101955 Bennu

kisbolygó

A 101955 Bennu, korábban (101955) 1999 RQ36 földközeli kisbolygó. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 11-én. Jelenleg a Földre legveszélyesebb űrobjektum. A kisbolygó mérete megközelítőleg 550 méter, keringési periódusa 14 hónap.

101955 Bennu
Az OSIRIS-REx felvétele a (101955) 1999 RQ36-ról
Az OSIRIS-REx felvétele a (101955) 1999 RQ36-ról
Felfedezése
Felfedező LINEAR[1]
Felfedezés ideje 1999. szeptember 11.[1]
Felfedezés helye MIT Lincoln Laboratory
Névadó Bennu
Pályaadatok
Epocha 2010. július 23.
(2455400,5 JD)
Aphélium távolsága 202 825 742 km
(1,356 CsE)[1]
Perihélium távolsága 134 170 225 km
(0,897 CsE)[1]
Fél nagytengely 168 497 984 km
(1,126 CsE)[1]
Pálya excentricitása 0,204[1]
Orbitális periódus 436,619 nap
1,2 év[1]
Közepes anomália 328,148°[1]
Inklináció 6,035°[1]
Felszálló csomó hossza 2,061°[1]
Perihélium szöge 66,21°[1]
Központi égitest Nap
Fizikai tulajdonságok
Forgási periódus 4,288 h[1]
Abszolút fényesség 20,812[1]
Az OSIRIS-REx által készített felvétel. (2018. december 3.)

Felfedezése után néhány évig nem került a média középpontjába, viszont miután Andrea Milani és munkatársai tüzetesebben is megvizsgálták, helyet kapott azon nyolc kisbolygó között, amik 2169 és 2199 között potenciális veszélyt jelentenek a Földre. Ezen kisbolygókról kevés információnk van. A nyolc kisbolygó becsapódásának esélye együttesen sem éri el a 0,07%-ot.

A számítások szerint a Bennu 1:1000 eséllyel 2182-ben összeütközhet a Földdel.[2]

Az 550 méter átmérőjű aszteroida minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.[3]

Nevét egy főnixhez hasonló ókori egyiptomi madárról, a bennuról kapta.

A Bennu valószínűleg egy sokkal nagyobb, szénben gazdag aszteroidától szakadt el, ennek ideje 700 millió és 2 milliárd év közötti. Valószínűleg a fő aszteroidaövben alakult ki a Mars és a Jupiter között, és azóta közelebb sodródott a Földhöz. Mivel anyagai ilyen régiek, a Bennu olyan szerves molekulákat tartalmazhat, amelyek hasonlóak lehetnek a Föld életének kezdetéhez.

Küldetés a BennuhozSzerkesztés

A NASA egy 2016 őszén indított űrszondával, az OSIRIS-REx-szel vizsgálja a kisbolygót. A szonda 2018. december 3-án érte el, és 2020. október 20.-án[4] mintát vett a kisbolygóból, amit 2023-ban visszahoz a Földre. Az elkészült képekből 80 cm felbontású háromdimenziós domborzatmodellt és 5 cm felbontású, 30 cm becsült pontosságú térképet generáltak.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  2. https://index.hu/tudomany/urkutatas/2010/07/29/172_ev_mulva_eljohet_a_vilagvege/
  3. - 2017-09-23
  4. [1]
  5. Bennett & al. (2021): A high-resolution global basemap of (101955) Bennu. Icarus 357 doi:10.1016/j.icarus.2020.113690 (Hozzáférés: 2021. február 21.)

További információkSzerkesztés