4-es típusú könnyű harckocsi

japán könnyű harckocsi
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. március 9.

A 4-es típusú (四式軽戦車 ケヌ; Hepburn: Yon-shiki keisensha Kenu?; közismertebb nevén: Type 4 Ke-Nu) japán könnyű harckocsi. Ez a tank lényegében a 95-ös típusú Ha-Gó és a 97-es típusú Csi-Ha ötvözésének tekinthető. Kevés készült belőle, és harcban is csak korlátozottan vetették be.

4-es típus
4-es típusú Ke-Nu
4-es típusú Ke-Nu

Típuskönnyű harckocsi
Fejlesztő országJapán Japán Birodalom
Harctéri alkalmazás
GyártóMitsubishi Heavy Industries
Gyártási darabszám100
Háborús részvételmásodik világháború
Általános tulajdonságok
Személyzet3 fő
Hosszúság4,30 m
Szélesség2 m
Magasság2 m
Tömeg8,4 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat6-33 mm
Elsődleges fegyverzet57 mm-es 97-es típusú löveg
Másodlagos fegyverzet2 darab 7,7 mm-es 97-es típusú géppuska
Műszaki adatok
Motorhathengeres, léghűtéses Mitsubishi NVD 6120 dízelmotor
Teljesítmény240 lóerő
Felfüggesztésspirális
Sebesség40 km/h
Hatótávolság240 km
A Wikimédia Commons tartalmaz 4-es típus témájú médiaállományokat.
Ke-Nu a Kubinkai Harckocsi Múzeumban

Miután bebizonyosodott, hogy a Csi-Ha 57 mm-es lövege már a Halhin-goli csatában sem felelt meg teljesen az elvárásoknak, ezért terveztek a harckocsihoz egy új tornyot, amibe egy hatékonyabb nagy torkolati sebességű 47 mm-es löveget építettek be. Miután átálltak a SinHoTo Csi-Ha gyártására, sok régebbi 57 mm-es löveggel felszerelt torony maradt hátra. Később úgy döntöttek, hogy ezeket a tornyokat rászerelik az elavult 95-ös típus némileg átalakított páncéltestére. Ez lett a 4-es típusú Ke-Nu. A Ha-Góhoz képest a tűzereje megnövekedett, viszont a tömege megnőtt. Ez csökkentette a harckocsi sebességét, így csak 40 km/h-t tudott elérni, és a hatótávolsága is rosszabb lett. Valamint a Ha-Go egyik legnagyobb gyengeségét is örökölte: a vékony páncélzatot. A harckocsi páncélzata a torony elején volt a legerősebb, mindössze 33 mm. 1944-ben csupán 100 darab készült belőle. A tervek szerint a gyalogság támogatására osztották volna be, akárcsak a Ha-Gót.

Harci alkalmazása

szerkesztés

Mivel 1944-ben gyártották, így már eleve túl későn készültek el ahhoz, hogy nagyobb harcokban részt vegyenek. Mivel a japánok tartottak egy esetleges szövetséges partraszállástól Japánban, ezért a legtöbbet a szigetek védelménél kívánták használni. 1945-ben néhány darab átkerült Koreába és Mandzsukuo-ba ahol harcoltak a betörő szovjet egységekkel. Az egyetlen megmaradt Ke-Nu ma Oroszországban a Kubinkai Harckocsi Múzeumban található.

Műszaki adatok

szerkesztés

Tulajdonságok

szerkesztés
  • Személyzet: 3 fő
  • Hossz: 4,30 m
  • Szélesség: 2 m
  • Magasság: 2 m
  • Hasmagasság: 0,39 m
  • Tömeg: 8,4 tonna
  • Legyártott mennyiség: 100 darab

Fegyverzet

szerkesztés
  • Elsődleges fegyverzet: 57 mm-es 97-es típusú löveg
  • Másodlagos fegyverzet: 2 darab 7,7 mm-es 97-es típusú géppuska

Páncélzat

szerkesztés
  • Frontpáncél: 12 mm/72-fok
  • Oldalpáncél: 12 mm/90-fok
  • Hátsó páncélzat: 6–12 mm/64-fok
  • Torony eleje: 33 mm
  • Torony oldala: 26 mm/11-fok
  • Torony hátulja: 26 mm/11-fok
  • Torony teteje: 16 mm

Mozgékonyság

szerkesztés
  • Motor: hathegneres, léghűtéses Mitsubishi NVD 6120 típusú 14300 cm³-es dízelmotor
  • Teljesítmény: 120 lóerő
  • Felfüggesztés: spirális
  • Sebesség: 40 km/h
  • Hatótávolság: 240 km
  • Üzemanyag kapacitás: 164 liter

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Type_4_Ke-Nu című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz 4-es típusú könnyű harckocsi témájú médiaállományokat.