Tüszőhormon
Az ösztrogén, vagy tüszőhormon szteroid vegyületek kombinációja. Az ösztrogénciklusban van szerepe, valamint ez a legfontosabb női nemi hormon. A név az oestrus (nőstény állatok termékeny életszakasza) és a -gén (generálás, létrehozás) szavakból tevődik össze.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/Estriol.svg/200px-Estriol.svg.png)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/Estradiol.svg/200px-Estradiol.svg.png)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/57/Estron.svg/200px-Estron.svg.png)
Az ösztrogént szájon keresztül szedhető fogamzásgátlókban, menopauza utáni nők ösztrogénpótlása céljából és transznemű nők hormonkezelése céljából alkalmazzák.
Mint minden szteroid hormon, az ösztrogén is átjut a sejtmembránon és ha bejutott, ott egy ösztrogén receptorhoz kötődve fokozza egyes gének működését.[1]
Az ösztrogént többek közt az ösztron, az ösztradiol és az ösztriol alkotja.
Funkciója
szerkesztésAmíg az ösztrogén jelen van mind a férfiakban, mind a nőkben, a nőkben jelentősen magasabb mennyiségben termelődik a termékeny életkorban. Elősegíti a másodlagos női nemi jellegek fejlődését, mint a mellek és szerepet játszik a méhnyálkahártya vastagodásában, valamint a menstruációs ciklus szabályozásában.
Környezeti hatása
szerkesztésA nemi hormonok és hormonhatású készítmények (pl. fogamzásgátlók) minimális mértékben, de oldódnak vízben. A hormonhatású készítmények fogyasztásával ezen vegyületek koncentrációja nőhet a vizeletben, és így a környezetbe kerülnek, ahol nehezen bomlanak le, és mikroorganizmusok sem tudják bontani. A jelenlegi ivóvíz-tisztítási eljárások még nem veszik figyelembe a vizek hormontartalmát, és eltávolításuk meglehetősen körülményes. Ezért ivóvíz fogyasztásakor kisebb vagy nagyobb mértékben hormonok is kerülhetnek a szervezetünkbe. Példa káros hatásukra, hogy vízzel a szervezetbe jutó fogamzásgátlók férfiaknál impotenciát okozhatnak.
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Whitehead SA, Nussey S. Endocrinology: an integrated approach. Oxford: BIOS: Taylor & Francis (2001). ISBN 1-85996-252-1