Ógradiska vára
Ógradiska vára (horvátul: Utvrda Stara Gradiška), erődítmény Horvátországban, Ógradiska központjában.
| Ógradiska vára | |
| Utvrda Stara Gradiška | |
.png) | |
| Az erőd tervrajza 1750-ből | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Ógradiska |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Épült | 18. század |
| Elhagyták | (részben lebontva, részben átépítve) |
| Állapota | elhanyagolt |
| Építőanyaga | kő, tégla |
| Elhelyezkedése | |
 Ógradiska vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 08′ 53″, k. h. 17° 14′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 53″, k. h. 17° 14′ 40″ | |
Fekvése szerkesztés
Ógradiska központjában a Száva partján állnak az egykori erőd átépített maradványai.
Története szerkesztés
Jajca várának 1527-ben történt eleste után Huszrev bég a Száva jobb partján fából erődítmény építésébe kezdett. A török 1536-ban a Száván átkelve elfoglalta ezt a területet is és itt is erődítményt, valamint a két erőd között pontonhidat épített. 1558 telén és tavaszán felépítették Berbir várát és körülötte mintegy 200 házzal új települést létesítettek. A nagyobb település körül legfeljebb 30 házzal kisebb falvakat is létesítettek. Az idő múlásával a Száva két partján épült két település egy településsé vált. 1660-ban Evlija Cselebi is meglátogatta a települést, melyről megemlítette, hogy neve bosnyák nyelven kis várat jelent továbbá, hogy a meghosszabbított négyszög alakú szép palánkvár a Száva széles síkságán áll.
A Száva bal partján lévő várat Bádeni Lajos szabadította fel 1688-ban, de a térség csak 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. Ekkor az itteni vár határvár lett, mivel a határt a Száva folyó képezte. A török ekkor a jobbparton egy modernebb erődöt épített, mely körül a későbbiekben egy nagyobb település fejlődött ki, melyet a kezdetekben Brebirnek, majd később Bosanska Gradiškának neveztek.[1] 1762-ben a balparti várat is lebontották és a helyére hét bástyával és egy négyzetes toronnyal erősített modern erődöt építettek. Az erőd építésekor az itt élt lakosságot az újonnan létesített falvakba, Donji-, Gornji- és Novi Varošba telepítették át. Az erőd felépülte után a Gradiskai gyalogezred székhelyeként katonai közigazgatási központ lett. Közben a közeli Csernek határában új katonai támaszpontot kezdtek kiépíteni az ezred számára, mely idővel egy új és modern településsé fejlődött, ami ma Újgradiskának (Nova Gradiška) neveznek. Ezután kezdték a várat és a települést Ógradiskának (horvátul: Stara Gradiška, németül: Alt Gradischka) hívni. Idővel a polgári lakosság teljesen eltűnt. Utolsónak 1787-ben a ferencesek is Csernekre költöztek, kolostorukat pedig laktanyává építették át.[2] 1799-től, az erődöt börtönné építették át.[3]
Az erőd mai állapota szerkesztés
Az ógradiskai erőd maradványai egészen 1991-ig szolgáltak börtönként. Leghírhedtebb része a torony, ahol a második világháború idején foglyok ezreit kínozták és végezték ki. Ma az egykori börtön területe félig lerombolt és elhagyatott állapotban áll. A másik felében raktárak és kisebb üzemek találhatók. Az egykor oly jelentős és stratégiailag fontos szávai átkelőből és hatalmas erődjéből mára csak nyomorúságos és jelentéktelen maradványok láthatók.
Források szerkesztés
- Branko Nadilo: Védelmi építmények a Száva mentén és a Psunj-hegység nyugati lejtőin. (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 11. számából) (horvátul)
- Gradiska története (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)