Főmenü megnyitása

1909–1910-es magyar labdarúgókupa

A magyar kupát 1909-ben írta ki először a Magyar Labdarúgó-szövetség. A sorozatot az MTK csapata nyerte meg, miután a megismételt döntőben 3–1-re legyőzte a BTC csapatát.

TörténeteSzerkesztés

A magyar kupa első kiírására 1909 augusztusában 24 csapat nevezett. Ősszel megindultak a küzdelmek, azonban a tényleges serleg még nem volt kész, ezért gyűjtést szerveztek. Fél év elteltével is csak jelentéktelen összeg folyt be, ezért a Nemzeti Sport azt javasolta, hogy rendezzenek sorsjátékot: adjanak ki 10 ezer sorsjegyet, a nyeremény pedig egy-egy klub által adományozott éves tiszteletjegy legyen, míg a két legnagyobb hazai sportnapilap, a Nemzeti Sport és a Sport-Világ 15-15 egész éves bekötött példányait ajánlotta fel.

Az angol mintára rendezendő kupától továbbra is sokan idegenkedtek, ezért az első döntőn nem volt kupa, és megtörtént az a példátlan eset, hogy a kupadöntőn gyűjtöttek a kupa költségeire: A Millenáris bejáratánál két perselyt állítottak fel, és a kilátogató nézők adományait várták. A gyűjtés eredménye elszomorító volt, mindössze 5 korona 60 fillér gyűlt össze.

A döntőbe az MTK és a BTC csapata jutott. Az 1910. szeptember 8-án tartott mérkőzés kezdőrúgását Kárpáti Béla szövetségi elnök végezte, a találkozót Kiss Gyula vezette, a csapatok 1–1-es döntetlennel végeztek.

A szabályok értelmében a mérkőzést október 2-án megismételték, azonban ezen a találkozón sem született döntés, amelynek két fő oka is volt. A korabeli beszámolók alapján a közönség rendre megzavarta a játékot, Reichardt Ottó játékvezető pedig az elején erélytelenül vezette a találkozót, majd sorra állította ki a játékosokat. A lefújás előtt már beállt a teljes homály, a közönség soraiban sorra gyufákat gyújtottak, amitől fényárban ragyogott a tribün. A mérkőzés a 80. percben 2–1-es MTK vezetésnél félbeszakadt.

A hátralévő 10 percet november 20-án a BTCMAC-tartalékmérkőzés szünetében pótolták, amelyen még egy MTK-gól született, így alakult ki a 3–1-es végeredmény.

Az első magyarkupa-győztes MTK a DomonkosNagy, RévészBíró, Kürschner, Kertész IIISebestyén, Szántó, Kertész I, Kertész II, Farkas felállásban lépett pályára.

EredményekSzerkesztés

NegyeddöntőkSzerkesztés

1. csapat Eredmény 2. csapat
MAC 5–1 Litográfia
BTC 2–2 2–0 Törekvés
FTC 4–0 NSC
MTK n.j.[1] ÚTE

ElődöntőkSzerkesztés

1. csapat Eredmény 2. csapat
BTC 4–1 MAC
MTK 4–0 FTC

DöntőSzerkesztés

1. csapat Eredmény 2. csapat
MTK 1–1 3–1[2] BTC
MTK 1–1 BTC
Millenáris, Budapest
Nézőszám: 3 000
Játékvezető: Kiss Gyula (magyar)

Mivel a mérkőzés 1–1-es döntetlent hozott, a szabályok értelmében az MLSZ megismételtette a mérkőzést.

Megismételt döntőSzerkesztés

MTK 3–1[2] BTC
Millenáris, Budapest
Nézőszám: 4 000
Játékvezető: Reichardt Ottó (magyar)

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az ÚTE lemondta.
  2. a b A mérkőzés a 80. percben 2–1-es MTK vezetésnél sötétedés miatt félbeszakadt. A maradék tíz percet november 20-án pótolták a BTCMAC-tartalékmérkőzés szünetében. Az MTK még egy gólt szerzett, így alakult ki a 3–1-es végeredmény.

ForrásSzerkesztés

  • Nagy Béla: A Labdarúgó MNK története (Budapest, 1978)

Külső hivatkozásokSzerkesztés