451 Fahrenheit

1966-os brit antiutopisztikus film

A 451 Fahrenheit (eredeti cím: Fahrenheit 451)[1] 1966-ban bemutatott brit játékfilm François Truffaut rendezésében. A film forgatókönyve Ray Bradbury Fahrenheit 451 című művén alapul. A filmet 1966-ban a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be.

451 Fahrenheit
(Fahrenheit 451)
1966-os francia–brit film

Oskar Werner
Oskar Werner
Rendező François Truffaut
Producer Lewis M. Allen
Vezető producer Miriam Brickman
AlapműRay Bradbury: Fahrenheit 451
Műfaj
  • sci-fi film
  • filmdráma
  • disztópikus film
  • regény alapján készült film
  • arthouse science fiction film
Forgatókönyvíró Jean-Louis Richard
François Truffaut
Főszerepben Julie Christie
Oskar Werner
Zene Bernard Herrmann
Operatőr Nicolas Roeg
Vágó Thom Noble
Jelmeztervező Tony Walton
Gyártásvezető Ian Lewis
Gyártás
Gyártó Anglo Enterprises
Vineyard Film Ltd.
Ország Egyesült Királyság
Nyelv angol
Forgatási helyszín Pinewood Studios
Játékidő 112 perc
Költségvetés 1 500 000 $
Képarány 1,66:1
Forgalmazás
Forgalmazó USA Universal Pictures
BemutatóOlaszország 1966 szeptember
USA 1966. november 2.
Magyarország 1969. augusztus 14.
Eredeti magyar adó m1
TV2
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

Történet szerkesztés

A film disztópia. Egy elképzelt jövőben játszódik, ahol az emberek már nem tudnak sem írni, sem olvasni. A Rendszer úgy véli, a könyvek csak összezavarják a gondolatokat, ezért károsak és veszélyesek. A könyveket, sőt az önálló gondolkodást is betiltották, a könyvek birtoklása és olvasása bűncselekmény. A könyvrejtegetőket üldözik, a megtalált könyveket a tűzoltók elégetik (tűzoltó: angolul fireman, lefordítva „tűzember”, a szó az angol nyelvben nem utal a tűzoltásra). Az emberek szélsőségesen manipulált tévéműsorok és írott szöveg nélküli képújságok alapján tájékozódhatnak a világ eseményeiről. Az otthon unatkozó feleségek vásárlással és egy napi dolgokkal foglalkozó, vásárlásra buzdító, valamint nézeteket fejbe sulykoló interaktív családsorozat nézésével töltik idejüket.

A film tűzoltó hőse számára engedélyezett az olvasni tudás, egy-egy könyv veszélyességének a felmérésére. Sokáig nem kételkedett semmiben, egyetlen könyvet sem olvasott el sohasem, ám egy tragikusan sikerült könyvégetésnek és egy lánynak köszönhetően megismerkedik egy számára ismeretlen világgal. Miután elolvas egy titokban hazacsempészett könyvet, lassan hivatásos égetőből átkerül az üldözöttek oldalára. Tagjává válik annak a titokban működő földalatti kisebbségnek, amelynek tagjai a megtorlással is dacolva igyekeznek a kultúrát megőrizni. Közülük kerülnek ki az Emlékezők, akik a tiltást kijátszva teljes könyveket memorizálnak a jövő számára. A rendszer viszont nem tűri a sorból kilógást, pláne nem egy tűzoltó részéről. Elköveti a hibát, hogy feleségét is beavatja a könyvek titkába, aki látszólag egyetért vele, ám az első adandó alkalommal feljelenti. Beviszik a tűzőrségre, ahonnan elmenekül. Közellenségnek nyilvánítják, képét a tévében leközlik. Nehéz menekülés után vidéken, az Emlékezők között lel menedékre. A televízióban viszont látja, amint a végletekig manipulált híradó bemutatja üldözését, elfogását és megölését. Végleg rájön, teljes életében hazug rendszert szolgált és többé sosem térhet vissza. Maga is Emlékezővé, könyvemberré válik.

A film végén a száműzött könyvemberek fejből mondják el egymásnak a világirodalom klasszikusait, hogy el ne felejtse azokat az emberiség.

Érdekesség szerkesztés

  • Guy feleségét, egy véget sosem érő interaktív tévéműsor virtuális családjának élő, butuska, üres és boldogtalan nőt, és a vele mindenben ellentétes, mélyen érző, intellektuális Clarissát egyaránt Julie Christie játssza.
  • A témájából adódóan inkább művész-, mintsem közönségfilmet sikerrel mutatták be a magyar mozik.

Szereplők szerkesztés

További szereplők magyar hangja: Baráth István, Fekete Zoltán, Incze Ildikó, Kenderesi Tibor, Pálos Zsuzsa, Rosta Sándor, Szűcs Sándor, Tarján Péter

Jelölések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Fahrenheit 451° az a hőmérséklet, amelynél a papír tüzet fog és elég.

Szakirodalom szerkesztés

  • Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy – a francia film ötven éve (Budapest, 1992, Héttorony Könyvkiadó – Budapest Film)
  • François Truffaut: Önvallomások a filmről (Osiris Könyvtár – Film; Budapest, 1996, Osiris)
  • Ray Bradbury: Fahrenheit 451 (Budapest, Göncöl)

További információk szerkesztés