Főmenü megnyitása
Postás üdülő- Budapest

Az üdülő speciális szálláshely, amely üdültetés[1] illetve üdülés[2] céljára létesített szállodaszerű működést megvalósító épület- és építményegyüttes. Az üdülő jellemzője, hogy intézményszerűen, nonprofit rendszerben működik, valamint az, hogy a térítési díj a szabad piacon működő különböző szálláshelyek igénybevételéhez képest kedvezményes (vagy az állam által, vagy pedig a cég által támogatott díj (pl. A Széchenyi Pihenőkártya felhasználása Az üdülési támogatások, a Széchenyi Pihenőkártya juttatások adózása) [3]).

Az üdülő fajtáiSzerkesztés

Az üdülő fajtái lényegében és nagyjából megegyeznek a turizmusban vagy vendéglátásban érvényesülő úgynevezett kereskedelmi szálláshelyi besorolással:

  • Szállodaszerű üdülő a szálláshely szolgáltatás mellett egyéb szolgáltatások is működnek (pl. uszoda, szauna, játékterem, büfé, stb.)[4]
  • Panzió a létesítmény nagyságát tekintve általában kisebb egység, mint a szálloda, külön szolgáltatások többnyire nincsenek a reggelin kívül.[5]
  • Kemping főleg járművekkel (autóval, motorkerékpárral, biciklivel) érkező turisták szálláshely-ellátását szolgálja, különböző szintű egyéb szolgáltatásokkal, mint fürdési, étkezési stb. lehetőség.[6]
  • Üdülőház olyan szálláshely, amely különálló épületben vagy külön, önálló bejárattal rendelkező épületrészben biztosítja a közművesített területen a szállást (mintha kis lakások lennének).[7]
  • Közösségi szálláshely több ágy található egy szobában, és az ágyak egyesével is igénybe vehetőek. Az egyik legolcsóbb szállástípus. Ehhez például nagyon hasonlóak a horgászház, csónakház elnevezésű céges üdülőhelyek. [8]

Az üdülő típusai fenntartó szerintSzerkesztés

Az üdülőket fenntartók a nem üzleti szálláshelyek szabályai szerint üzemeltethetik az üdülő-ingatlanokat. [9]

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek fajtáiSzerkesztés

A 173/2003. (X.28.) Kormányrendelet a Magyarország Alaptörvénye alapján biztosított pihenési jog érvényesítése érdekében határozza meg az alábbi fogalmakat:[12]

GyermeküdülőSzerkesztés

Megkülönböztetendő külön a gyermeküdülő [16](gyermektábor), amit csak és kizárólag rendeletben illetve céges, szakszervezeti illetve az állami egészségügyi ellátásban megfogalmazott korosztály vehet igénybe. Az étkeztetés normatív tervezése a 2015. évi C. törvény V. Beszámítás, kiegészítés fejezet 5. pont m) bekezdése alapján történhet, amely a gyermekek átmeneti gondozásáról rendelkezik. Támogatás igénylése üzemeltetők előírásai szerint lehetséges. [17]

Az üdülő szó egyéb jelentéseiSzerkesztés

Az üdülő szó jelentheti azt a személyt, aki üdülőben pihen.
Szóösszetételekben ismeretesek a következők: üdülővendég, üdülőhajó, üdülőtelep, üdülőtelek, üdülőház, üdülőszövetkezet, üdülővonat (üdülőhelyre közlekedő vonat), üdülőtelepülés (-város, -falu, -tanya: szezonálisan az üdültetésből megélő település).

Egyéb információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. "Az Intézet, mint humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó szerv a NAV egyes humánigazgatási tevékenységeit támogatja, ennek megfelelően alapfeladatai: a NAV személyi állományának képzése, továbbképzése, egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatok végzése, egészségügyi szolgáltatások nyújtása, kulturális, üdültetési, étkeztetési feladatok ellátása." NAV KEKI alapfeladataiból idézet
  2. "Üdülés a munkaerő regenerálódására szolgáló v. betegséggel kapcsolatos huzamosabb ideig tartó pihenés."Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1962. 569. oldal
  3. Üdülés
  4. "Szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy."Szálloda
  5. "az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb ötven."[1]
  6. "az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (területegység), illetve üdülőházat (együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik."[2]
  7. "az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától."[3]
  8. "az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy. (2010-ig ifjúsági szálló és turistaszálló.)"[4]
  9. "Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely: az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített, illetve ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Kormányrendelet szerint nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő létesítmények: üdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, nomád táborhely, hegyi menedékház, bivakszállás, pihenőház, diákotthon, kollégium." [5]
  10. Vám- és Pénzügyőri Üdülő
  11. NAV KEKI Cultural Center Hévíz
  12. "1. § A rendelet célja, hogy a pihenés alkotmányos jogának érvényesítése érdekében meghatározza a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek típusait, minősítési követelményeit és üzemeltetési feltételeit."A 173/2003. (X.28.) kormányrendelet
  13. "Üdülő az a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, amely legalább 3 szobával, illetve 11 férőhellyel rendelkezik, éves vendégforgalmának legalább 80%-ában igényjogosultak és hozzátartozóik számára szervezett vagy nem szervezett formában, legalább négy éjszakára kiterjedően szállást és ehhez kapcsolódó ellátást, valamint szabadidős szolgáltatást nyújt és legalább a "C" kategóriájú üdülő minősítési követelményeinek eleget tesz. Üdülő az is, amely az ellátást a szálláshely környezetében, illetve önellátó formában biztosítja."173/2003(X.28) kormányrendelet 2. sz. melléklete
  14. Sporttábor Balatonszemes
  15. Tatai edzőtábor állami vagyon
  16. " Gyermeküdülő az az üdülő, amely éves forgalmának legalább 80%-ában 6-18 éves korosztályú fiatalok üdültetésére szolgál."http://www.mlbe.hu/173-2003.htm 173/2003.(X.28.) kormányrendelet 2. sz. melléklete
  17. "m) * A III.5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2016. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás illetve térítési díj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 221 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 201 nappal, iskolai étkeztetés esetén 186 nappal. A szünidőben szervezett ellátás (ideértve az üdültetés, táboroztatás, egyéb szabadidős program keretében szervezett, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) résztvevőinek létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe. A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos, hetes) bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal. A települési önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével - osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők."[6]
  18. "A kastélyt az államosítás után gyermeküdülőnek használták. Az új funkció átalakításokkal is járt, de elmondhatjuk, hogy a mobiliák elszállításán kívül komoly, visszafordíthatatlan kárt nem szenvedett az épület. A 90-es évekre a kastélyt kiürítették és az éveken át várt új gazdájára. Az eltelt idő nem használt az épületnek: műszaki állapota fokozatosan romlott, a park elvadult. Derry Márta asszony 1997-ben vásárolta meg a kastélyt és teljes felújításával bebizonyította, hogy történelmi értékeink megőrzéséről nemcsak beszél, hanem tesz is érte. Azzal, hogy az elfeledett, rossz állapotban lévő kastélyt helyreállította, látogathatóvá tette, gondolt múltunkra, értékeink megbecsülésére, jövőnkre, gyermekeinkre. A számos hitetlenkedő meglepetésére a felújítás rekordidő alatt készült el."[7]