Wikipédia

A XX-ak

19. század végi belga művészcsoport

A XX-ak csoportja, (Les XX), vagy Les Vingt belga alkotóművészeti csoport húsz belga képzőművész – festő, tervező, szobrász – alkotóközössége volt a 19. század végén. Alapítója, Octave Maus jogász, kiadó és befektető 1883-ban hozta létre a művészeti egyesülést, mely szabad alkotóteret és bemutatkozási lehetőséget adott a belga és külföldi kortárs művészeknek. A "Les Vingt" - ahogy magukat elnevezték- 1884 - 1893 között évente rendezett kiállítást saját, és húsz külföldi meghívott műveiből. A meghívottak között volt Camille Pissarro (1887, 1889, 1891), Claude Monet (1886, 1891), Paul Cezanne (1890) Vincent van Gogh (1890, 1891), Henri de Toulouse-Lautrec, Stéphane Mallarmé. A bemutatott művek közt Csajkovszkij, Borogyin, Scserbacsov, Rimszkij-Korszakov és Kopjov (1891) darabok.

Az 1889-es Les XX kiállítás posztere

Szoros művészeti felfogás tapasztalható a csoport képzőművészetében, zenéjében és irodalmában.

Létrejötte szerkesztés

A XX-ak bizonyos értelemben a L'Essor csoport hagyományait követte. James Ensor "Kagylóevő"-jét előbb az antwerpeni szalon, majd 1883-ban a L'Essor szalon is elutasította. Ez vezetett a XX-ak csoportjának megalakulásához. A XX-ak társaság 1893-ban átalakult és a "La Libre Esthétique" néven élt tovább.

Brüsszelben alapították 1883. október 28-án. Éves bemutatóit is itt tartotta 1884-től 1893-ig, általában január és március között. Elnöke vagy elnöksége nem volt. A csoportot 11 olyan művész alapította, amelyet a L'Essor szervezet és a hivatalos akadémiai Salon elutasított. A L'Essor szintén szembenállást képviselt a Salon-nal, de erősen bürokratikus húsz essoriánus alkotta a szabályozó testületet itt is. A XX-aknál Octave Maus jogász, újságíró, műkritikus látta el a titkári feladatokat, mely mentes volt a kellemetlen szabályoktól. Három tag végezte a kiállításszervezés feladatait, ezek személye rotációban váltakozott. A kiállítás alatt előadásokat, beszélgetéseket, koncerteket is tartottak.

Octave Maus, Edmond Picard és Emile Verhaeren, belga költő jelentette a vezető erőt "L'Art Moderne" c. társ-folyóiratukban.

Kiállítások szerkesztés

A megrendezett éves kiállítások 1884 és 1893 között

1884 - az első éves kiállítást a brüsszeli Szépművészeti Palotában tartották február 2-án. Auguste Rodin, James Abbott, McNeill Whistler és Max Liebermann is kiállított. Catulle Mendés Richard Wagnerről tartott beszélgetést.

1885 - Xavier Mellery és Jan Toorop kiállítása

1886 - Kiállítók: Pierre-Auguste Renoir, Odilon Redon és Claude Monet. Beleértve a "Le pont d'Argenteuil", és a "La manne-porte d'Etretat" c. képet.

Koncert: César Franck hegedűszonátájának bemutatója.

1887 - kiállítók: Walter Sickert, Camille Pissarro, Berthe Morisot és Georges Seurat, stb. A megnyitón Seurat és Paul Signac volt jelen. A fő attrakció Seurat "Vasárnap délután a La Grande Jatte szigeten" c. vászna volt. Júliusban Amszterdamban állítottak ki.

1888 - kiállítók: Albert Dubois-Pillet, Henri de Toulouse-Lautrec, Henri-Edmond Cross, James Abbott McNeill Whistler, Paul Signac és Odilon Redon stb. Vincent dIndy "Hegyi költemény"-ének bemutatója. Auguste de Villiers de L’Isle-Adam volt a meghívott írók egyike.

1889 - kiállítók: Camille Pissarro, Maximilien Luce, Henri-Edmond Cross, Gustave Caillebotte, Paul Cezanne, Albert Dubois-Pillet, Paul Gauguin és Georges Seurat. Gauguen mesterműve, a "Vízió mise után" c. kép is látható.

Koncertek: 1. - César Franck, Pierre de Bréville, Ernest Chausson, Gabriel Fauré és Julien Tiersot darabjai voltak hallhatók az Ysaye kvartett előadásában. 2. - Gabriel Fauré köré összpontosult, további dIndy, Carles Bordes és Henri Duparc művekkel. Júliusban kiállítás Amszterdamban.

1890 - kiállítók: Odilion Redon, Paul Cézanne, Paul Signac, Henri de Toulouse-Lautrec, Alfred Sisley, Paul Gauguin, Vincent van Gogh, stb.

Koncertek: 1. - belga zeneszerzők a középpontban mint Auguste Dupont, Léon Soubre, Joseph Jacob, Paul Gilson és Gustave Huberti. 2., 3. - francia zeneszerzők köré összpontosult Fauré, Franck d'Indy és Castillon. Utóbbin Vincent d'Indy adta elő "Symphonie Cévenole"-ját. További zeneszerzők: Fauré, Franck, Bréville, Bordes, Chausson, Albéric Magnard, és Paul Vidal. Stéphane Mallarmé előadást tartott Auguste Villiers de l'Isle-Adam-ról, Edmond Picard beszélgetést vezetett Maurice Maeterlinckről, Émile Verhaerenről és Charles Van Lerberghe-ről.

1891 - Kiállítók: Georges Seurat, Camille Pissarro, Alfred Sisley és Jules Chéret. A dekoratív művészet első kiállítása poszterek és könyvillusztrációk formájában Walter Cranetől és Alfred William Finch első kerámia próbálkozásai, Paul Gauguin három vázája és szobra. Retrospektív Van Gogh-nak. A katalógusborítót George Lemmen tervezte.

Koncertek: 1. - César Franck emlékkoncert. 2. - Vincent d'Indy új művei, valamint Franck követők sarabjai - Bordes, Duparc, Béville, Chausson, Tiersot, Vidal és Camille Benoit. Fauré és Emmanuel Chabrier művek is szerepeltek. 3. - orosz szerzőkre összpontosult. Csajkovszkij, Borodin, Scserbacsov, Rimszkij-Korszakov és Kopjov művek voltak hallhatók.

1892 - kiállítók: Auguste Delaherche kerámiákat, Henry Van de Velde himzésterveket. A meghívott művészek között volt Maximilien Luce, Léo Gausson és Mary Cassatt. Georges Seurat retrospektívet rendeztek 18 festménnyel, beleértve a "Cirkusz"-t és a "Parádé"-t.

Koncertek: 1. - Paul Gilson "Tenger" c. darabjának első verzióját, Guillaume Lekeu Andromédáját, valamint Rimszkij-Korszakov, Alekszander Glazulov és Franz Servais darabokat adtak elő. 2. - Alexis de Castillon, César Franck, Charles Bordes, Louis de Serres és Emmanuel Chabrier művek. 3. - d'Indy D-dúr szvitje és Ernest Chausson koncertje csendült fel. További zenék Faurétól, Bordestól, Camille Chevillardtól és Albéric Magnardtól.

1893 - Kiállítók: még több tervezés - Alfred William Finch asztalt, Henry van de Velde drapériát, Alexandre Charpentier darabokat. Paul Verlaine vitatta meg a kortárs költészetet.

Koncertek: 1. - César Franck művek, Ernest Chausson "Poéme de l'amour et la mer"-jének bemutatója 2. - d'Indy, Castillon, Fauré, Chabrier és Bréville darabokat adtak elő. 3. - Charles Smulders, Paul Gilson, Dorsan van Reysschoot és Alexis de Castillon szerzeményeket mutatott be.

Tagok szerkesztés

Tizenegy alapító tag

 
Vízió mise után. Jákob harca az angyallal, 1888

Kilenc meghívott tag

Tizenkettő későbbiekben meghívott tag

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c Walther, Ingo F.. Masterpieces of Western Art. Taschen, 760. o. (2002). ISBN 978-3-8228-1825-1. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. 
  2. ↑ a b c d e f g h i Clement, Russell T.. Neo-impressionist painters. Greenwood Publishing Group, 396. o. (1999). ISBN 978-0-313-30382-1. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. 
  3. ↑ a b c State, Paul F.. Historical dictionary of Brussels. Scarecrow Press, 409. o. (2004. április 1.). ISBN 9780810850750. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. 
  4. ↑ Ploegaerts, Léon. L'œuvre architecturale de Henry van de Velde (french nyelven). Presses Université Laval, 462. o. (1987). ISBN 978-2-7637-7112-0. Hozzáférés ideje: 2009. december 23. 
  5. ↑ a b Gaze, Delia. Dictionary of women artists, Volume 1. Taylor & Francis, 1512. o. (1997. április 1.). ISBN 9781884964213. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. 
  6. ↑ James, Kathleen. Bauhaus culture: from Weimar to the Cold War. University of Minnesota Press, 246. o. (2006. április 1.). ISBN 9780816646883. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. [halott link]
  7. ↑ Frijhoff, Willem, Spies. Dutch Culture in a European Perspective, Marijke, Van Gorcum, 598. o. (2004. április 1.). ISBN 9789023239659. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. 

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Les XX című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • Octave Maus: L’Espagne des artistes (Brussels, 1887).
  • Octave Maus: Souvenirs d’un Wagnériste: Le Théâtre de Bayreuth (Brussels, 1888).
  • Octave Maus: Les Préludes: Impressions d’adolescence (Brussels, 1921).
  • Madeleine Octave Maus: Trente années de l'lutte pour l'art, Librairie L'Oiseau bleau, Bruxelles 1926; reprinted by Éditions Lebeer Hossmann, Bruxelles 1980

Másodlagos források

  • Autour de 1900: L'Art Belge (1884-1918). London: The Arts Council, 1965.
  • BLOCK Jane, Les XX and Belgian Avant-Gardism 1868-1894, Studies in Fine Arts: The Avant garde, Ann Arbor: UMI Research press, 1984.
  • Les XX, Bruxelles. Catalogue des dix expositions annuelles, Brussels: Centre international pour l'étude de XIXe siècle, 1981.
  • STEVENS Mary Anne & HOOZEE Robert (eds.), Impressionism to Symbolism: The Belgian Avant-Garde 1880-1900, exhib. cat. London: Royal Academy of Arts, London 7 July - 2 October 1994.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz A XX-ak témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_XX-ak&oldid=26510833”