Vívócsiga

Vívócsiga
	Az állat háza
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Alosztály:	Orthogastropoda;
Öregrend:	Caenogastropoda;
Rend:	Sorbeoconcha;
Alrend:	Hypsogastropoda;
Alrendág:	Littorinimorpha;
Öregcsalád:	Stromboidea;
Család:	Szárnyascsigák (Strombidae);
Nem:	Lobatus;
Faj:	L. gigas;
Tudományos név
	Lobatus gigas; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Strombus gigas Linnaeus, 1758; Strombus lucifer Linnaeus, 1758; Eustrombus gigas (Linnaeus, 1758); Pyramea lucifer (Linnaeus, 1758); Strombus samba Clench, 1937; Strombus horridus Smith, 1940; Strombus verrilli McGinty, 1946; Strombus canaliculatus Burry, 1949; Strombus pahayokee Petuch, 1994;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vívócsiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vívócsiga témájú kategóriát.

A vívócsiga vagy óriás szárnyascsiga (Lobatus gigas) a csigák (Gastropoda) osztályának Sorbeoconcha rendjébe, ezen belül a szárnyascsigák (Strombidae) családjába tartozó faj.

A szép házáról ismert vívócsiga sajátos védekezőtechnikájáról kapta a nevét: ha megzavarják, izmos lábával vadul hadonászik, vagyis „vív”.

Előfordulása

A vívócsiga a Karib-tenger, a Mexikói-öböl, az Antillák és Dél-Amerika keleti partjainak meleg, tiszta vizében él egészen Rio de Janeiróig. Állományát erősen ritkítja az ajándéktárgy-kereskedelem.

Megjelenése

A vívócsiga házának hossza 15-35 centiméter, testtömege 2 kilogramm is lehet. A ház, az állat hátoldalán lévő bőrmirigyek váladékából folyamatosan épül. A nagyon idős példányok háza különösen vastag, kérges. A héjon körben szárnyszerű nyúlványok is nőnek, amelyek belül rózsa- vagy narancsszínűek, kívül pedig matt barnák. A felületi kinövések lehetnek tompák és dudorszerűek, vagy élesek és tüskeszerűek. A szemek a kitolható tapogatók csúcsán helyezkednek el. A csiga rendszerint csak egy szemkocsányt használ, a másikat behúzva tartja a ház peremének közelében.

Életmódja

A kifejlődött állat nappal, a fiatal éjjel aktív. Tápláléka főként algák. A vívócsiga 10-25 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3 hónapos korban éri el. A párzási időszak február és október között van, és ez idő alatt állandóan párzanak. A peték száma 180 000-460 000 között van. Egy pete 5-7 milliméter hosszú. A csiga petezsinórokon rakja le őket. Három nap elteltével krémszínű, úgynevezett veligera-lárvák kelnek ki. Papírvékony héjuk van, és tudnak úszni. A lárvák hamarosan finom kis vitorlákat (velum) növesztenek, melyek szabadon lebegtetik őket a vízben. Ekkor még csak a szívük van meg, a többi szerv csak két hónapos korukban fejlődik ki. A lárváknak számos ellensége van.

Jegyzetek

↑ Carl Linnaeus|Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae, 10th edition of Systema Naturae|10th ed., vol. 1. 824 pp. Laurentii Salvii: Holmiae (Stockholm, Sweden). p. 745.
↑ Clench, W. J. (1937). "Descriptions of new land and marine shells from the Bahama Islands." Proceedings of the New England Zoölogical Club 16: 17–26, pl. 1. (Stated date: 5 February 1937.) On pages 18–21, plate 1 figure 1.
↑ Smith, M.. World Wide Seashells: illustrations, geographical range and other data covering more than sixteen hundred species and sub-species of molluscs, 1, Lantana, Florida: Tropical Photographic Laboratory, 131, 139. o. (1940)
↑ McGinty, T. L. (1946). "A new Florida *Strombus, S. gigas verrilli". The Nautilus 60: 46–48, plates. 5–6: plate 5, figs. 2–3; plate 6, figs. 7–8.
↑ Burry, L. A. (1949). „{{{title}}}”. Shell Notes, Lantana, Florida 2, 106–109. o, Kiadó: Frank Lyman.
↑ Petuch, E. J. (1994). Atlas of Florida Fossil Shells. Chicago Spectrum Press: Evanston, Illinois., xii + 394 pp., 100 pls. On page 82, plate 20: figure c.

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[LinnaeusSN-1] Carl Linnaeus|Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae, 10th edition of Systema Naturae|10th ed., vol. 1. 824 pp. Laurentii Salvii: Holmiae (Stockholm, Sweden). p. 745.

[2] Clench, W. J. (1937). "Descriptions of new land and marine shells from the Bahama Islands." Proceedings of the New England Zoölogical Club 16: 17–26, pl. 1. (Stated date: 5 February 1937.) On pages 18–21, plate 1 figure 1.

[Smith1940-3] Smith, M.. World Wide Seashells: illustrations, geographical range and other data covering more than sixteen hundred species and sub-species of molluscs, 1, Lantana, Florida: Tropical Photographic Laboratory, 131, 139. o. (1940)

[4] McGinty, T. L. (1946). "A new Florida *Strombus, S. gigas verrilli". The Nautilus 60: 46–48, plates. 5–6: plate 5, figs. 2–3; plate 6, figs. 7–8.

[Burry1949-5] Burry, L. A. (1949). „{{{title}}}”. Shell Notes, Lantana, Florida 2, 106–109. o, Kiadó: Frank Lyman.

[6] Petuch, E. J. (1994). Atlas of Florida Fossil Shells. Chicago Spectrum Press: Evanston, Illinois., xii + 394 pp., 100 pls. On page 82, plate 20: figure c.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]