Újpesti Bőrgyár
Az Újpesti Bőrgyár vagy Budapesti Bőripari Vállalat, korábban Mauthner Bőrgyár egy mára eredeti funkciójában már nem működő budapesti nagyüzem.
Újpesti Bőrgyár | |
A gyár látképe a Zsilip utca oldalon 2020-ban | |
Típus | cég |
Alapítva | 1887 |
Megszűnt | 1990 |
Székhely | Budapest IV. kerülete (Újpest) |
Irányítószám | 4062 |
Cím | Külső Váci út 40. |
Alapító | Mauthner Mihály |
Iparág | bőripar |
Termékek | cipők, gépszíjak, kesztyűk |
é. sz. 47° 34′ 02″, k. h. 19° 04′ 42″47.567222°N 19.078333°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 02″, k. h. 19° 04′ 42″47.567222°N 19.078333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti Bőrgyár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Névváltozatok | |||||||||||||
|
Története
szerkesztésA XIX. század végén a Budapest IV. kerületi (újpesti) Külső Váci út mellett több nagyipari vállalat létesült. Ezek egyike volt a Külső Váci út 40. szám alatt jegyzett telken Mauthner Mihály 1887-ben alapított bőrfeldolgozó üzeme, amely a Váci út túlsó oldalán ekkor már álló Táncsics Bőrgyár közelében épült. Már az 1896-os millenium idején is kitüntetésben részesítették a gyár különböző termékeit, így a fénybőrt, talpbőrt, gépszíjbőrt, a XX. század első felében pedig meghatározó ipari létesítménnyé nőtte ki magát az üzem. Ebben az időszakban 380 fő dolgozott a gyárban. Az 1910-es években a vezetőség megvásárolta a szomszédos telket, amelyen korábban (elbontása előtt) az Általános Osztrák Légszesztársaság által építtetett Gázgyár működött. A szállítást az angyalföld vasútállomáshoz kapcsolódó iparvágányhálózathoz történő 1902-es csatlakozás segítette.
A két világháború között a cipőgyártás lecsökkent, míg a gépszíjgyártás nőtt, illetve a termékek közt újdonságként megjelentek a kesztyűk. 1936-ban tűz pusztított a gyár területén. A második világháború utáni szocialista iparátalakítás keretében 1948. március 26-án a Mauthner Bőrgyárat is államosították Újpesti Bőrgyár néven. 1963-ban összevonták a Magyarország területén működő valamennyi bőrgyárat, az Újpesti Bőrgyár pedig a Bőripari Vállalat 3. számú gyáregysége nevet kapta. Ebben az időszakban termelésének nagyságáról az évi mintegy 1300-1500 vasúti kocsi forgalom tanúskodik. Egy 1971-es újabb átszervezés után az üzem Budapesti Bőripari Vállalat néven működhetett tovább. Az 1980-as években a közúti forgalom megnövekedése miatt a vasúti kapcsolatot elbontották.
A gyár eredeti funkciójában nem élte túl a rendszerváltozást: 1990-ben a bőripari termelés megszűnt. Más környékbeli üzemekkel szemben azonban a létesítményt napjainkig nem bontották el. A területet több kisebb vállalkozás használja.
Képtár
szerkesztésForrások
szerkesztésEgyéb irodalom
szerkesztés- Dr. Bencze Géza – Dombovári Sándor: A Budapesti Bőripari Vállalat és gyáregységének története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984