VI-os kategória
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az előadóművészeti törvény által meghatározott VI-os kategóriába 2010-ben 108 regisztrált szervezet tartozott, mely szervezetekben 2000 művész és művészeti munkatárs dolgozik. Ez a kategória gyakorlatilag a teljes független előadó-művészeti szférát lefedi: társulatok, befogadó színházak, és ide tartozik a kortárs táncélet 90 százaléka. A VI-os kategóriába tartozó szervezetek évente 6000-nél több előadást tartanak, mely előadásokat 1,2 millió néző látogat.
Az előadóművészeti törvény
szerkesztésA független terület igazgatását is ellátó minisztérium (NEFMI) törvénymódosító indítványt nyújtott be az úgynevezett salátatörvényhez. Ebben az szerepelt, hogy „a VI. kategória számára a miniszter pályázatot írhat ki”. Ezzel a független terület törvényi garanciája szűnt volna meg. A hivatkozás a költségvetés rossz helyzete volt, de a kőszínházi közeg ugyanannyi pénzt kapott volna, mint tavaly. Tulajdonképpen a független terület mesterséges leválasztását jelentette volna az egész színházi szakmáról.
Rengeteg egyeztetés, beadvány és lobbi nyomán a benyújtott, idézett, törvénymódosítóhoz érkezett egy módosító indítvány Karácsony Gergely és Kukorelly Endre LMP-s képviselőktől, ami lecsökkentette e diszkriminációt. Ez a törvénymódosító indítvány a következőképpen hangzik: az I-VI. kategóriára fordítandó állami támogatás 8%-át pályázati úton a VI. kategória kapja. Ezt az indítványt a Parlament Kulturális Bizottsága, L. Simon László bizottsági elnök támogatásával, elfogadta és támogatta egy tartózkodással. Ez azt jelenti, hogy az LMP mellett a FIDESZ és a Jobbik is támogatta a bizottságban az indítványt. A Magyar Színházi Társaság is írt egy támogató levelet a képviselőknek, amiben kiálltak a független területért, ami jelentősen hozzájárult sikerükhöz.
A jelenleg hatályos törvény:
A 2008. évi XCIX. törvény[1] azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az élő, jelen idejű előadó-művészeti alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység, amely ápolja és fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi önismeretet és szolidaritást, elősegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális emlékezet fenntartását. A törvény szándéka, hogy az igényes magyarországi előadó-művészetek, a színház-, tánc- és zeneművészet művelését és fejlesztését támogassa.
A színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek művészeti életének támogatása, az előadó-művészeti intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtése, valamint az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári kulturális jogok érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése a következő törvényt alkotja: 2008. évi XCIX. törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól.
Regisztrált szervezetek
szerkesztésA VI-os kategóriába tartozó színházak néhány külföldi megjelenése a több százból:
- Avignoni Fesztivál - Mozgó Ház Társulás
- Berlin - Szputnyik Hajózási Társaság, Élőkép Társulat, Maladype Színház
- Edinburgh Fesztivál - Bozsik Yvette Társulat (háromszor), Merlin (háromszor), Artus
- Kairói Nemzetközi Fesztivál - Artus (kétszer), Finita la Commedia, Juhász Kata, Közép Európa Táncszínház
- Párizsi Őszi Fesztivál - Pintér Béla és Társulata
- Pritthvi International Festival (India) - Merlin
- Szarajevo Nemzetközi Fesztivál - Tünet Együttes, Közép Európa Táncszínház
- Theatertreffen, Berlin - Szputnyik Hajózási Társaság
- Theater der Welt - Pintér Béla és Társulata
- Unidram Fesztivál - Frenák Pál, Hólyagcirkusz, Finita la Commedia
A VI-os kategóriában dolgozó művészek több mint 160 állami kitüntetéséből Kossuth-díjat Bozsik Yvette, Csákányi Eszter, Jeles András, Juronics Tamás és Markó Iván kapott.
A színházak támogatásának finanszírozási struktúrája 2010-ben
szerkesztésAz állami fenntartású színházak támogatása 9 milliárd Ft, az önkormányzatiaké 23 milliárd Ft volt (utóbbiból 10 milliárd önkormányzati, 13 milliárd minisztériumi keretből), vagyis összesen 32 milliárd Ft volt a támogatás.[4]
A VI-os kategóriába tartozó színházak az önkormányzati színházak minisztériumi támogatásának 10%-át kapják, ami 1,3 milliárd Ft, mely összeg a teljes színházi struktúra támogatásának 3,8%-a. Ebből az összegből 33%-ot zároltak. Az elosztásnál pedig egy koncentrálódási tendencia volt észlelhető: 79 pályázó, aki 2009-ben kapott támogatást, 2010-ben nem; a többiből a 2009-es összeg legalább felét mindenki megkapta, hatan 4-24%-kal többet is, kilencen pedig kiugróan nagy növekedést könyvelhettek el: 80% fölött. Ez tehát elsősorban a „gyengébbek” kihalásával fenyeget. 2011-re pedig az önkormányzati színházak minisztériumi támogatásának 8%-ára csökkentették a keretösszeget.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800099.TV
- ↑ https://web.archive.org/web/20110311054336/http://engine.szinhaz.hu/index.php?id=903
- ↑ https://web.archive.org/web/20070520214933/http://www.pbest.hu/
- ↑ A BESZT és a FSZSZ sajtónyilatkozata: Egy tizenkilenc éve működő előadó-művészeti struktúra az összeomlás szélén