Főmenü megnyitása
Üzbegisztán címere

Üzbegisztán történelme során területe kezdetben a Perzsa és Makedón Birodalomhoz tartozott, később, az ókor után az iszlám foglalta el Üzbegisztánt. Az iszlamistákból kiváló Samanida Birodalom, majd a tatárok hódítása után jött létre az önálló Üzbég kánság. 1600 körül a Török, majd 1700 körül a Perzsa birodalom foglalta el Üzbegisztánt. 1878-ban az Oroszok vonultak be Üzbegisztánba. 1920 körül Üzbegisztán részese volt az oroszellenes Közép-Ázsiai forradalomnak, de a harcokat a szovjetek kegyetlenül verték le. 1991-ig Üzbegisztán szovjet tartomány volt, Üzbég SZSZK néven.

1991-ben Üzbegisztán kikiáltotta függetlenségét. Az új ország első elnöke a tejhatalommal rendelkező Islom Karimov volt, aki 2016-os haláláig állt az ország élén.

Tartalomjegyzék

ÓkorSzerkesztés

Üzbegisztánt Kr. e. 1500 körül még azok a Nomádok lakták,akik később a Perzsa birodalomban éltek. Életmódjuk nagyban hasonlított a magyarokhoz,hiszen ők is jurtákban éltek,valamint ők is kecskét,juhot,birkát,szarvasmarhát tartottak otthonukban. Leletüket Üzbegisztánban Szamarkand és Taskent városokban lelték meg. Üzbegisztánon kívül még Türkmenisztánban, Kazahsztánban és Tádzsikisztánban lelték meg maradványukat.

A Krisztus előtti 600-as években kialakuló Babiloni birodalom fenyegette meg Az itt élő nomádokat,valamint az itt kialakult Elámi birodalmai is ők zúzták szét. 529-ben a Babiloni birodalmat a perzsák semmisítették meg,akik ezentúl ezen a területen éltek. Itt esett el az újra visszatérő nomádok elleni harcban II. Kürosz (Kürshhaja) perzsa király.

330. körül Makedónia királya, III. (Nagy) Sándor bevonult és elfoglalta Üzbegisztánt,valamint az egész Perzsa birodalmat. A terület Nagy Sándor halála után a Görög-baktriai királyság része.

 
Buharai szőttes 1500 körülről

Az iszlám ÜzbegisztánSzerkesztés

650 körül az egyre növekvő Mekkai kalifátus hódította meg Üzbegisztánt. A kalifátus Üzbegisztáni helytartója hozta létre a magáról elnevezett Számánida Birodalmat.

A Samanida birodalom a XI. Században szűnt meg.

A tatárok (1220 körül–1500)Szerkesztés

 
Dzsigisz Kán monumentális lovasszobra

1220. körül a Mongol nagykán, Dzsingisz kán foglalta el Üzbegisztánt. Uralma alatt indult meg az üzbég nép hanyatlása. Dzsingisz rendkívüli adókat vezetett be, és aki ezeket nem volt hajlandó befizetni, akasztásos halállal kivégezték. Dzsingisz uralma alatt épült fel a mai főváros,Taskent.

Dzsingisz Kánt egy üzbegisztáni hadjárat során érte a halál. Sírhelye ismeretlen, valószínűleg Taskent egyik pincéjében nyugszik.

Az 1300-as években indult meg Mongólia hanyatlása. A hatalmas hadsereg összeesett, és a birodalom területe is lecsökkent. Ezáltal veszett el 1442-ben Üzbegisztánban is. Ezek után a hinduk vették kézbe a területet.

Az 1870-es évekigSzerkesztés

1500 körül felépült Szamarkand városa is, erre Mohamed kán létrehozta az üzbég kánságot, Buhara és Szamarkand székhellyel.

Az orosz hódításSzerkesztés

A szovjet ÜzbegisztánSzerkesztés

1920-ban jött létre az Üzbég SZSZK. Ez a tartomány nemsokára összefogott a Kirgiz és Tádzsik SZSZK-val,és kitört a négy évig tartó forradalom. A harcok leverése után a hatalom megtorlásképp ezen tartományokat rendkívüli magas adózásra kényszerítette.

 
Az Üzbég SZSZK zászlaja

A második világháború alatt Sztálin leginkább az üzbégek közül választotta ki katonáit. 1946-ban egy sikertelen Sztálin-merénylet oka miatt több,mint 30 000 üzbéget vetettek börtönbe.

1954-ben megnyílt a Taskent Aréna,amely 40 000 fő befogadására volt képes. Ez idő alatt az üzbég lakosság forradalmat kezdeményezett a hatalom ellen,a szervezőket azonban lehallgatás kapcsán a kijelölt helyen letartóztatták,így az újabb tüntetési tervek is elsimultak. 1972-ben az aréna leomlott. 1977-ben átadták a Taskenti metrót.

1987-ben tömegvérengzést rendeztek Taskent főterén

A Független ÜzbegisztánSzerkesztés

 
Islom Karimov, Üzbegisztán első elnöke

Üzbegisztán 1991 július 3.-én kiáltotta ki függetlenségét. Ezt hivatalosan csak szeptember 7-én hirdették ki. Üzbegisztán első elnökévé a nép körében már közismert mérnököt, Islom Karimovot választották. Az új elnök diktatórikus rendszert épített ki. 1993-ban Üzbegisztán tagja lett az ENSZ-nek.

Karimov nemegyszer találkozott Vlagyimir Putyinnal. Üldözte az ellenzéki személyieket. 2016-ban hunyt el.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a History of Uzbekistan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

Robert Jungk-Bodo Harenberg:Az emberiség krónikája (1988)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés