A Gyöngy-folyó deltájának városintegrációja

A Gyöngy-folyó Kína déli területének legjelentősebb vízfolyása, ami a Dél-kínai-tengerbe torkollik. A deltatorkolat megközelítőleg 7500 km² kiterjedésű.[1] A hatalmas területen található várostömörülés az ország egyik gazdasági központjává fejlődött az elmúlt évtizedekben, köszönhetően az 1970-es végén elinduló reform és nyitás politikájának.[2] A régió gazdasági jelentőségét mutatja, hogy lakossága mindössze 5%-a Kína teljes lakosságának, de az ország gazdasági teljesítményének több mint 10%-át produkálja.[3] A Gyöngy-folyó deltájában fekvő ipari központot 11 város alkotja: Hongkong (Xianggang), Kanton (Guangzhou), Makaó (Aomen), Sencsen (Shenzen), Csuhaj (Zhuhai), Dongguan, Foshan, Zhongshan, Zhaoqing, Jiangmen és Huizhou.

Hongkong éjszakai látképe 2007-ben

A térség gazdasági jelentőségeSzerkesztés

Az 1978-ban Deng Xiaoping által meghirdetett reformok úttörőjeként és a Kínai Népköztársaság fontos gazdasági központjaként a Gyöngy-folyó deltája vezető szerepet, stratégiai státuszt képviselt a társadalmi, gazdasági fejlesztésekben és a „nyitás” megvalósulásában. Az elmúlt több mint 40 évben a térség „kísérleti” szereplőként vett részt a piacorientált reformok megvalósulásában, korai szakaszban kialakította a szocialista piacgazdaság kereteit, ennek hatására az ország egyik legjelentősebb kereskedelmi régiójává vált, a legkiterjedtebb piaci rendszerrel. Az exportorientált ipar kialakulásához hozzájárult a kedvező földrajzi elhelyezkedés is.[4]

A régió a világ egyik legsikeresebb gazdasága, az elmúlt évtizedben átlagosan 12%-kal nőtt a GDP-je, ami jelenleg több mint 1 200 milliárd USD. Globális kereskedelmi szereplőként ezt a teljesítményt csak az Egyesült Államok és Németország tudta felülmúlni.[5]

A Gyöngy-folyó deltája a 3 fő partmenti gazdasági centrum közül a legdélebbi. A középső a Jangce-folyó deltája, idetartozik Sanghaj is. A régiót 130 millióan lakják, és 2000 milliárd USD GDP-t termelnek. A legészakibb centrum a PekingTianjinBohai agglomeráció, ahol 10 városban 100 millió lakos él, és 1300 USD GDP-vel rendelkeznek.[6]

A delta jelenlegi gazdasági helyzete a külföldi működőtőke (FDI) áramlásának is köszönhető. 2014-re a külföldi tőke kihasználtsága elérte a 24,9 milliárd USD-t. Az ipar fejlettségét mutatja, hogy Kanton mára egyike a 3 legnagyobb autóipari gyártónak Kínában, mindemellett könnyűiparban is élen jár a régió, például a játékgyártásban meghaladja a világ termelési értékének 60%-át.[7]

A terület elhelyezkedése rendkívül előnyös, aminek köszönhetően 3 is itt található földünk legforgalmasabb kikötői közül. Sencsen a 3., Hongkong az 5. és Kanton a 7. legforgalmasabb kereskedelmi kikötő a világon. A régióban 6 repülőtér található, kiemelkedő például hongkongi vagy a kantoni. A szárazföldi közlekedésre vonatkozó tervek teljes megvalósulásakor az utazási idő maximum egy óra lesz egyik városból a másikba a 11 város között.[8]

A delta városaiSzerkesztés

Hongkong (Xianggang): Hongkong egy 263 szigetből álló városállam, ami sokáig brit gyarmat volt. 1997. július elsején csatolták vissza a Kínai Népköztársasághoz, jelenleg Kínán belül különleges közigazgatási területnek számít, ahogy Makaó is. Kína ígéretet tett Hongkong számára, hogy nem erőlteti rá a szocialista gazdasági rendszert, Hongkong tehát megtarthatta a korábbi gazdasági szerkezetét. Az így létrejött formulát „egy ország, két rendszer”-nek nevezik. Területe 1108 km² nagyságú, ami Washington DC területének hatszorosa. A népessége 7 213 338 fő, népsűrűsége 6510 fő/km².[9] Hongkong a világ egyik pénzügyi központja, mellette világszínvonalú szolgáltatásokkal rendelkezik, illetve fontos felsőoktatási központ. Az egy főre jutó GDP értéke 43 742 USD/fő.[10]

Kanton (Guangzhou): Kanton Guangdong tartomány fővárosa, egyike a Kínai Népköztársaság által kiválasztott 9 városnak (National Central City), amelyeknek vezető szerepe van a gazdasági, politikai és kulturális feladatkörökben. A település területet 7434 km², lakossága 14 904 400 fő, népsűrűsége pedig 2005 fő/km². Az egy főre jutó GDP 23 963 USD/fő.[11] Gazdaságára leginkább az ipar különböző fajtái jellemzőek, de a szolgáltató szektor is egyre nagyobb jelentőségűvé válik.[12]

Makaó (Aomen): Makaó 1999. december 20-ig portugál gyarmat volt, napjainkban Kína különleges közigazgatási területének számít. A Kínai Népköztársaság Hongkong mellett Makaónak is magas szintű önállóságot garantált az újraegyesítéskor. Bevételeinek jelentős részét a turizmusból és a szerencsejátékból szerzi, gyakran hasonlítják Las Vegas-hoz. Nyitott gazdaságpolitikát folytat, adómértéke nagyon alacsonynak számít a régión belül.[13] Területe 28,2 km², népessége 606 340 fő. Népsűrűsége 21 501 fő/km².[14] Az egy főre jutó GDP értéke 69 370 USD/fő.[15]

Sencsen (Shenzen): Sencsen Hongkongtól északra található egykori halászfalu, ami gazdasági sikereinek köszönhetően mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa. Az 1980-ban, a Különleges Gazdasági Övezetek (SEZ) létrejöttekor Sencsen az elsők között vált a kezdeményezés részévé. Később a város kénytelen volt ismét stratégiát váltani, amit sikeresen meg is valósított és technológiai, innovációs központtá vált. Sencsen olyan nagy cégeknek ad otthont, mint a Huawei vagy a ZTE.[16] A város területe 2007 km², a lakossága 11 900 000 fő, a népsűrűsége 5929 fő/km². Az egy lakosra jutú GDP értéke 25 206 USD/fő-nek felel meg.[17]

Csuhaj (Zhuhai): Zhuhai a Gyöngy-folyó deltájának délnyugati részén fekszik, a Dél-kínai tenger partján. Része volt a Különleges Gazdasági Övezeteknek az 1980-as évektől, aminek hatására jelentős kikötővárossá és oktatási központtá vált. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően népszerű turisztikai célpont, főként az országon belül. 2014-ben Kína legélhetőbb városává választották. Zhuhai területe 1 696 km² nagyságú, lakossága pedig 1 680 000 fő. Népsűrűsége: 990 fő/km². Az egy lakosra jutó GDP értéke 19 523 USD/fő. A város gazdasági teljesítményében további növekedés várható a Hongkong–Zhuhai–Makaó-híd megnyitásának eredményeként.[18]

Dongguan: Dongguan Guangdong tartomány középső részén és a Gyöngy-folyó deltája várostömörülésének keleti oldalán helyezkedik el. A város gazdaságának pillére az elektronikai és információs technológiai ipar, mellette kiemelkedő még a textil-, ruházat-, cipő-, élelmiszeripar és italgyártás, illetve a papírgyártás is jelentős. Dongguanban a csúcstechnológiával készülő termékek gyártása is egyre inkább megjelenik. A város területe 2 460 km², ahol 8 343 000 lakos él. A település népsűrűsége 3391 fő/km². A GDP egy lakosra eső értéke: 11 878 USD/fő.[19]

Foshan: Foshan Kantontól nyugatra található, a városintegráció középső részén. Gazdasági szerkezetére leginkább az ipar jellemző, ezen belül főként olyan iparágakban erős, mint a gépgyártás, háztartási gépek készítése, kerámiaipar, építőanyag gyártás, fémfeldolgozás, textilipar és vegyianyag-, illetve gyógyszergyártás. A település feltörekvő szektorai között megtalálható többek között az optoelektronika és a környezetbarát új anyagok gyártása is. Foshan egykor a halról és a rizstermelésről volt híres, de ma már nagyon modern mezőgazdasági, kertészeti és halgazdálkodási rendszer alakult ki, köszönhetően annak, hogy a város az elsők között szerepelt az mezőgazdaság iparosítási reformjában. Területe 3 798 km², a lakosságát pedig 7 657 000 fő alkotja. Népsűrűsége: 2 016 fő/km². Egy főre jutó GDP: 16 374 USD/fő.[20]

Zhongshan: Zhongshan Hongkonggal szemben és Makaó mellett fekszik, üdülővárosként is funkcionál. Ennek köszönhetően egyre jelentősebb a yachtipar Zhongshanban, de a fő iparágak továbbra is a háztartási gépgyártás, ruhaipar és a bútorgyártás. A város területe 1784 km², népessége 3 260 000 fő. Népsűrűsége: 1827 fő/km². Egy főre jutó GDP: 14 233 USD/fő.[21]

Zhaoqing: Zhaoqing a Gyöngy-folyó deltájának városai közül a legészakibb fekvésű, kiemelkedő természeti és kulturális értékekkel rendelkezik, Kína első természetvédelmi területe is a város közelében létesült. Az „arany hazájának” is nevezik Guangdong tartományban, a közelében lévő aranybányák miatt. Ma is jelentős még a mezőgazdaság, a GDP 14,8%-a növénytermesztésből és állattenyésztésből származik. Területe 14 891 km², lakossága 4 115 000 fő. Népsűrűsége: 276 fő/km². Az egy főre jutó GDP értéke: 7339 USD/fő.[22]

Jiangmen: A Gyöngy-folyó deltájának nyugati részén fekszik. A város új iparágai közé tartozik a környezetbarát háztartási gépek gyártása és megújuló anyagok kutatása. Jiangmen klasszikus ipari ágazatai a textilgyártás, hajógyártás és a papíripar. A területe 9507 km², a népességének száma 4 562 000 fő. Jiangmen népsűrűsége: 480 fő/km². Egy főre jutó GDP: 7628 USD/fő.[23]

Huizhou: Huizhou a delta keleti részén található, a városintegráció második legnagyobb területű települése. Bőséges turisztikai lehetőségekkel és jó életkörülményekkel rendelkező térség. Az erdővel borított területek nagysága 62,4 %. A város húzó ipari ágazatai az elektronikai ipar és a petrolkéma. Területe 11 347 km². A népessége 4 777 000 fő, népsűrűsége 421 fő/km². Egy lakosra jutó GDP értéke: 10 362 USD/fő.[24]

A Gyöngy-folyó deltája mint megavárosSzerkesztés

Bizonyos nézetek szerint már most a világ legnagyobb megavárosa a 9 kínai nagyváros Hongkonggal és Makaóval kiegészülve a Gyöngy-folyó deltájában. A Deng Xiaoping piaci reformjait követő 20 évben a régió GDP-je több mint tízszeresére nőtt és elkezdődött a nagyszabású infrastrukturális projektek által támogatott urbanizáció. A térség nagymértékű emelkedéséhez számos tényező hozzájárult: a rendelkezésre álló hatalmas munkaerő, Hongkong, mint pénzügyi központ közelsége, világszínvonalú tengeri kikötő, olcsó és nagy mennyiségű földterület, illetve gyenge szabályozási rendszer az egyre több új vállalat számára.[25]

Jelenleg az öböl területének fejlesztése kulcsfontosságú stratégia lépés a Kínai Népköztársaság számára. A térségnek a gazdasági jelentősége mellett kimagasló szerepe van az innovációban és a „nyitottabb” gazdasági rendszer kiépítésében. Mindezek elősegítéséhez Kína fontos lépésnek tartja a Guangdong tartomány, Makaó és Hongkong közötti kapcsolat további mélyítését. Ennek érdekében 2017. július 1-jén Xi Jinping kínai elnök, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, Guangdong, Hongkong és Makaó kormányai aláírták a Guangdong tartomány–Hongkong–Makaó együttműködéséről szóló megállapodást. 2019. február 18-án ismét egy jelentős mérföldkőhöz érkeztek és szignifikálták a Guangdong–Hongkong–Makaó Fejlesztési Tervet (Outline Development Plan for the Guangdong – Hong Kong – Macao Greater Bay Area.[26]), ami leginkább az új lehetőségek megteremtésére fókuszál, főként a fiatal generáció számára[27]

A régión belüli szoros kapcsolat kialakulásához elengedhetetlenek voltak az infrastrukturális fejlesztések, főként a közlekedés fejlesztése. Az első nagyobb beruházás a vasútvonalak kiépítésére irányult (HSR – High Speed Rail), aminek célja a területek összekapcsolása volt a Guangzhou–Shenzen–Hongkong Express Rail Link nevű fontos vasútvonallal. Az útvonalat 2018-ban adták át. A vasúti projekteknek köszönhetően a SencsenHongkong távolság 15 percre csökkent.[28]

Szintén 2018-ban, október 24-én adták át a Hongkong–Zhuhai–Makaó-hidat, amit sokan mérnöki csodának tartanak, és egyben a világ leghosszabb tengeri átkelője is. A híd felépülésével tovább csökkentek a városok közötti távolságok, például a HongkongZhuhai út megtétele egykor 4 órába került, a híd segítségével körülbelül a negyedére csökkent.[29]

Hongkong–Zhuhai–Makaó-hídSzerkesztés

 
Hongkong-Zhuhai-Makaó híd építés közben
 
Hongkong-Zhuhai-Makaó híd

A Hongkong–Zhuhai–Makaó-híd egy 55 kilométer hosszú közúti híd Kínában, amely a Gyöngy-folyó deltatorkolata körül elhelyezkedő három fő várost köti össze. Három ferdekábeles híd, egy tenger alatti alagút és négy mesterséges sziget alkotja a létesítményt. A híd fő része 30 km hosszúságú, amin belül a csatorna 7 km hosszan húzódik a tengerben. A fő híd kiegészül még a 12 km-es hongkongi bekötőúttal és a 13 km-es zhuhai bekötőúttal.[30] Hongkong és Zhuhai városai légvonalban igen közel helyezkednek el egymáshoz, azonban a Gyöngy-folyó deltatorkolata hosszú évszázadokon át komoly elválasztóvonal volt a két város között, gátat szabva a hatékonyabb gazdasági együttműködésnek.

Az ország két különleges közigazgatási területének – Hongkong és Makaó –, valamint Guangdong (Kanton) tartomány egyik prefektúraszintű városának, Zhuhainak a közúti összekötése már a 2000-es évek elején felvetődött a kínai vezetés részéről. Végül 2008-ban született meg az első megállapodás a költségek elosztásáról, melyet 2009-ben felülírtak: a költségek 22 százalékát fedezi Kína, Makaó és Hongkong kormányzata, míg a fennmaradó 78 százalékot a Bank of China vezetésével egy bankcsoport biztosítja hitel formájában.[31]

A híd építése 2009-ben kezdődött meg, az átadás eredeti időpontja 2016-ra esett volna, de a folyamatos csúszások miatt a határidő kitolódott. A hidat végül 2018. október 24-én adták át a forgalomnak, ezzel a korábban csak kerülővel megtehető, körülbelül négyórás Hongkong–Zhuhai távolság kevesebb, mint egy órára csökkent.[32]

A híd megvalósítása során több nagy probléma is fellépett. Az építkezés közben kiderült, hogy a híd tenger alatti szakaszához szükséges sziget elmozdult, ami állítólag nagy időbeli csúszást eredményezett. Az első információk 20 méternyire sodródásról szóltak, de a szakaszért felelős részleg 7 méternyi elmozdulást ismert el.[33]

Az időbeli csúszás mellett anyagilag is jóval többe került a tengeri átkelő megépítése a vártnál. Hongkongi dollárban számítva 11,7 milliárd $-ral, 26%-kal lépték túl a költségkeretet a 2017-es adatok szerint.[34]

Egy hongkongi ipari balesetek áldozataiért tevékenykedő szövetség (Association for the Rights of Industrial Accident Victims) szerint a munkálatok folyamán 2010 óta több mint 600 ember sérült meg és 10 halálos áldozat volt. Ez a tény nem egyezik a Hongkongi kormány és a híd hatósági felügyelete által benyújtott jelentéssel, ugyanis ott 9 halálos áldozatról számolnak be és nincs szó az írásban sérültekről.[35]

