Főmenü megnyitása

Az 1838-as árvíz Esztergom történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája volt, a királyi város épületeinek hetven százaléka összedőlt.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A Duna felsőbb szakaszán hatalmas mennyiségű hó esett le, a folyó Visegrádnál már 1837 decemberben befagyott. A tavaszi olvadást követően a Duna nem tudott levonulni. Helischer József városi tanácsnok korabeli leírása alapján március 5-én a város alacsonyabban fekvő utcáit már elborította a víz. Március 6-án a védekezés ellenére a jeges ár átszakította a gátakat, 8-ára a ferences templom környékén kívül minden a víz alá került a belvárosban. A vízszint március 13-áig emelkedett, „az 1809-eit is, még öt lábbal meghaladván az egész belső várost elöntötte”. „A Kapitányi Hivatal jókor, házonkint bémondatta és dobszóval is kihirdettette, hogy kiki ingóságait s marháit bátorságos helyre szállítsa, takarmányát a felső kenderföldek melletti útra hordassa és a vízöntésnek kitett házaikat támaszokkal ellássák. A molnároknak, halászoknak, épületfa kereskedőknek szólt, hogy dereglyéiket, ladikjaikat, talpjaikat a szükség esetébeni használásra készen tartsák.”[1]

Az ár március 14-éig, vagyis kilenc napon át tartott. A lakosok egy része elhagyta a várost; a magasabban fekvő Szenttamásra, Szentgyörgymezőre és a környező hegyekben található pincékbe, présházakba, vagy temetőkbe menekültek. 760 főnek a ferences rendház nyújtott menedéket és ellátást. Március 12-én azonban a barátok templomába és a rendházba is behatolt a víz, mindenkinek el kellett hagynia a jelentős károkat szenvedő épületet. A kripta napokig víz alatt állt, a falak meglazultak, az életveszélyessé vált templomot pedig csak 1857-ben tudták jótevők támogatásával annyira rendbe hozni, hogy a hívők minden veszély nélkül látogathassák.[2][3][4]

Az újjáépítésSzerkesztés

Mivel a veszély lassan növekedett, ember- és marhaáldozat nem volt. A város 853 házából 614 teljesen összedőlt, mindössze 150 maradt némileg épségben.[5] A házak összerogyását elősegítette, hogy a lakosok bútoraikat a padlásokra menekítették, amit a falak már nem bírtak.[1]

Esztergom városának segélyosztó központját ez idő alatt a főkáptalan gazdasági hivatalában rendezték be. Az épület ma a Duna Múzeumnak ad otthont.[6] Az ár levonulta után a keletkezett kárt másfél millió forintra becsülték. A kormány ideküldte Pethőfalvi Uzovich János főispáni helytartót, aki már 16-án hozzáfogott a helyreállításhoz. Az újjáépítéskor prioritást élveztek az iskolák és a kaszárnyák.[7] A 120 éve a főúton működő Aggok háza is használhatatlanná vált, az intézménynek el kellett hagynia régi helyét. A Bazilika építkezését vezető Packh János ingyenesen készített terveket egy új kórház felépítésére a Csillag utca és a Hosszú sor sarkán, ami másfél év múlva meg is nyitotta kapuit. Új tervet dolgoztak ki az utcák szabályozására, Esztergom pedig százezer forintos kölcsönt kapott a kormánytól az újjáépítésre.

Árvízszintjelző táblákSzerkesztés

Kép Hely Nyelv
  Mikszáth Kálmán utca 7. Magyar
  Jókai utca 58. Magyar,
német
  Mikszáth Kálmán utca 16. Magyar
  Gran Tours épülete, Széchenyi tér Magyar
  Deák Ferenc utca 16. Magyar
  Széchenyi tér 10. Magyar
  Öregtemplom, Pór Antal tér Magyar
  Deák Ferenc utca 34. Magyar
  Városháza nyugati oldala Magyar
  Vármegyeháza, Bottyán János utcai homlokzat Magyar
  Rudnay Sándor tér 26. Magyar
  A Terézia úti szegényházi kápolna lábazatán Magyar
  Kossuth Lajos utca 58. Német
  Deák Ferenc utca páros oldala, a „Tökház” közelében Német
  Ferences rendház és gimnázium ebédlője Magyar
  Bajcsy-Zsilinszky Endre út 1. kapualjában Német

ForrásokSzerkesztés

  1. a b „...jég és víz nagy erővel rontott a városra...”
  2. Esztergom és Vidéke 1927. május 8. / 2. oldal
  3. Esztergom és Vidéke 1915. január 10. / 3. oldal
  4. Esztergom és Vidéke 1907. március 31
  5. Pifkó Péter: Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig
  6. esztergom.hu - Duna Múzeum. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  7. Borovszky Samu: Esztergom vármegye 398-399 p.

Külső hivatkozásokSzerkesztés