Északi szőrösorrú vombat
Az északi szőrösorrú vombat (Lasiorhinus krefftii) az emlősök (Mammalia) osztályának erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a vombatfélék (Vombatidae) családjába tartozó faj.[1][2][3][4]
Északi szőrösorrú vombat | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A feje közelről
| ||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Lasiorhinus krefftii (Owen, 1873) | ||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Északi szőrösorrú vombat témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Északi szőrösorrú vombat témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésAz északi szőrösorrú vombat előfordulási területe az ausztrál kontinensre korlátozódik. Körülbelül a 20. század elején ennek az állatnak az elterjedése magába foglalta Victoria, Új-Dél-Wales és Queensland államokat. Manapság az egész faj területe csak 3 négyzetkilométerre zsugorodott össze; ez a queenslandi Epping Forest Nemzeti Parkban található. 2003-ban már csak 113 példánya létezett, ebből csak 30 egyed volt ivarképes nőstény.[5] Ez a szám 2013-ban 205-re, míg 2015-ben 230-ra nőtt.[6][7] A két legfőbb veszélyforrása a betelepített nyulak (Leporidae), melyekkel ugyanazért a táplálékforrásért kénytelen versengeni; és a dingók (Canis lupus dingo), melyek vadásznak rá.[8][9][10] Egyéb veszélyforrásai az élőhelyének elvesztése és egy Emmonsia parva nevű gombafaj, amely behatol az állat tüdejébe, miközben az túrja a talajt.[11]
2004-2008 között tenyész- és újratelepítési programokat iktattak be, melynek során a megmentett és fogságban szaporított példányokat visszahelyeznék a saját természetes élőhelyükre. A hely ahová visszatelepítik a dél-queenslandi Richard Underwood Nature Refuge.[12]
Alfajai
szerkesztés- Lasiorhinus krefftii barnardi Longman, 1939
- Lasiorhinus krefftii gillespiei (DeVis, 1900)
- Lasiorhinus krefftii krefftii (Owen, 1873)
Megjelenése
szerkesztésEnnek a tömzsi felépítésű vombatnak a testét lágy, szürke bunda borítja. Még az orrán is van szőr - innen a neve -, ez megkülönbözteti a csupaszorrú vombattól. Füle hosszú és hegyes, orra széles.[13][14] Magassága eléri a 35 centimétert, hossza az 1 métert és testtömege a 40 kilogrammot. A faj nemi kétalakúságot mutat, ami azt jelenti, hogy a nőstény a plusz zsírréteg miatt valamivel nagyobb a hímnél. Feje nagy; rövid lábain hosszú erős karmok vannak, amelyekkel egy nap alatt kiváj magának egy üreget. Nagyobb a csupaszorrú vombatnál, és valamivel gyorsabban szaporodik (átlagosan két utódot ellik háromévenként).
Az északi szőrösorrú vombat orra fontos szerepet játszik az életben maradásában, mivel a látása nem túl jó, ezért inkább a szaglására hagyatkozik. Az emésztőrendszere annyira hatékony a vízfelszívásban, hogy az állat majdnem egyáltalán nem vizel.[15]
Életmódja
szerkesztésEz az erszényes állat éjszaka tevékeny, a nappalt üregében, illetve föld alatti járataiban tölti.[16] Egy-egy járatrendszert akár 10 különböző egyed is lakhatja. A különböző nemű állatok vegyülhetnek egymással. A zsírrétegének és a lassú anyagcseréjének köszönhetően az északi szőrösorrú vombat akár napokig is kibírja étel nélkül. Amikor elegendő a táplálék, akkor is csak kevés órát tölt a táplálkozással, télen 6-ot, míg nyáron 2-öt; ettől eltérően egy hasonló testtömegű kenguruféle naponta 18 órát kénytelen tölteni az evéssel. Ennek a vombatfajnak a legfőbb tápnövényei a Heteropogon contortus, a Chrysopogon fallax, és egyes Enneapogon- illetve Aristida-fajok; ezek mellett gyökereket is fogyaszt. Az ember szarvasmarhái számára betelepített Cenchrus ciliaris nevű fűféle kitúrja az északi szőrösorrú vombat számára hasznos tápnövényeket, ami tovább veszélyezteti a fennmaradását.[17][18]
Szaporodása
szerkesztésA kis vombatok az esős időszak alatt, azaz november-április között jönnek világra. Ha elegendő esőzés volt, akkor a nőstények 50-80%-a megtermékenyülhet; egy-egy anyaállat egyszerre csak egy utódnak ad életet. A kis vombat 8-9 hónapig marad az erszényben, de az elválasztás csak egyéves korában következik be.[19]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ {{{assessors}}} (2008). Lasiorhinus krefftii. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 2 Sep 2009.
