Örmény apostoli ortodox egyház

Az örmények a III. század elején fogadták el a kereszténységet, és már 295-ben (a konstantini fordulat előtt) államvallássá tették. A perzsa hódítók ellen folytatott háború miatt az örmény egyház képviselői nem tudtak részt venni a 451-es khalkédóni zsinaton, mely elítélte a miafiziták tanait. Mivel a zsinat után egész keleten a miafiziták kerültek túlsúlyba, az örmények az ő szemszögükből ismerkedhettek meg a kérdéses krisz­to­lógiai vitával és el is fogadták álláspontjaikat.

Örmény apostoli ortodox egyház

(Հայ Առաքելական Եկեղեցի)

Vallás kereszténység
Felekezet miafizita
Eredet ősi alapítású, ókeleti egyház
Lelkészi vezető II. Karekin
Tisztsége katolikosz
Szertartás örmény
Tagság 9 000 000[1]
Nyelv örmény
Alapító Világosító Szent Gergely
Státusz autokefál
Státusz kezdete 301
Ország Örményország
Hegyi-Karabah
Székhely Vagarsapat, Örményország

Az Örmény apostoli ortodox egyház
weboldala

Autonóm részegyházak Szerkesztés

Szakadások Szerkesztés

A hívek egy kisebb része csatlakozott a római katolikus egyházhoz. Ez az örmény katolikus egyház néven ismert keleti katolikus egyház.

Magyarországi jelenlét Szerkesztés

Örmény apostoli ortodox egyház
 
Vallás kereszténység
Felekezet miafizita
Lelkészi vezető Dr. Moldován Kristóf
Tagság 766[2][forrás?]
Nyelv klasszikus örmény
Alapítva 1990
Alapító Világosító Szent Gergely
Ország  Örményország
  Hegyi-Karabah
Székhely 1117 Budapest, Orlay u. 6.
Technikai szám 1263
Az Örmény apostoli ortodox egyház weboldala

Magyarországon is bejegyzett egyház, magyarországi tagságának nagy többsége a magyarországi örmény kisebbségből kerül ki.

Hivatkozások Szerkesztés

  1. Catholicos of All Armenians. armenianchurch.org . Mother See of Holy Etchmiadzin
  2. 2001-es népszámlálási adat

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés