóban lévő faj, mivel nedves helyeken, patakok partján, égerfák alatt terem, és ezen élőhelyek területcsökkenése, a természetközeli égeresek kiszáradása veszélyezteti a faj fennmaradását.[2]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Éger-tinóru a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
  • Siller Irén, Dima Bálint, Albert László, Vasas Gizella, Fodor Lívia, Pál-Fám Ferenc, Bratek Zoltán, Zagyva Imre: Védett nagygombafajok Magyarországon – Mikológiai Közlemények, Clusiana 45(1-3): 3-158. (2006)

További információk szerkesztés