A különböző társadalmi problémák mellett nem lehet eltekinteni a projekt környezeti hatásairól sem. A tengerkutatók szerint a kínai fehér delfinek száma az elmúlt néhány évben 25-ről 10-re csökkent a Lantau-tól északra lévő vizeken, a csökkenés okaként pedig a Hongkong–Zhuhai–Makaó-híd építését nevezték meg. A Hongkongi Mezőgazdasági, Halászati és Védelmi Minisztérium (AFCD - Agriculture, Fisheries and Conservation Department) jelentése szerint 2015 áprilisa és 2016 márciusa között a hongkongi vizek fehér delfineinek száma is jelentősen csökkent.[36]

A Gyöngy-folyó deltájának környezetvédelmi problémáiSzerkesztés

Kína északkeleti részén gyakori a súlyos légszennyezés télen, az ország déli részein viszont tisztább a levegő. A melegebb éghajlatnak köszönhetően nincs szükség annyi tüzelőanyag elégetésére, mint az északi területeken. Viszont az uralkodó szelek hajlamosak szennyezőanyagot szétszórni a nagyvárosokból, mint Hongkong, Sencsen vagy Kanton. Időnként a helyzet a déli régiókban is súlyosra fordul. 2018-ban a hosszan fújó egyirányú szélnek köszönhetően olyan szennyezés képződött a Gyöngy-folyó deltájában, hogy a helyi hatóságok azt tanácsolták a helyieknek, hogy maradjanak inkább otthon.[37]

2017-ig Guangdong tartomány egyike volt a keveseknek, akik tartani tudták Kína levegőminőségi szabályozásait. A jobb levegőminőség érdekében 2018-ban Guangdong elkészített egy iránymutató tervezetet, ami a Gyöngy-folyó deltájának területén új ipari mennyiségi szabályozást tartalmaz több vállalat számára. A Guangdong Környezetvédelmi Iroda (Guangdong Environmental Protection Bureau) szerint a korlátozások főként az olyan vállalatokra vonatkoznak, mint a szénerőművek, acél-, vas- és üvegiparral, kőolaj finomítással és petrolkémiával foglalkozó cégek. A szabályozás fő célja a 2,5 mikronnál kisebb koncentrációk kiszűrése, ugyanis ez képes behatolni az emberi tüdőbe, ezáltal különösen veszélyes.[38]

A régió gyors gazdasági növekedésével nem tartott lépést a környezetvédelem fejlesztése, ennek következtében a Gyöngy-folyó, ami Kína 3. legnagyobb vízfolyása nagyon szennyezett lett. Sok mellékfolyójával még nagyobb a probléma, vízminőségük nem éri el a legalacsonyabb nemzeti felszíni vízminőségi szabványt sem. A Világbank (The World Bank) támogatásával Guangdong tartomány kormánya megtette az első lépéseket a Gyöngy-folyó deltájának megtisztítására. 2004-ben, a projekt első fázisában a tartomány fővárosában, Kantonban valósítottak meg szennyvíztisztító beruházásokat, majd 2007-ben kiterjesztették a projektet Foshan és Jiangmen városára is, amik együtt a szennyezések 15%-ért felelősek. A terület vízrendszere Kelet-Ázsia egyik legszennyezettebb pontja, ezért a projektsorozatnak különösen nagy jelentősége volt, illetve további segédprogramok zajlanak a folyó megtisztítása érdekében.[39]

A Greenpeace 2010-ben készült feltáró nyomozásából kiderül, hogy a Gyöngy-folyó nem csak súlyosan szennyezett, de mérgező és veszélyes vegyi anyagokat is tartalmaz egyrészt a környezetre, másrészt az emberi egészségre is. A csoport nagy mennyiségben talált berilliumot, ami tüdőbetegséget okoz, mangánt és brómozott vegyületek a mintavétel során.[40]

