3753 Cruithne
A 3753 Cruithne (ideiglenes jelöléssel 1986 TO) a Föld egyik trójai kisbolygója, egy földközeli kisbolygó. Duncan Waldron fedezte fel 1986. október 10-én.
| 3753 Cruithne | |
 | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Duncan Waldron[1] |
| Felfedezés ideje | 1986. október 10.[1] |
| Felfedezés helye | Siding Spring |
| Névadó | Cruthin |
| Alternatív név | 1986 TO, 1983 UH |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 226 107 986 km (1,511 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 72 408 964 km (0,484 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 149 258 475 km (0,998 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,515[1] |
| Orbitális periódus | 364,015 nap 1,0 év[1] |
| Közepes anomália | 170,365°[1] |
| Inklináció | 19,81°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 126,284°[1] |
| Perihélium szöge | 43,75°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő |
|
| Egyenlítői átmérő | 5 km |
| Tömeg | 1,3×1014 kg |
| Átlagos sűrűség | 2 ? g/cm³ |
| Felszíni gravitáció | 0,0014 m/s² |
| Szökési sebesség | 0,0026 km/s |
| Forgási periódus | 27,44 h[1] |
| Albedó | 0,365 |
| Színkép típusa | ? |
| Látszólagos fényesség | 16,46 |
| Abszolút fényesség | 15,1[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 3753 Cruithne témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tudományos érdekessége, hogy több más kisbolygóhoz hasonlóan a kémiai összetétele a Naprendszer kialakulásakor fennálló állapotokat tükrözi.
Pályájának különlegessége
szerkesztés
A Jupiter Lagrange-pontjaihoz tartozó trójai kisbolygóknál számoltak ki először olyan kisbolygópályákat, amelyeknek együtt forgó koordináta-rendszerben a pályaburkoló görbéje lópatkóhoz hasonlít. Ez a mozgástípus a háromtest-probléma egyik látványos megoldása arra az esetre, amikor egy nagyobb égitest körül csaknem körpályán keringő másik égitesthez - például a Nap körül keringő Jupiterhez - kisebb égitestek is kapcsolódnak mozgásukban. E pályák a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben Nap körüli pályák, azonban ha néhány pályaelemük kissé elhangolódik, akkor pályájuk finom elmozdulásokat végez a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben is.
Ilyen lópatkó pályán keringő, anyabolygóhoz csatolt mozgású kisbolygót a Neptunusz, a Mars és a 2002 AA29 kisbolygó esetében a Föld társaságában is megfigyeltek. Ezekkel a pályákkal rokon pályán mozog a Cruithne is, de pályája a Föld L4 Lagrange pontja körül záródó pálya.
Vannak a lópatkó pályához igen hasonló, de az anyabolygóhoz erősebben csatolt olyan kisbolygópályák is, amelyeknek az anyagbolygóval együtt forgó koordináta-rendszerben az anyabolygó körül záródik a pályája. Az ilyen kisbolygókat az anyabolygó távoli holdjainak is tekinthetjük. Ma már több olyan kisbolygó ismert a Föld környezetében, amelyek vagy Föld körül záródó pályán, vagy lópatkó pályán mozognak, és időnként átbillennek a kétféle pályaállapot között.
Pályájának érdekessége, hogy keringési ideje 1:1-es rezonanciában van a Földével, vagyis közel azonos idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld, ezért kissé tréfásan a Föld „második hold”-jának is nevezik. Legkisebb távolsága a Földtől 12 500 000 km, tehát jóval távolabb van (32x), mint a Hold. Nincs a Földdel ütköző pályán.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- D. Leong et al (1997): Orbital evolution of asteroid 3753. Nature, vol. 387, 1997. June 12. p. 685.
- M. Connors, P. Chodas, S. Mikkola, P. Wiegert, C. Veillet, K. Innanen: Discovery of an asteroid and quasi-satellite in an Earth-like horseshoe orbit Meteoritics and Planetary Science, vol. 37, pp. 1435–1441., 2002
- M. Connors, C. Veillet, R. Brasser, P. Wiegert, P.W. Chodas, S. Mikkola, K. Innanen (2003): Horseshoe asteroids and quasi-satellites in Earth-like orbits. 35. Lunar Planet. Sci. Conf. Abstract #1565. LPI, Houston
- P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1997): An asteroidal companion to the Earth. Nature, 387, pp. 685–686.
- P. Wiegert, K. Innanen, S. Mikkola (1998): The orbital evolution of near-Earth Asteroid 3753. Astronomical Journal, 115, pp. 2604–2613
