Wikipédia

2016-os törökországi katonai puccskísérlet

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 15.

A 2016-os törökországi katonai puccskísérlet a török hadsereghez tartozó katonai csoport hatalomátvételi kísérlete, mely 2016. július 15-én kezdődött. Binali Yıldırım miniszterelnök nyilatkozatában kijelentette, hogy nincs szó puccsról.[10] A július 16-i hajnali órákban a Reuters jelentése szerint a puccs „összeomlott”.[11]

2016-os törökországi katonai puccskísérlet
A puccskísérlet ellen tüntető tömeg Isztambulban
A puccskísérlet ellen tüntető tömeg Isztambulban
Dátum2016. július 15.
HelyszínAnkara és Isztambul
Eredménya puccskísérlet kudarcba fulladt
Harcoló felek
Török Béketanács(wd) Törökország kormánya
Parancsnokok
Akin Öztürk (?)[1]Recep Tayyip Erdoğan
Binali Yıldırım
Hulusi Akar
Ümit Dündar (Az 1. hadsereg parancsnoka)[2]
Haderők
Az 1. hadsereg egységei[2]
A Török Légierő egységei[2]
Helyi támogatók		A Török hadsereg egységei[2]
Török rendőrség
Helyi támogatók
Veszteségek
1 Sikorsky helikopter[2]
1 tábornok (a kormányzat szerint)[3]
Körülbelül 80 katona megadta magát[3][4]
1563 letartóztatva[3][5] (4 tábornok és 29 ezredes)[5]		17 rendőr[6]
Legkevesebb 42 civil halott és számos sebesült Ankarában.[7][8]
Legkevesebb 6 halott és 150 sebesült Isztambulban.[7]
Összesen legkevesebb 90 halott és 1154 sebesült[9]
A Wikimédia Commons tartalmaz 2016-os törökországi katonai puccskísérlet témájú médiaállományokat.

Az esemény kitűnő ürügyet teremtett Recep Tayyip Erdoğan elnöknek ahhoz, hogy leszámoljon az országon belüli vélt és valós ellenségeivel: Törökországban rendkívüli állapotot hirdettek ki, melynek keretében tisztogatások kezdődtek a hadseregben, az állami intézményekben, leváltottak több ezer ügyészt és bírót, akiknek egy jelentős részét le is tartóztatták, valamint 21 000 tanár engedélyét vonták vissza.[12][13]

Háttér

szerkesztés
 Bővebben: Törökország történelme

A modern Törökország történelme során többször is volt már katonai puccs, 1960-ban,[14] 1971-ben,[15] 1980-ban[15] és 1997-ben.[16] A török hadsereg Atatürk óta a szekuláris állam védelmezőjének tekinti magát, azonban az Ergenekon-ügy kapcsán felmerült, hogy az Erdoğan-kormányok ideje alatt a hadsereg hatalma meggyengült,[17] mivel több magas rangú katonatisztet is vád alá helyeztek.[18]

Események

szerkesztés

2016. július 15-én helyi idő szerint éjjel 11 óra előtt katonai repülőgépek hangját hallották Ankara fölött, majd katonai járművek lezárták a Győzedelmes Mehmed szultán hidat, valamint a Boszporusz hidat az Anatóliából a város európai részére vezető oldalon. Erdoğan 3 óra körül Isztambulba utazott repülőgépével, és saját kezébe vette az irányítást. A puccskísérlet másnapján hajnali 4 és 5 óra között az elnökhöz hű erők visszafoglalták a repülőtereket, hidakat, televízióstúdiókat, és a puccsisták kezén lévő egyéb infrastruktúrákat. Hír volt arról is, hogy egy puccsista katonai helikoptert lelőttek, emellett több mint 40 halálos áldozata is volt a kísérletnek. Ekkor már biztos volt, hogy a puccs elbukott, 120 embert tartóztattak le a lázadók közül.[19][20][21][22]

Binali Yıldırım nyilatkozata szerint nincs szó puccsról, és a rendet helyre fogják állítani,[10][23] Recep Tayyip Erdoğan elnök pedig kijelentette, hogy a hadsereg berkein belüli kisebbség felkeléséről van szó, melyet le fognak győzni.[10] Az Anadolu Hírügynökség értesülései szerint a puccsot megkísérlő katonák túszul ejtették Hulusi Akar tábornokot, a török hadsereg vezérkari főnökét.[24]