ForrásokSzerkesztés

  1. https://www.britannica.com/place/Pearl-River-Delta
  2. http://www.geopolitika.hu/hu/2018/06/25/a-gyongy-folyo-delta-varosainak-integracioja-a-hongkong-zhuhai-makao-hid/#_edn3
  3. http://www.geopolitika.hu/hu/2018/05/02/a-gyongy-folyo-delta-lehetosegek-es-kihivasok/
  4. The National Development and Reform Commission: The Outline of the Plan for the Reform and Development of the Pearl River Delta (2008-2020). December, 2008. pp. 2–3.
  5. https://www.forbes.com/sites/edfuller/2017/10/02/chinas-crown-jewel-the-pearl-river-delta/#ab6113c50479
  6. https://www.forbes.com/sites/edfuller/2017/10/02/chinas-crown-jewel-the-pearl-river-delta/#ab6113c50479
  7. https://www.business.hsbc.uk/en-gb/how-china-is-shaping-international-trade-and-investment-flow/the-success-of-the-pearl-river-delta-economy
  8. https://welcometochina.com.au/a-new-global-mega-city-like-no-other-guangdong-hong-kong-macao-greater-bay-area-5489.html
  9. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hk.html
  10. http://www.geopolitika.hu/hu/2018/05/02/a-gyongy-folyo-delta-lehetosegek-es-kihivasok/
  11. https://en.wikipedia.org/wiki/Guangzhou#cite_note-12
  12. http://www.geopolitika.hu/hu/2018/05/02/a-gyongy-folyo-delta-lehetosegek-es-kihivasok/
  13. https://en.wikipedia.org/wiki/Macau#cite_note-ethnicity2016-3
  14. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hk.html
  15. http://www.geopolitika.hu/hu/2018/05/02/a-gyongy-folyo-delta-lehetosegek-es-kihivasok/
  16. http://www.geopolitika.hu/hu/2018/04/11/shenzhen-a-kinai-sikertortenet/
  17. http://www.geopolitika.hu/hu/2018/05/02/a-gyongy-folyo-delta-lehetosegek-es-kihivasok/
  18. http://www.geopolitika.hu/hu/2018/05/02/a-gyongy-folyo-delta-lehetosegek-es-kihivasok/
  19. https://www.bayarea.gov.hk/en/about/dongguan.html
  20. https://www.bayarea.gov.hk/en/about/foshan.html
  21. https://www.bayarea.gov.hk/en/about/zhongshan.html
  22. https://www.bayarea.gov.hk/en/about/zhaoqing.html
  23. https://www.bayarea.gov.hk/en/about/jiangmen.html
  24. https://www.bayarea.gov.hk/en/about/huizhou.html
  25. https://www.visualcapitalist.com/pearl-river-delta-megacity-2020/
  26. https://www.bayarea.gov.hk/en/about/overview.html
  27. https://www.bayarea.gov.hk/en/about/overview.html
  28. https://welcometochina.com.au/a-new-global-mega-city-like-no-other-guangdong-hong-kong-macao-greater-bay-area-5489.html
  29. https://www.bbc.com/news/world-asia-china-45961705
  30. https://www.hzmb.gov.hk/en/
  31. https://www.wsj.com/articles/SB126088119555891949?mod=googlenews_wsj
  32. https://asia.nikkei.com/Politics-Economy/Economy/Hong-Kong-Zhuhai-Macau-Bridge-construction-set-to-finish-this-year?fbclid=IwAR0MKNBYbuxOmiLI0YBkc3_UB5xFeKcX9jXqVDb93VGkP1-iRyUIH3WJrB8
  33. https://www.scmp.com/news/article/1861223/shifting-sands-flaws-blamed-problems-artificial-island-hong-kong-zhuhai-macau
  34. https://www.scmp.com/news/hong-kong/transport/article/2169199/decade-deaths-and-delays-worlds-longest-sea-crossing
  35. https://www.scmp.com/news/hong-kong/transport/article/2169199/decade-deaths-and-delays-worlds-longest-sea-crossing
  36. https://www.scmp.com/news/hong-kong/health-environment/article/1990312/experts-blame-hong-kong-zhuhai-macau-bridge
  37. https://earthobservatory.nasa.gov/images/91614/air-pollution-shrouds-the-pearl-river-delta
  38. https://uk.reuters.com/article/us-china-environment-guangdong/chinas-guangdong-drafts-tighter-industrial-capacity-curbs-in-pearl-river-delta-idUKKBN1KM3MO
  39. http://www.worldbank.org/en/results/2016/05/26/cleaning-up-china-polluted-pearl-river
  40. https://www.greenpeace.org/eastasia/Global/eastasia/publications/reports/toxics/2010/poisoning-the-pearl.pdf