Éneklő lombszöcske

Az éneklő lombszöcske (Tettigonia cantans) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj.

Éneklő lombszöcske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera) Család: Fürgeszöcskék (Tettigoniidae) Nem: Tettigonia
Tudományos név
Tettigonia cantans (Fuessly, 1775)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Éneklő lombszöcske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Éneklő lombszöcske témájú médiaállományokat és Éneklő lombszöcske témájú kategóriát.

Megjelenése

Az éneklő lombszöcske testhossza a hím esetében 21-31 mm, a nőstény 29-33 mm, ehhez járul a 20-25 mm-es tojócső. Nagy termetű, erőteljes faj (bár a három közép-európai Tettigonia-faj közül a legkisebb). Alapszíne világoszöld (ritkán sárgás), felül a fejen, a toron és a szárnyakon sárgás vagy vörösbarna sáv fut végig. Az elülső szárny széles és csak kissé hosszabb a potrohnál, vége lekerekített; a hátsó szárny jóval rövidebb. A nőstények petékkel teli potroha hosszabb is lehet, mint a szárnyak. A hímek cerkuszain (potrohfüggelékein) a közepe előtt egy kis belső fog található. A nőstény tojócsöve hosszú, jórészt egyenes, csak kissé hajlított.

Ciripelése igen erős, 50-100 méterre is elhallatszik. Főleg délután és este ciripel, nappal csak 2-8 másodpercig, de éjjel akár egy percig is kitarthat.

Hasonló fajok

A zöld lombszöcske és a farkos lombszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése

Eurázsiában honos a Pireneusoktól egészen Kínáig. Az Ibériai-félszigetről, Nyugat-Franciaországból, a Brit-szigetekről, Skandináviából hiányzik, a mediterrán térségben inkább hegyvidéki. Magyarországon viszonylag ritka, a hűvösebb régiókban vagy hegyekben (400 m fölött) fordul elő (Őrség, Bakony, Börzsöny, Mátra, Aggteleki-karszt).

Életmódja

A hűvös, nedves, dús és magas vegetációjú élőhelyeket (láprétek, hegyi rétek, erdőszélek, tisztások) részesíti előnyben. Főleg ragadozó, kisebb rovarokat, lárvákat fogyaszt, de növényi táplálékot is eszik.

Kifejlett példányaival június végétől október végéig találkozhatunk. A hímek magasabb kórókra, cserjékre mászva ciripelnek. A nőstény a nedves talajba rakja petéit, ahol azok legalább kétszer áttelelnek. A peték a kiszáradást rosszul tűrik. A májusban kikelő lárvák hatszor vedlenek.

Magyarországon nem védett.

• 
  Nőstény
• 
  Peterakó nőstény
• 
• 
  Hím
• 
  Nőstény nimfa

Kapcsolódó cikkek

• Magyarország egyenesszárnyúfajainak listája

Források

• Tettigonia cantans - éneklő lombszöcske Magyarország Orthoptera faunája
• Tettigonia cantans Orthoptera-wiki
• Tettigonia cantans Orthoptera.ch
• Tettigonia cantans Pyrgus.de
• Tettigonia cantans GBIF