A puccsisták elfoglalták az állami televíziócsatornát, a TRT-t, ahol egy nyilatkozat közlése után az adás megszűnt. A nyilatkozat szerint új alkotmányt készítenek elő, mert a demokrácia és a szekuláris törvénykezés súlyosan sérült. Kijárási tilalmat hirdettek ki. A Facebook, Twitter és YouTube oldalak elérése nehézkessé vált.[25]

Az Atatürk nemzetközi repülőtér nem indított és fogadott járatokat.[26]

Következmények

szerkesztés

Az országban rendkívüli állapotot hirdettek ki, melynek keretében tisztogatások kezdődtek a hadseregben, az állami intézményekben, leváltottak több ezer ügyészt és bírót, akiknek egy jelentős részét le is tartóztatták, valamint 21 000 tanár engedélyét vonták vissza. Az egyetemi oktatóktól megvonták a külföldre utazás lehetőségét.[12][13]
Az Európai Unió tagállamainak bírósági szervezeteit összefogó Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (European Network of Councils for the Judiciary, ENCJ) nevű szervezet tiltakozásul felfüggesztette Törökország tevékenységét a szervezetben – a magyar Országos Bírói Tanács (OBT) azonban minden érdemi indoklás nélkül elutasította a döntés meghozatalában való részvételt.[27]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Inkei Bence: Erdogan nem zárta ki a halálbüntetés visszaállítását. Index.hu, 2016. július 18. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  2. ↑ a b c d e The Latest: Parliament speaker says lawmakers safe (angol nyelven). Associated Press, 2016. július 15. [2017. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  3. ↑ a b c Kevin Rawlinson. „Turkey military coup: tanks open fire near parliament building – live updates”, The Guardian, 2016. július 16. (Hozzáférés: 2016. július 16.) (angol nyelvű) 
  4. ↑ Tens of Turkish soldiers in attempted coup surrender to police: Reuters witness, Reuters (15 July 2016).
  5. ↑ a b 1563 detained over coup attempt
  6. ↑ Suzan Fraser & Dominique Soguel. „Turkish officials say coup attempt appears to have failed”, Associated Press. [2018. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. július 16.) (angol nyelvű) 
  7. ↑ a b Shootout with mass casualties reported in central Ankara, over 150 injured in Istanbul (angol nyelven). rt.com . Russia Today. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  8. ↑ Gölbaşı Savcılığı: Ankara'da 42 kişi öldü (török nyelven). sol.org.tr, 2016. július 16. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  9. ↑ Over 1,500 arrested, 90 killed, 1,150 injured in Turkish coup attempt (angol nyelven). RT, 2016. július 16. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  10. ↑ a b c BBC
  11. ↑ Turkish coup bid crumbles as crowds answer call to streets, Erdogan returns, 2016. július 16. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  12. ↑ a b Turkey declares a state of emergency for three months. The Washington Post, 2016. július 20. (Hozzáférés: 2016. július 23.)
  13. ↑ a b Archivált másolat. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.)
  14. ↑ Flesch 74–76. o.
  15. ↑ a b Mango 57-80. o.
  16. ↑ Flesch 121–124. o.
  17. ↑ New York Times
  18. ↑ Steinvorth, Daniel: Massive Trial in Turkey Provides Look into 'Deep State' (angol nyelven). Speiegel International, 2009. január 26. (Hozzáférés: 2009. augusztus 12.)
  19. ↑ „Turkish military in attempted coup, prime minister says”, The Big Story. [2018. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. július 15.) 
  20. ↑ Turkey coup: military attempt to seize power from Erdogan as low flying jets and gunfire heard in Ankara and bridges across Bosphorus in Istanbul closed
  21. ↑ „Turkish Prime Minister Reports Coup Attempt”, WSJ, 2016. július 15. (Hozzáférés: 2016. július 15.) 
  22. ↑ BREAKING: Active military coup just confirmed in Turkey, 2016. július 15.
  23. ↑ Başbakan: Bu bir kalkışmadır (török nyelven). Hürriyet. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  24. ↑ A.A.: Genelkurmay Başkanı Akar rehin alındı (török nyelven). NTV. (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  25. ↑ „Turkey coup attempt: military claims takeover of government – live”, the Guardian (Hozzáférés: 2016. július 15.) 
  26. ↑ All flights from Istanbul's Ataturk airport canceled: Reuters witness
  27. ↑ http://hvg.hu/itthon/20170411_torokbarat_orban_kormany_magyar_birak_szemben_a_nemzetkozi_szervezettel

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2016-os_törökországi_katonai_puccskísérlet&oldid=26693448”