- ↑ Gotch, A. F.. Mammals, their Latin names explained. Poole: Blanchford Press (1979)
- ↑ Gordon, G. (1985). „Observations on the Queensland Hairy-nosed Wombat, Lasiorhinus krefftii (Owen)”. Biological Conservation 33 (2), 165–195. o. DOI:10.1016/0006-3207(85)90102-8.
- ↑ Triggs, B. Wombats. Collingwood, Australia: CSIRO Publishing (2009)
- ↑ Eastwood, K. (October–December 2003). „Saving the northern hairy-nosed wombat”. Australian Geographic (72).
- ↑ (2002. június 13.) „Demographic monitoring of an entire species (the northern hairy-nosed wombat, Lasiorhinus krefftii) by genetic analysisof non-invasively collected material”. Animal Conservation 6 (2), 101–107. o. DOI:10.1017/S1367943003003135.
- ↑ Horsup, Alan: Northern hairy-nosed wombat. Queensland Government. The State of Queensland (Department of Environment and Heritage Protection), 2015. október 23. [2016. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 30.)
- ↑ Swinbourne, Michael J., et al. “Historical Changes in the Distribution of Hairy-Nosed Wombats (Lasiorhinus Spp.): a Review.” Australian Mammalogy, vol. 39, no. 1, 2017, p. 1., doi:10.1071/am15046.
- ↑ Ostendorf, Bertram (2017. április 4.). „Historical changes in the distribution of hairy-nosed wombats (Lasiorhinus spp.): a review” (angol nyelven). Australian Mammalogy 39 (1), 1–16. o. DOI:10.1071/AM15046. ISSN 1836-7402.
- ↑ 'Lasiorhinus krefftii Northern Hairy-nosed Wombat. deh.gov.au. (Hozzáférés: 2007. január 5.)
- ↑ Schaffer‐White, A. B. (2017. november 4.). „Pulmonary adiaspiromycosis in critically endangered northern hairy-nosed wombats (Lasiorhinus krefftii)” (angol nyelven). Australian Veterinary Journal 95 (11), 431–436. o. DOI:10.1111/avj.12642. ISSN 1751-0813.
- ↑ Department of Environment and Resource Management: Northern hairy-nosed wombat. Queensland Government. [2012. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 8.)
- ↑ Jew, Darren: Northern Hairy-Nosed Wombat. Wildlife Preservation Society of Qld. Wildlife Queensland. [2014. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
- ↑ Horsup, A: Recovery plan for the northern hairy-nosed wombat Lasiorhinus krefftii 2004-2008. Report to the Department of Environment and Heritage, Canberra. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Akst, Jef. “Image of the Day Wombat Poop.” https://www.the-scientist.com/image-of-the-day/image-of-the-day--wombat-poop-65115
- ↑ Banks, Sam (2006. február 28.). „Demographic monitoring of an entire species (the northern hairy-nosed wombat, Lasiorhinus krefftii) by genetic analysis of non-invasively collected material”. Animal Conservation 6 (2), 101–107. o. DOI:10.1017/S1367943003003135.
- ↑ Department of the Environment and Energy (angol nyelven). Department of the Environment and Energy . (Hozzáférés: 2018. május 2.)
- ↑ Short, Jeff (1994. május 2.). „Mammal Decline and Recovery in Australia”. Journal of Mammalogy 75 (2), 288–301. o. DOI:10.2307/1382547. JSTOR 1382547.
- ↑ Johnson, C. N. (2009. március 23.). „Dispersal and social organization of the northern hairy-nosed wombat Lasiorhinus krefftii”. Journal of Zoology 225 (4), 605–613. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.1991.tb04328.x.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Northern hairy-nosed wombat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- Underhill D. Australia's Dangerous Creatures. Sydney NSW: Reader's Digest (1993). ISBN 978-0-86438-018-0
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)