Az Égissirgal (sumer: É.GIŠ.ŠIR.GAL, „nagy fény háza/temploma”) az ókori mezopotámiai Urban a holdisten Nanna (Szín) és felesége Ningal szentélykörzete volt. Ugyanígy hívták a babiloni Nanna-szentélyt is.

UrSzerkesztés

A III. uri dinasztia építkezéseiSzerkesztés

 
Zikkurat – az Étemennigur – rekonstrukció Urban

A III. uri dinasztia a várost, mint birodalmi fővárost és a szentélykörzetet teljesen újjáépítette. A dinasztialapító Ur-Nammu, az első igazi zikkuratok építője itt Nanna számára emelt egyet, az Étemennigurt, aminek díszes bejárata volt az Édublalmah és aminek lelke a Nanna-szentély volt. Ezek a Nanna-udvarral együtt alkották Nanna templomát.

A Nanna-templom mellett volt Amar-Szín giparuja, ami Ningal templomát és az entu-papnő székhelyét foglalta magában. A mellettük levő Énunmah templom és kincstár lehetett.

A szentélykörzetnek a zikkuratuval átellenes sarkában volt Ur-nammu és Sulgi Éhurszagja, azaz palotája.

Későbbi építkezésekSzerkesztés

Nabú-naid újbabiloni uralkodó rendkívül nagyra tartotta Szín kultuszát, helyreállítatta az uri szentélykörzetet. Lánya, En-nigaldi-Nanna lett az entu-papnő, akinek rezidenciájában – a giparuban – egy „múzeumot” is berendezett. Itt tárolta többek között Sulgi egy szobrának töredékét, Larsza egyik királyának feliratos agyagszögét, valamint egy kassú kudurrut (birtokadományról megemlékező feliratos határkövet).

Az Égissirgal papnőiSzerkesztés

Name dátum
rövid kronológia
dátum
középső kronológia
Uralkodó, akinek a leánya
Lipusa 2325 - ? 2389-? Karam-Szín unokája
Enhéduanna 2270 - ? 2334-? Sarrukín
Enmenanna 2190 - 2154 2254-2218 Narám-Szín
Enannépada 2104 - 2090 2168-2154 Ur-Baba
Ennirgalanna 2043 - 2025 2107-2089 Ur-Nammu
Ennirzianna 2024 - 1977 2088-2051 Sulgi
Enuburzianna 2051–2042 Sulgi(?)
Enmahgalanna 2042–2018 Amar-Szín(?)
Ennirszianna 2018–1999 Ibbí-Szín
Enannadu 1764 - ? 1834-1823 Varad-Szín
Ennigaldi-Nanna 553-539? Nabú-naid

BabilonSzerkesztés

Hammurapi 3. évneve szerint felújította a szentélyt.

ForrásokSzerkesztés

Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5